Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-25 / 4. szám

Szellemi ügy. Minden ország, minden felekezet, és gyülekezet szellemi életének hévméroje az iskola. Ha már e hévmérőt Nánáson és némely közelebbi egyházakban megnézzük, ugy találjuk, hogy helyi viszonyainkhoz képest kevés , a szomszéd egyházakéval viszonyítva kielégítő melegséget mutat. U. i. Nánáson anyakönyvi kimutatás szerint van 11,100 református, iskolás gyermek , fiuk és leányok a gymnázium kivételével 860, melyből 13 lélekre esik egy iskolás. Elsőévesek 350, negyedévesek 70. És igy nálunk az iskolaoktatás jobb lábon áll mint Debrecenben, hol (32 ezer 1. 2152 isk,) 14 — 15 lélekre esik egy iskolás. — Nánáson a kezdőkből (350) 31 — 32, — Debrecenben (893) 35—36 lélekre esik egy. De Nánáson a feladottaknak (250) egy ötöde (70); Debrecenben (839) egy harmadánál valamivel több (287) marad. Böszörmény egy lábon áll velünk. Fentebbi létszámot Debrecenben kevesli N. t. Révész Imre ur (1. Hortobágy 1862, 32 sz.) s orvoslását a közköltségen való iskoláztatásból reményli. Nánáson az egyházi adó nem egyenlően, nem is bírtokaránylag, hanem elviselhetési képesség szerint fizettetik, járulván ahhoz a legfelső osztály 3 frt 20 kr. a legalsó 50 krral o. é. Az iskolaadóra pedig azon intézkedés tétetett, hogy az árvák és szegények gyermekei ingyen, a tehetősebbeké pedig bár hány járjon is fel egy uj frt fizetésért taníttassanak. Ezenkívül egy kegyes alapítványból évenkint száz uj frt fordittatik az árva és szegeny gyermekek csizmávali ellátására. Ennyire meglévén nálunk könnyítve az iskoláztathatás, nekem is van okom iskoláink fentebbi létszámát keveselnem. Minek okát én következőkben találom: a) a fiukra nézve. A legtöbb városok és helységek népessége három, bár egymástól szorosan el nem különített osztályból áll, u. m. földtelen szegény földmivesek, földdel vagy mesterséggel bíró középosztály, és uri rend. Ezek közül az elsők ha az iskoláztatás olcsó, feljáratják gyermekeiket legalább mig másnak dolgozni nem képesek, mert otthon nem tudnak nekik foglalkozást adni, sőt ezek képezik az iskola zömét. A második és harmadik osztály feljáratja, mert feltudja fogni az iskola hasznát. Nánáson a földtelen szegény osztály igen kicsiny, hanem ezek és a közép birtokosok közt áll a népesség legnagyobb száma, t. i. olyanokból kik egy, két, három, négy stb. köblös földdel birnak. Ezek a világért sem lennének más cselédei, hanem két ökröt vagy tehenet tartván, paterna rura bobus exercent suis. Minthogy pedig a mezei munkát egy magok nem végezhetik, cselédet tartani pedig nein képesek: fijaikat mihelyt felbirják az ostort, s a szarvas jószágok hallgatnak szavukra, szekér és eke mellé állítják. b) a leányokra nézve. A nánási nő eleven, tűzről pattant, szorgalmas, de kalapkötési iparcikke valóságos átok az iskolázásra, s mint később meglátjuk az erkölcsiségre is. Már ötéves korában tudnia kell a leánygyermeknek e szalmakalap kötést, melyből az anya 5 — 6 frt hasznot látván, vagy fel sem adja iskolába, vagy csak addig járatja, mig a számvetésből megtanul annyit mennyivel a kalap-kofa meg nem csalja. Innen van — hogy az iskolások fentebb adott létszámában 502 fiu- és csak 358 leánygyermek van. A népiskolákban tanit 7 tanitó, fejenként 220 uj frt, és 31 köblös földfizetéssel. Gymnaziumunk növendékei száma 6 osztályban 58, 3 tanárral fejenkint 525 uj frt. fizetésiiekkel. Gyülekezetünk értelmességét bizonyítják kevés idejű itt létem óta általam 2 ezer példányon felyül elterjesztett népies munkák, Boross Mikály úrtól, ,,Hét halálos bün, Iíis kertészek. Bokréta stb. a debr. „Dongó több müvei, ide nem számítva az irodalmi munkásságáról ismeretes jeles tanítónk B. Papp Lajos évenkint több százra menő példányokban terjesztett, s nagy részben maga által készített irodalmi terményeket. Az egyházi tisztujjitástól oly sokan féltek, eredményéről oly sokan panaszkodnak. Hála Istennek: nekünk nincs erre okunk, a gyülekezet értelmesebbjei a népválasztás utján, csak nem egészen visszahelyeztettek a vének székibe. Vallásosság, erkölcsiség. Miképen áll gyülekezetünk vallásosság és erkölcsiség tekintetében más prot. egyházakkal összehasonlítva nem tudom ? mert más egyházakból adatokat nem birok, s igy az Ítélet kimondását kénytelen vagyok a gyülekezetével összevető olvasóra bizni.. Híveink a mezei munka elvégzésétől annak elkezdéséig, Okt. végétől Húsvétig szorgalmatosan látogatják a templomot. Vasárnap és ünnep napokon, ha csak nagyon alkalmatlan idŐ nincs, zsúfolva telnek meg a székek. Hétköznap 100—130, bibliamagyarázaton másfél — sőt két enynyi lélek is van jelen. De már nyáron szorgalmatosabbak a testi mint a lelki kenyérért. Sok földjök és sokfelé lévén, éjjel nappal, nem csak köz- hanem vasárnapokon is dolgoznak, mit sok részben az elöljáróság elnézésének lehet tulajdonítani. Innen van, hogy vasárnaponként a munkabíró férfiak székei többnyire üresek, a hétköznapi templomba járók száma 50—80-ig. Urvacsorát vettek: 1861 karácsonkor 726; 1862 húsvétkor 452, pünköstkor, 508, karácsonkor 850. Szülöttek száma 1862-ben 465, ezek közt törvénytelen 33 és igy minden 14-ik. Két év alatt eladtam 200 darab bibliát, 200-nál több imakönyvet. Ilyeneket folytonosan árulok. Perzselypénz, kivétetvén 9 vasárnap jövedelme, mikor a helybeli szegények közt osztatik ki, gyűlt 50 uj frt. Minden évben aratás után a debr. és pataki főiskolák tápintézete részére collectát szoktunk tartani, melyből az idén begyült 117 frt. Ebből ötvenet küldtünk Debrecennek, ötvenet Pataknak, a többi más kegyes célokra fordíttatott. A helybeli árva gyermekek részére gyüjtötten 200 uj frtot. A h. Doroghon felállítandó ref. egyház részére begyült 300 frt. Öszvesen tehát gyülekezetünk mult évi alamizsnálkodása nagyjából számítva 667 uj frt. Elég e ez vagy kevés más gyülekezetekével viszonyítva adatok hiányában nem Ítélhetem meg. A családi viszonyokat a mi illeti, gyülekezetünkben a