Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-25 / 4. szám

den provinciális Synodusból küldött két papi s ugyanannyi világi egyének, számszerint tehát 64-en alkottak. Közös képviselete volt ez az öszszes francia reform, egyháznak, tulajdonképeni törvényhozó vagy azt változtató testület s legfelsőbb törvényszék a peres és büntető keresetekben. Elnökét választotta ez is a papságból s minden évben tartatott, ha a kormány nem gátolta. — Megszűnt a Nantesi edictum eltörlésével 1685-ben. Az üldözés elől menekült hitsorsosok megtartották az egyes gyülekezetek igazgatásában a Presbyteriumot Prussiában is, de felsőbb fokozatra nézve a Consistoriumok alatt állottak. 2-szor. Skóciában, a mely Presbyterialis igazgatást Knox vitt volt Genevából, az szinte egyezik a most körvonalozott franciaországival: ugyanazért nem tartjuk szükségesnek bármily röviden is, ugyanazt leirni. Ellenben érdekesnek véljük az államegyháztól 1843-ban megkülönözött s úgynevezett szabad skot egyház kevéssé módositott igazgatásának rövid rajzát adni. Négy fokozatból áll ez is. 1. A község-gyülés a népességgel aránylag választott Presbyterekből s a Diaconusokból. Elnöke ex offició a pap (ordinatus Presbyter.) 2. Egyházmegyei gyűlés, melyet itt sajátlag Presbyterium nak neveznek. Elnök egy pap. 3. Synodus, mely évenként rendesen kétszer gyül össze néhány együvé tartozó Presbyteriumokból. Ilyen Synodust az országban 17-et számlálnak. — Elnök egy évre választott pap. 4. A közgyűlés, melynek tagjait a Presbyteriumok küldik a kebelökbeli papok számának arányában. Ali mintegy 400 tagból, kiknek fele pap, más fele világi rendből választatik, s egybegyűl évenként Májusban, Edinburgba, s gyűléseit rendesen 10 napig tartja. Hatásköre törvényhozó — legfelsőbb birói és végrehajtó. Elnöke szintén, mint az előbb nevezett fokozatoknak, egy évre választott pap. Nagy fontosságuaknak tartjuk azon bizottmányokat, melyeket a közgyűlés nevez ki, s melyek fertály évenkénti összegyűléseikben intézik saját elhivatások dolgait, s a közgyűlés nevében teljesítik feladatukat. Átalában köteles mindenik bizottmány folytonos figyelmét arra fordítani: ne quid detrimenti ecclesia capiat. Mennyi erőt fejtenek ki ezen bizottmányok, megtetszik-azon előterjesztésből, mely az 1844. közgyűlésben készült a megelőzött évi gyűjtemények összegéről. Ide teszszük ezen kimutatást, hogy tanuljuk egyszersmind a bizottmányok neveit és bámuljuk a kifejtett erőt. Bizottmányok: a papok fizetése segélyezésére 82,166 font ster. — Collegiumokra (theolog. os— kólák) — 7,877 font st. — Népnevelési 17,073 „ „ — Bel-missio 5187 „ ,, — Templ. épitési 3800 „ „ Papilak „ 28,950 „ ,, — Pogányok térítési missio 9816 „ „ — Zsidókérti mis. 6507 „ „ — Európai szárazföldi missio 1809 ,, „. — Evangélium terjesztése a gyarmatokban. 6642 „ „ Ezen évenkénti gyűjteményeken kivül, melyeket a bizottmányok kezelnek, minden községnek van saját pénzalapja, melyből a papi fizetések kiegészíttetnek, s a községi egyéb szükségek is fedeztetnek.*) Hollandiából annak bizonyságára, hogy ott is a fennebbiekhez hasonló Presbyterialis igazgatás volt az ujjabb módosításokig — elég lesz felemlíteni a Dodrechti nagy Synodust, mely is elnökéül a leovandai papot Bergomant választotta volt. A fennebbiekhez mintegy berekesztésül a következő megjegyzéseket tesszük, u. m. Az eddig leirt egyházi igazgatás presbyterialisnak neveztetik méltán, mivel fokozatosan a legfelsőbb testületek is presbyteriumokból alakulnak. Nincsenek itt tulajdonképeni hivatalnokok: esperesek, superintendensek stb. Magok a pa-*) 1. Geschichte, Wesen und Vorzüge der Presbyterial Verfassung von Müller etc. nebst einer Beschreibung der wichtigsten Presbyterialverfassungen von Dr. Hugó Wellmar etc. Halle 1849 Druck v. Schmidt 1. 179.