Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-23 / 34. szám

tetet hoztam,. felfordult gondolkozásom által magam zártam el magam előtt Uram ajtaját. A helyett, hogy kopogtattam volna, hogy nyissanak, inkább oda dolgoztam, hogy elzárva maradt előttem, mert merészeltem dölyffel keresni, mit csak az alázatosak találhatnak 2

). 23-ik részében. Sz. László király könyvének 34-ik részében. Az ártalmas cselekedetekből is kitetszik a boszorkányoknak lételek, úgymint a sokféle betegségekből, nyavalyákból, és tagoknak súgorodásibol; kötésekből, mellyekkel csigázzák az embereket, barmokat; az hirtelen támasztott jégesőből, szélvészekből, és számtalan csecsemös gyermekeknek hirtelen esett változásiból, s halálokból: mert a bossorkányok leginkább leselkednek a csecsemös kisdedek után, hogy szívecskéjeket elragadhassák, véreket köldökökön kiszihassák, mellyekkel a kenésekben, s több ártalmas cselekedetekben élnek : a mint egy boszorkányról irattatik; megutálván az ördögi mesterségeket szívébe szállott, gonoszságáról töredelmes gyónást tévén megvallotta, hogy hegyes töt a kisdedeknek fejek lágyán beszúrván, negyven ártatlan gyermeket ölt meg : intetnek azért a szülék bölcsőben fekvő gyermekeknek szentelt vízzel, és a szent keresztnek jelével való megőrzésére. Midőn pedig a boszorkányok, s ördöngösök az ördögi mesterségeknek tanulására ajánlják magokat, a szent keresztséget, a hitnek ágozatit megtagadják a sz. keresztet lábokkal tapodgyák, és az ördögnek hív szolgálatjára magokat hittel kötelezik, viszontag, az ördög örököa szerencsét véghetetlen örömet igér, s azonnal egy ördög kinek őrzésére, és oktatására rendeltetik. Mély, s éles doktor Scotus János in adum dist. 8 quaef. unica tanítja a boszorkányokat valóságosan nemcsak tetszésképen a gyülekezetekbe, vendégségekbe, és mulatságokban vitetni; s hordoztatni; erről bizonyosságot tesznek számtalan történetek; oka is vagyon; mert ha a jó angyalok természet szerint való erejekkel már egy, már más helyre vihetik, és hordozhatják az embereket, a mint Habakuk profétárói Dániel könyvének 4-ik része irja; és Filep apostolról apostolok cselekedetinek 8-ik részében vagyon irva, nem különben az ördögök természet szerint való erejekben, ajándékokban, a vétek után is megmaradván, az embereknek hordozását megtehetik. Ezt jelenti Sz. Márk evangyélista a sertésekben szállott ördögökkel: mindazáltal többször képzésekkel csúfoltatik elméjek, s érzékenységek. 2) Az igazi tudós jól tudja, hogy „rész szerint való minden ismeretünk," s azért állításait soha oly modorban nem ejti, mintha azokhoz többé szó sem férne; legkevésbé pedig szabad a tudománynak türelmetlennek lenni, jól tudván, hogy a holnap megdöntheti azt, mit a ma épített; legfölebb egyiránynyal szemben megbo-Habár ugyan ez az út, mely a biblia szivébe vezet, mindazonáltal annak is, ki odáig elő nem hatolt, oktatás, élvezet és erkölcsi meginditásbeli sokféle gazdagságával szolgál. G őt hét is halljuk — még pedig előhaladt korában — azt a meggyőződést nyilatkoztatni, hogy a világ a biblián túl még semmikép nem jutott, s oda soha eljutni nem is fog. „Azt a nagy tiszteletet, mondja Gőthe, melylyel a biblia iránt a föld sok nemzetségei és népei viseltetnek, benső értékének köszönheti, s az nem pusztán népkönyv, hanem a népek könyve, minthogy egy nemzet végzeteit minden másoknak állítja oda symptomául, annak történelmét a világ teremtetéséhez csatolja s azt földi és szellemi fejlődések, szökségképi és véletlenszerű események sorozatán keresztül az örökkévalóság legtávolabb regiójáig vezeti le." „Ha azt — veti utána, — a mi bevezetésül és felvilágosításául szükséges, hozzá csatolnák, megérdemelné e mű, hogy mindjárt jelenben is régi rangját elfoglalja nem csak mint közönségesen használt könyv, hanem mint a népek általános könyvtára, s akkor, minél magasabban emelkednének a századok műveltségben, annál jobban használtathatnék a nevelésnek, egyfelől alapjául, másfelül eszközeül, természetesen nem tudákos, hanem valóban tndós emberek kezében (Farbenlehre, II, 138)." Hasonló Gőthe nyilatkozata Eckermannak Gőthével való beszélgetésében (III, 37): „Haladjon bár mennyire a szellemi miveltség, növekedjenek bár mind szélesebb kiterjedés és mélységben a természettudományok, széleskedjék bár mennyire az emberi szellem — a keresztyénség fensége és erkölcsi műveltségén, a mint az evangéliumokban csillámlik és fénylik, túl nem megy." IV. A bibliai iratok alaki minősége. „Rongyokkal körültekert kötélén vonatunk ki mi emberek mint Jeremiás a veremből," (38 r.) mondja valahol Hamann. A legközelebbi benyomást, melyet a bibliai könyveknek, különösen az uj szövetségbelieknek alaki minősége az olvasóra tesznek, Hamann e szavára emlékeztet. csátható a türelmetlenség s ez: a magának csalhatlanságot igénylő türelmetlenség maga." B. M.