Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-09-27 / 39. szám

kozom, csupán egypár momentumára kell megjegyzést tennem. A fejezet címe és szerző ígérete folytán is azt vár­nék, hogy saját egyházi vagy tudományos álláspontját fogja körvonalozni. És e helyett arról beszél, hogy az az „állás­pont,'' melyet p. o. valaki a tudományban elfoglal meny­nyire lényegtelen és másodrendű dolog. B. M.-ban csak tu­dálékos kérkedékenységnek tartja, hogy álláspontját elő­adta. A theologusoknak tudományos álláspontjuk helyessé­gére súlyt helyezui, csak ,,tudós kevélység." Szerző sze­rint az álláspont nem lényeges, hanem az a fődolog, hogy helyesen fogja-e föl tárgyát, s eltalálja-e az igazságot. •>,Kimutatja valaki, hogy álláspontom itt és amott megtá­madható, megingatható s le is dönthető ? bizony még ez sem fog leküzdhetlen zavarba ejteni! . . Azonban azért, hogy valamely állvány megtámadható, megingatható és le­bontható, nem következik, hogy arról az építkezésnél si­kerrel dolgozni ne lehessen; s tudjuk azt is hogy minél emelkedettebb a tárgy, melyhez állványunknak felnyúlnia kell, az annál megingathatóbb lesz." .... stb. Valóban szerző materialisabb, a materialistáknál. Még a tudományos álláspontot is csak olyan materialiter tudja képzelni, mint a kőműves állványát, s azt magára a tudás tartalmán, s a gondolkodó ész munkásságán annyira kívül­állónak reá nézve közömbösnek véli, mint valamely téglából épített polcot vagy csillagásztornyot, melyre a tudós fölkupor­col? Minő primitív megkülönböztetés az, nem a tudomá­nyos álláspont, hanem a fölfogás helyessége a fődolog ? ! Hiszen tudtomra a tudományban az „álláspont" alatt épen az alapfölfogást értjük, honnét okoskodásunkban kiindu­lunk, és a melyen nyugszik okoskodásunk egész teljessége vagy rendszere. Azután ugyanitt szerző a „rendszer" ellen is heve­sen kikel, s kérdi ,,hogy áldozhatnánk föl az igazságot a rendszer kedveért" ? Bizony sehogy, mert a rendszer alatt nem valamely materialis rámát értünk, melybe mintegy idegen ruhába a tárgyat, a tudományos tartalmat erősza­kolhatnánk bele; hanem rendszer alatt magának a tárgy­nak, a tartalomnak organikus teljességét értjük. Valamit rendszeresen előadni, annyit tesz, mint a tárgyat öntermé­szetéböl való egybefüggésében, organikus egészében adni elő. Rendszer, és a tartalom igazsága nem állíthatók egy­mással ellentétbe. Ha valakinek rendszere nem fejezi ki hün egész teljességében a tartalmat, — az rendszernek is rosz. (Folyt, köv.) BELFÖLD. AZ ÁG. HITV. BÁNYAKERÜLET KÖZGYŰLÉSE. Sept. 19- és 20-dikán. Az ág. hitv. evang. bányakerület sept. 19-dikén nyi­totta meg közgyűlését Dessewífy Ottó és Székács József superintendens iker-elnöklete alatt. Mindenekelőtt a supe­rintendens felolvasta évi jelentését, melyben részletesen le­írja a kerület felső megyéiben végzett egyházlátogatását. Ez útjában meggyőződött a felöl, hogy ha találkoznak is egyes egyházak, melyek az autonom testülettől elszakadni hajlamot mutatnak, ennek oka nem a hívekben, hanem a nagyobb fizetés után sóvárgó lelkészekben gyökerezik, s hogy több egyház, mint p. o. a Turopolya ellen emelt vá­dak túlzottak. A tót egyházak népe általában az autonomiá­hoz híven ragaszkodik, s útjában öt mindenütt a legszívé­lyesebb módon üdvözölte. Hálásan s kitüntetéssel emlék­szik ínég egyes katholikus birtokosokról is, kik tekintet nélkül a felekezetre mint prot. egyház-községek nemes pártfogói működnek. A gyámintézet javára ezen útjában is szép sikerrel gyűjtögetett. Áttér ezután az évközben felál­lított uj egyházakra, iskolákra, elsorolja az egyház elhunyt munkásait, az újonnan választottakat, uj templomok felszen­telését, stb. Legörvendetesebb tünemény e részben azon uj egyház — a kerület 197-dik egyháza — mely Erdély szé­lén Ferdinandsbergen alakult az oláh-illír végvidéken. Ki­emelendőnek tartjuk még e kimutatásból, hogy Pancsován a város az egyháznak 100 hold földet, tanítója részére pe­dig 300 frt. adományozott; hogy B. Csabán a szőlőkben uj iskola nyilt, ugy szintén Orosházán, s hogy Pesten a gym­nasium épülete, nem különben a tót templom e napokban már födél alá kerül. A segélyzö intézetekre nézve örömmel értesülünk, hogy már csaknem valamennyi esperességnek megvan a maga özvegy-árva intézete; hogy a gyámintézet tökéje örvendetes módon gyarapodik; hogy a pesti árva­ház ez idén már 30 árvát képes eltartani s a mellett több száz forintnyi tökét is megtakarított. Értesülünk továbbá a közgyűlést megelőzött napokon tartott hitjelölti vizsgák eredményéről : 2 hitjelölt kitűnő, 5 hitjelölt dicséretes osz­tályzattal állotta meg a vizsgát, kettő pedig egy évre visz­szautasittatott. Végre kiterjeszkedik a jelentés a kifejtett irodalmi működésre is, mely sajnos, nagyon csekély s job­bára csak iskolai könyvekre szorítkozott; e részben leg­nagyobb osztalék jut a pesti gymnasium tanáraira, kik kö­zöl Batizfalvy Magyarország földrajzát, úgyszintén törté­nelmét adta, Dorner állattant, Szénássy latin nyelvtant irt. Dicsérettel említendő még Fabó András működése, ki a Monumenták II- dik kötetét bocsátotta közre. Remélhető, hogy a tndomány iránti részvét — melynek hiánya az egy­ház legnagyobb ellenségévéválhatik — az alakulóban levő prot. irodalmi társulat által legalább az egy­házi irodalom terén uj lendületet nyerend. E jelentésben emlités tétetett azon legfelső intézmé­nyekről is, mely szerint autonom egyházközségnek a pa­tentálisok sorába átlépését vagy viszont megakasztani nem szabad, hanem ily átlépések alkalmával egy kiküldendő k. biztos fogja elintézni a dolgot. A kerület elhatározta, hogy szorgalmazni fogja ez intézmény kiegészítését olyképen hogy egyházközség az autonom testület kebléből ki ne válhassék, valamíg iránta tartozó kötelezettségeinek eleget nem tett, vagy mig netán fegyelmi kereset alatt levő lelké­szének ügye el nem intéztetett. Következett ezután a mult gyűlés jegyzökönyvének

Next

/
Thumbnails
Contents