Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-09-27 / 39. szám

olvasása s ennek kapcsában megindultaké tárgyalások, melyek közül a nagyobb érdeküeket kijegyezzük. Még tavaly küldetett ki egy bizottság a végre, hogy az 1803-ban kelt egyházrendezetet — az úgynevezett Hamaljár-féle instructiót — a mostani körülményekhez s elvekhez képest átidomítsa : e bizottság beadta a munkálatot, mely esperességek utján megküldetik az egyházaknak, hogy mindenkinek módja legyen hozzászólani, mire aztán e megjegyzések s ajánlott módosítások számba vételével a bizottság azt újra át fogja dolgozni. E munkálat a fáradhatatlan szorgalmú Fabó agárdi lelkész érdeme, ki ezt még azon nemes ténynyel tetézte, hogy a kerület részéről neki fáradságáért megszavazott dijat a bányakerületi papgyámoldának ajánlotta fel. A nevezett papgyámolda, tekintve c jelen ínséget, tökéjét a kerületnek adja át oly kikötéssel, hogy azt inségsujtotta egyházaknak s lelkészeknek kölcsönözze ki. Továbbá benyújtotta jegyzékét azon válásztmány is, mely meg volt bizva, hogy a magyarhoni mindkét felekezetbeli superintendentiák jegyzökönyveinek közérdekű határozatait s indítványait kijegyezze. Két eset jelentetett be ezután: mindkettő a polgári hatóságnak egyházi dolgokba való beavatkozására vonatkozik. Az egyik az hogy Zólyomban a megyei hatóság egy egyházat kényszeríteni akar, hogy a konsistorium által elitéit papjának a felfüggesztés idejére illetékét kifizesse. Az egyház a kir. táblához fölebbezvén pőrét, a kerület intézkedni fog, hogy e pör mibenlétéről tudomást szerezzen, s az egyház gyámolitására lehessen. A másik a helybeli volt tót pap Podhradszky esete. A konsistoriumnak fölötte kimondott Ítélete az anyakönyvek elvételére nézve végrehajtatott, de az egyház pecsétje s kötelezvényei máig is egy patentalis hivének kezében vannak, miután egy királyi biztos közbelépése az egyház minden további intézkedését e részben a helybeli tót egyház nagy hátrányára megakasztotta. Az ügy fölebb jelentetik az egyetemi gyűlésre, hol a többi sérelemmel együtt föl fog vetetni a fölterjesztésbe. A gyűlésen megjelent tagoknak — kivált tanároknak — csekélyebb száma azon határozatra indította a közgyűlést, hogy üléseit — mint azelőtt — e tanév megnyílta előtt augustus közepe táján fogja megtartani. A sept. 20-án folytatott gyűlésen szóba hozatott a bujtogatásnak egy ujabb neme, melynek ürügyéül a Tranoscius-féle tót énekeskönyv szolgál. Ennek kiadója ugyanis, hogy e könyv kiadhatási jogát továbbra is megtarthassa, szerződésre lépett az egyházzal, s e rovásra a könyv árát felszöktette. E felszöktetés kedvező alkalmat nyújtott a felvidéken az autonom egyház elleni izgatásokra. A kerület utasítja a lelkészeket, hogy a népet a dolog mibenlétéről felvilágosítsák. Ezután fölolvastattak az időközben felső helyről leérkezett rendeletek. Ezt megelőzőleg azonban hoszasb vita fejlődött, vájjon ne módosittassék-e azon végzés, mely a superintendenst az egyház közjogába vágó rendeletek köröztetésétől eltiltja. Fölhozták, hogy az ily rendeleteket az esperességekkel nem foganatosítás, hanem pusztán tudomás okáért közölni célszerű volna a végre, hogy ott bővebb megfontolás, vitatás alá vétetvén, a kerületi gyűlés e tárgyban hirtelen határozatok hozatalától megóvassék. A többség azonban e körülményt nem találta oly fontosnak, hogy miatta ama végzés módosítása tanácsosnak mutatkoznék s a régi határozat fenntartatott. Az egyik rendelet büntetés terhe alatt meghagyja a lelkészeknek, hogy anyakönyveikből a halálozási kimutatásokat negyedévenkint küldjék be a pénzügyi hatóságoknak. E rendelet ugyan köröztetni, de a sérelmi fölterjesztés tárgyául is fog szolgálni, miután az anyakönyvek másolatai ugy is évenkint beadatnak a polgári hatóságnak. Egy másik rendelet megszabja az érettségi vizsgák körüli eljárást, melynek figyelembe nem vétele azt eredményezné, hogy az ily vizsgákat megállott ifjak bizonyitványaí érvényeseknek el nem ismertetnének. E rendelet többek közt megkívánja, hogy az érettségi vizsgánál a superintendens személyesen legyen jelen. A kerület kitelhetőleg alkalmazkodni fog az emiitett szabályzathoz; a hol a superintendens személyesen jelen nem lehet, a kerület világi elnöke fogja helyettesíteni, vagy szűkség esetében a superintendens által megbízott illetékes férfiak. Egy harmadik leirat fölhatalmazza az egyházközségeket, hogy azon esetre, ha a tanitók fizetését be nem szedhetnék, a polgári hatósághoz folyamodhatnak, mely azt az adóval együtt be fogja hajtani. A kerület e támogatást köszöni, de élni vele nem szándékozik. (M. S.) A LELKIPÁSZTORI ÁLLOMÁSOK BETÖLTÉSÉNEK ÜGYE A DUNÁNT. EVANG. REF. EGYHÁZKERÜLETBEN. (Folytatás.) A kor democratikus eszméinek kívánalmára való hivatkozás egyházi ügyekben, nem keresztyéni. A democratia ugyanis a néptöbbség akaratának jogosult érvényesülése, mig a ker. anyasz.egyházban egészen más a vezérelv ; mert itt nem a többség, hanem egyetlen fejünknek a Jézusnak tudománya és akarata érvényesülhet csak jogosulton, s igy az anyasz.egyház épen nem democratikus, hanem absolut monarchikus alapon áll; s midőn mi képviseleti gyűlésre összejövünk, ez nem azért történik, hogy itt a többség még ama monarcha akaratának ellenében is döntő lehet: hanem csupán azért, hogy többen több szemmel az ö akaratát világosabban láthassuk. Ki rendelkezzék hát a helybetöltések ügyében, hisz én mindenektől megtagadtam ezen jogot? Én teljes kész örömmel átadnám e jogot bárkinek, csak arra nézve mutasson teljes biztosítékot, hogy ezen ügybeni határozata vagy eljárása által a helybetöltéseknek amaz általam kitűzött szent föladata létesül; — mert én Krisztus anyasz.egyházában azt tartom igazán jogosultnak, a ki, és a mi, országának terjedését a legtöbb szeretettel és sikerrel eszközli, s mihelyt ezt nem teszi, adhat neki a betű és többség akármennyi jogot, azért szerintem az egyházban jogosult sohasem lehet.