Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-04 / 1. szám

1783. megjelöli határain belől fekvő államok : Qhio, Indiana, Illinois , Miehigan, Wisconsia s az ész. szélesség 31-dik fokától fogva fekvő részei Mississippinek és Alahamanak. Ehez járulának Louisiana s a déli szélesség 31 fokától fogva fekvő részei Mississippi és Alahamanak (1803), valamint Arkansas, Missouri, Jova, a Mississippitől nyugotra fekvő része Minnesotenek s Kansas területei, Nebraska és Oregon az Indusok földével; továbbá Florida (1819), végre Uj-Mexiko és California, (1828). A közföldbirtokok összege mindezen területeken 1,587,000,000 a ere-r a becsültetik. (1 acre 0,7031 b. hold); te nem számítva az Oregon-, Kalifornia-, Uj-Mexico-, Utah-, Kansas- és Nebraska-ban lévő földeket, pontos számitás szerint 471,892,439 acre. A közföldbirtokok hat angol • mértföldnyi városnak való részekre — townships — osztatnak s egy egy ily városrész egy tizenhatod részének nem szabad a congressustól állami javak növelésére elidegenittetnie, hanem iskolai célokra kell fordíttatnia. Ez képezi az iskolai vagyon közalapját, mely gyakran a szövetségi kormány külön ajándékai által egyes államokban szaporodik. 1849-ig ily módon összesen 10,785,253 acre volt népiskolákra, 623,951 egyetemekre ajándékozva. Az öszszes unió ez alapitványaihoz még az egyes államok külön alapítványokkal járulnak, továbbá az unió államjövedelme feleslegének egyes államokra eső kamatrészei, egyéb államjavakjövedelmei, péld. az indianai sótermés, valamint az üzlet-engedély-, részvénytársulatoktól járó illeték, pénzbün-i telések köziskolákra fordíttatnak. Az iskolai célokra való pénz egyik föforrásra, különösen az ész. keleti államokban, melyek az unió alakulásakor már jóval népesebbek valának, semhogy rendelkezésre való tetemesebb földbirtokkal járulhattak volna, az önmegadóztatás, hol egyébiránt az államnak összes adó alá való tulajdona képezi az iskolai alapot, melyből évenkint adóztatás által vétetik az iskolák fenlartására szükséges öszszeg. Végre némely államokban, mint Rhode-island és Miehigan, ha az isk. alap s adóztatás nem elégendő, a még szükséges összeg a fizetni képes iskolás gyermekek szüleire vettetik; ez eljárás azonban, ugy látszik, általában nem igen kedvező, mivel iskolai kényszer hiányában e mi•att némely szülék alkalmat vesznek, hogy gyermekeiket az iskolától elvonják, a felette nagy isk. alapot is az unió belátó pedagógusai nem tartják szerencsének, mivel ez a népség növelési érdekét könnyen elszunyasztja. „Az isk-alapjavak, mondja találólag Dr. Vayland, becsesek, de csak mint fűszer, nem mint tápszer és sohasem kell oly gazdagoknak lenniök, hogy a szülék részéről való kellő egyéni törekvést feleslegessé tegyék." Ily tekintetek indították Massachusets s kormányát, hogy az isk. alap növelését megtiltsa, a mint ez 1850-ben az 1834-diki határozatban megállapított egymillió dollárnyi maximumot elérte. A számitás jó volt. 1852-ben Massachuselts-ben 994,514 lélekből álló népesség mellett, isk. célokra önkéntes pénzadományokban 910,215 d.; termesztményben 39,778 d. érték gyültbe. Összesen tehát kerek szám 950,000 d. csak nem egy d. egy egy főre. 1855-ben már a dollárok száma a lelkek számát haladta. * E mellett az egyetlen kényszer, mely gyakoroltatik, abban áll, miszerint minden város, hogy az államtól járó részletét megkapja, bizonyos összeggel tartozik 1V2

d. minden iskolaképes gyermektől — járulni; de ez összeg a kívánt mennyiséget rendesen háromszor, némely helyeken hatszorta haladja. A növelési célokra való ez áldozatkészségnek, a déli államokban kevés nyoma van. Bár itt is isk. szabályzatok bocsáttattak ki, s isk. birtokok mutattatván ki, alap vettetett, de csak is ennyi, mit a déliek közül többen felmutathatnak. A rabszolgaság az általános és derekas népmüvelődésnek áthághatlan akadályokat gördit elébe. A hatóságok, melyek az iskolaügy előmozdítására szánt gazdag eszközök felett intézkednek, ugy vannak rendezve, hogy a legkisebb iskolaszakasznak, az ugy nevezett' iskolakerületeknek élén, melyekre minden város osztatik, egy kerületi bizottmány áll. A különböző ker. bizottmányok a városi isk. bizottmány alatt állanak s az egész állam isk. ügyének élén áll, hogy az egésznek vezetése egy kézben legyen, egy fő felügyelő, superintendens, vagy superintendent of public instruction, vagy schoolcommissioner kinek oldalánál többnyire egy növelési tanácsos van (Board of educalion), a honnan péld. Massachusetts-ben igy neveztetik : secretary of the board of education. Ennek kötelessége az évi tudósításokat a különböző kerületekből beszedni s látogató utazásokkal minden egyes kerület szükségeiről, állapotáról meggyőződni. Általában feltűnő, hogy a nyilvános élet egy ágában sincs oly határozó és jelentékeny befolyás felülről lefele, mint épen a növelészeti téren. A félelem, hogy ezen befolyás a serdülő nemzedékbe szabadság ellenes irányzatok csempészésére használtatnék^fel, melyAngliában azt eszközli, hogy a kormány befolyását a népnöveléstől oly féltékényen óvják s a német népiskolaügyben csak absolulisticus célokra.való politipai forgó gépet ismernek, e félelem eltűnik egy oly hazában, hol a kormány a nép kebeléből, ennek szabad választása által folyvást megujiítatik. Azért az állam fövezetését örömmel fogadják s még az isk. kényszer ellen is nem szólanának. Fődolog már, egy jól rendezett népisk. ügy létesítésénél, a tanítás igényeinek, megfelelő helyiség, jól épített és jól berendezet iskolaházak. Épen ebben tűnik fel az ész. amerikai isk. rendszer egyik fénypontja; semmi másból nem tetszik ugy ki, mit tehet egy munkás nép semmi hagyományos slendriántól nem gátolt buzgalma. Az amerikai prakticus érzéke nem ugy bánik s

mint a német tesz, hogy az ember belső életét annyira fődolognak nézze,a külviszonyokat ellenben közönyöseknek vegye, ugy hogy csak a belsőre legyen kellő gond fordítva, a külső aztán magától el megy; sőt inkább a léleknek a testtől, s az ember lelki munkásságának külhelyzetétöl való függését igen magasra becsüli s egy jó helyre tett célszerűn épített, és berendezett iskolaház s a tanítványok rendszeretete, finom