Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-04 / 1. szám

ISKOLAÜGY. AMERIKAI NÖVELÉS-ES TANÍTÁS ÜGY. Az egyesült államok összes népessége magvául, kétség kivül azon Angliából menekült első puritán gyarmatosokat lehet tekinteni, kik 162-0-tól fogva uj Angliabari megtelepültek. Azon puritanokat, kikrül Macaulay írja: „A puritán két különböző lényből állott, az egyik egészen megalázódás, vezeklés, hálálkodás, buzgalom; a másik büszke, nyugodt, hajthatatlan, előrelátó. Teremtője előtt a porba borult, de lábát királyának nyakára tette." Azon 24, 200 egyéntől kik 1620—1634 bevándoroltak, származik Bancroft szerint az egyesült államok összes fehér népességének egy teljes harmada. Az nj világ egész további fejlődésére nagy fontosságú volt, hogy azon magvazat nem europaunt semmirevalókból, nem politicai kalandorokból, nem nyereségvágyó kereskedőkből, hanem egyenes, mély vallásos érzelmű komoly erkölcsi életű férfiakból állott, kik nem anyagi nyereségért hagyták el hónukat, sőt anyagi előnyöket adának fel, hogy az áldozatokkal nyert s szigorú erőfeszitéssel megtartott hazában lelkiismeretük szabadságát megmentsék. Minden társaságnak, mely az atyák hitét az uj, hanem is épen gátoló, de nem is egyenesen célra segitö környezetben fen akarja tartani, azt kell mondania, mit a világ minden részében elszórt zsidók, mint jelszavukat, mondtak: hogy az iskolás gyermekek szája lehellete tartja fen a világot. Egy ily sajátszerű hitvilágot, csak a serdülő nemzedék növelésében való buzgalom és következetesség által lehet megalapítani, és fentartani. A zarándok-atyáknál is, az anglo-german népeknek különben is természetükre tartozó szellemi műveltségre törekvést, a saját helyzet előmozdította, azon helyzet, melyben vallásos meggyőződésükkel voltak s teljes joggal mondhaták : „Mi azért jöttünk ez uj hazába hogy gyermekeinket növelhessük. Mindjárt, mihelyt legégetőbb élet szükségeiket fedezték, állapotukat némileg rendezték, még mielőtt Massachusetts-bayben gyarmatot telepitettek volna, gondoskodtak Plymouthbay első gyarmatosai iskolák felállításáról. Ezzel különösen oda néztek, hogy mindennek a szt. irat értését, az üdvigazságak e forrását megnyissák s mindenkit képessé tegyenek saját hitéről önállólag számotadni. A népmüvelödés előmozdításának vallási indokához majd politicai járult, mely annyival hatályosabb volt, mennél önállóbban, szabadabban fejlett az egy. államok polgári alkotmánya. Mennél kevesbé igazgatnak felülről lefelé valamely politicai szervezetben, mennél önállóbb részt vesznek az egyesek az összeséletben, annál inkább áll init egy politicus mondott: „a jogintézmények hatása, melyeket az állam létesít, művelődési intézményein nyugszik. Mert a parancssal sehogy sem megy, az akarat helyeslése nélkül." Vagy egy amerikainak szavaival élve: „oly országba^ hol a szavazatjog csaknem általános s hol a rend, béke és boldogság, melyek minden jó kormánynak tulajdenképeni céljai, oly nagy mértékben függenek a tisztviselőktől, melyek közvetlenül a nép kebeléből választatnak, ott a népnek taníttatnia kell, mielőtt értelmes , erényes és derék néppé alakulhat. • A tudatlanság megférhetetlen a szabadság fentartásával s különösen oly köztársaságnak, mint az egyesült államok, létezését épen az épismeretek s vallásos elvek minden néposztályok közt terjesztésén kell alapítania. Az unió növelésügy iránti érdeke, az általános és egyenlő népmüvelödés érdekével azonos. Tehát a dolog természete kívánja, hogy iskola rendezésnél oly tantárgyakra legyen a főtekintet, melyek minden további művelődésre általános alapot nyújtsanak s közvagyonná váljanak, tehát a szellemi közlekedés legnélkülözhetlenebb eszközeire, olvasásra irásra, számolásra s a természet és történelem teréről való legszükségesebb ismeretekre. Hogy mindenkinek az eszközök módjában legyenek, azon általános ismereteket megszerezni s mindenki ezen eszközöket kellően felhasználja, mindenkor fődolog volt s e feladat megoldására szolgál a, p u b I i c s c h o o 1 s, coramon s c h o o l s vagy free schools rendszere : public schools nyilvános iskolák, mivel állami tekintetből állíttatnak, common schools köziskolák, mivel az oktatásban minden iskolaképest egyenlően, free schols szabad iskolák, mivel az oktatásban többnyire ingyen részesítenek. A cél jellemzésére, mit ez iskolákban való oktatás elérni kivan, elég megjegyezni, hogy olvasás, irás, számolás és rajzoláson kivül, a nyelvtan, földrajz, történelem és élettan alapvonalai, könyvvezetés és fogalmazásra való bevezetéssel teszik a tantárgyakat. Husz év óta Massachusetts a paedag, buzgalom főképviselője. Már 1827-ben kibocsátott iskolatörvénye teljes gyakorlati érvényre csak attólfogva jutott mióta M a n n H o r- á c, mint az 1837-ben állított növelési tanács titoknoka Bostonban a saját képeni paedag. executivat, buzgalommal, belátással, erélylyel és ritka gyakorlati tapintattal megragadta. A eommon schools e rendszere, mint Lyel megjegyzi, ,,a legeredetibb, mit eddig Amerika előmutatott/' minden esetre a köz nemzeti gondoskodásnak, s jogos nemzeti büszkeségnek tárgya. E köziskolák feletti közelebbi vizsgálódás az iskolai célokra használt anyagi eszközökre, ezek gyarapításával, felhasználásával s általában az iskolaügy vezetésével megbízott hatóságokra iskolák építésére, rendezesére, tanítókra, iskolázásra sa tanmódra vanatkozik. Mi az „anyagi eszközöket" illeti, ezek oly államban, melyben a népnövelés iránti érdekeltség oly mély gyökeret vert, annyira elterjedt valóban bőven állanak rendelkezésre. Már az összes unió alaptörvényeiben gondoskodva van erről. Mint tudva van, a szövetségkormánynak vagy közföldbirtokok (public land) állanak rendelkezésre, melyek unióba lépésökkor csekély népeségii puszta államokban feküsznek. Ezekhez tartoznak közelebb az uniónak még