Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-23 / 34. szám

Az alapszöveg megrontott hibás görögséggel irva ; a históriai előadások hanyagok, tele pontatlansá­gokkal és ellenmondásokkal a részletekben; Pál levelei tele irálybeli rögösségekkel, kuszált félbe • hagyott mondatokkal, János első levele tele is­métlésekkel a gondolatok tovább fejlesztése nél­kül stb. 3 ). Ha mindezen erős hiányosságok mel­lett is az uj szövetségnek e kis könyvgyüjtemé­nye egyesekre ugy mint az emberiség egész tömegére oly befolyást birt gyakorolni, a minőt semmi más könyv: mily nagynak keli a benső tartalom súlyának lenni. Midőn Chrysostomus egyszer egy pogányt Pál apostol miveltségi hiá­nyosságát kigúnyolni és egy keresztyéntől an­nak miveltsége és tudosságát vitatni hallotta, az utóbbit intette; venné gondolóra, mely esetben lép világosabb fénybe az evangelium dicsősége, ugy-e, ha emberi miveltség teljes fényével felru­házva vagy minden ékesség és fény nélkül győzte meg a világot? Minél nagyobb az alaki tökélet­lenség, annál komolyabbnak kell természetesen az erkölcsi-vallás szükségérzésnek lenni, hogy oly silány öltözet alatt a királyi szellemet felis­merje. „Ha az isteni irály — mondja Hamann — szabályát, a nemtelen választja, hogy minden pro­fán irók erejét megszégyenitse, akkor minden­esetre barátnak, bizodalmas embernek, kedvelő­nek megvilágositott, lelkesült, féltékenységgel fölfegyverkezett szemei kívántatnak hozzá, hogy oly külső alatt a mennyei dicsőséget felismerjük. Itt is áll: vox populi, vox Dei!" Azonban a biblia az alaki jelességeknek sincs egészen hiában; minden esetre azokat is az 3) Mennnyire mehet és ment is az elfogultsa'g a szent ira­tok betüimádásában, mutatja az, hogy mig korunkban az orthodox iskola ily szóvivője is mint Tholuck az uj szövetségi iratok nyelvezetéből igy nyilatkozik: a 17-ik század közepe táján találkoztak biblia tudósok, kik látva nem látván s hallva nem hallván, az uj szö­vetségi könyvek nyelvét a tiszta klassikus görögség példányképének lenni állították (Puristák,) mi felett támadt heves vita egész egy századon keresztül foly­tattatott, mig végre oda dőlt el a dolog, hogy ma már nincs a dologhoz értő ember, ki az uj szövetségi könyvek nyelvezetét csak olyannak is találná, mely a nyelvtisztaság és szabatosság legszerényebb igényei­nek is megfelelne, mi azonban természetesen a tarta­lom fenségéből mit sem von le, sőt a mint Tholuck helyesen felfogja, azt még kiemeli. B. M. uj szövetségi nagyobb mértékben birná érvénye­síteni isteni küldetése mellett mint Muhamed az ő ékes szólásának a Koranban adott mutatvá­nyait. A bibliai könyvek írásbeli jelességei. olya­nok, melyek erkölcsi sajátságokban gyökerez­nek ; mindenek előtt kitűnik az irás ama nemes egyszerűség jelleme által, mely íróiknak igazsá­gossága és józanságából foly. Az, hogy minden szándékosság, kicsináltság és szónokságtól távol van, oly jellemvonás, mely a bibliai iratokat az apokryph, becsúsztatott iratoktól határozottan külömbözteti meg. — Mily magasztos benyomást tesz a dolog mélysége és fensége mellett az elő­adásbeli forma egyszerűsége a teremtés történe­tében és a János evangéliumában! Mily megin­ditó gyermeteg az ősatyák történetének előadási formája, mely az emberiség gyermekségéről ugy beszél, hogy még most is minden gyermekies ke­délyt megragad! A lantos költészetnek mily gyöngéd hangjai azok, melyekben ezer évvel Pindar előtt Dávid az ő panaszait lehellte és Is­tenének oltalmát és hűségét dicsőíti! Mily magá­val ragadó rohama az érzelmeknek, gondolatok­nak és képeknek Jób könyvében, egy kegyes költői szellem ezen őshatalma szerzeményében! Mily emelő és elragadó Esaiásnak igehirdetése és a kijelentés uj testamentumi könyvének intő profetiája! Mily hatalommal ragadja meg az ol­vasót Pál irálya minden homályosságai dacára! — A szépnek egyik legfinomabb ismerője, Her­d e r, az Írásnak, különösen az ó szövetségi köny­veknek ez oldalát derekasan kitüntette (1. Iler­der, „Greist der hebraischen Poesie," „Die álteste Urkunde des Menschengeschlechtes," és egyéb iratait)! (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. AZ UNGI REF. EGYH. MEGYEI TANÍTÓK ELSŐ ÉRTE­KEZLETE S A NAGY-DOBRONYI ELEMI ISKOLA KÖZ­VIZSGÁJA. Az iskolaügy közrészvét közfigyelem tárgya: s bár a buzgalom, mely irántok országszerte mindenkit betölt, igyekszik is azoknak felvirágoztatásán, még is kivált prot. népiskoláinkban sokhelyt a tanításnak alig van nyoma. 67 *

Next

/
Thumbnails
Contents