Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-16 / 33. szám

kedden este felé gyertyagyujtat előtt kézbesítve legyen (önkényt következvén, bogy e határ időnél előbb történt beadása a szavazatnak nem von le a választás érvényességéből.) 7. A szavazás eredményét felmutató két ivet (eredetit és másodlatot) összehasonlítván az esperesi hivatal: a másodlatot hivatala pecsétjével megpecsételve az illető egyház levéltárába betétel végett a küldöttnek vissza adja; az eredetit az egyházmegye levéltárába betétel, és szükség esetében használás végett magánál fogja. 8. Ha a kellőleg kiállított szavazási ív szerint valaki általános többséget nyert; ezt az esperesi hivatal levélbe foglalva —' megírván abban mind az összes szavazatok mennyiségét, mind az általános többség számát — a választó egyház hozzája küldött követe által a választottnak tudtára adja, azon hozzátétellel, hogy háromszor 24 óra alatt nyilatkozzék, ha a választatást elfogadni nem akarja; ha ennyi idő alatt nem nyilatkozik, ugy levén tekintendő, hogy elfogadta azt; s ez esetben ha már rendes lelkész a választott, eddigi hallgatóival közölje a történteket, a kiknek szinte az a teendőjük, a mi a közelebbi számok alatt meg van irva. 9. Ha a választott egyén a választást el nem fogadja, újra születik az egyháznak választási 'joga, de csak a közelebb következő hétfő reggeléig, a mi mind annyiszor megújul, a hányszor a választott által el nem fogadtatik a választatás. *, 10. Ha az egyház-község az itt megirt, vagy ennek szelleméhez hasonlóban szerkesztett szabályoknak, választása közbe eleget tesz: akkor a választási jog gyakorlására képesnek bizonyította magát; tehát érvényes a választása. Ellenkező esetben, ezen egy alkalomra elveszti választási jogát, mint annak gyakorlására nem képes. 11. Elveszti választási jogát az ürességbe jött egyház-község akkor is, ha a kebelbelieken kivül akárkit — legyen az esperes, tanácsbiró vagy közlelkész, választásra vonatkozó tanácsadásért felkér, vagy tanácsot tőlük e tekintetben elfogad; mert tanácskérésével épen azt bizonyítja be, hogy ő magától nem képes a választási jogot gyakorolni; valamint akkor is választási jogát veszti az egyh,-község, ha ő nála valaki akár a maga részére, akár más akárkiére korteskedés által próbált többséget szerezni, s ezt az egyházközség négyszer 24 óra alatt az esp. hivatalnál be nem jelenti. — s ekkor 12. A választásra adott utólsó vasárnapot követő szerdától számítandó három hét alatt az esperesi hivatal közgyűlést hív össze, a választási jogával élni nem tudott egyház-község költségére, (mely tehertől azonban menekülhet a megürült egyház-község, ha a lelkészi állomás megürültét bejelentő le\*elében már választási jogáról eleve lemondott.) 13. Az esp. hivatal által egybehívott közgyűlésen a jelenlevők jelölnek ki, pl. hármat, s a kijelöltek közül a consistorium tagjai választanak. Hogy az ekkori szavazás nyilvánosan vagy titkosan történjék-e, az előttem körülbelöl mindegy, de ha csakugyan titkosan történik: legyen az ne csak névvel, de valósággal is titkos, a mi ugy érethetik el nézetem szerint a legrövidebb úton, ha pl. A. B. C. lévén a jelöltek: ezeknek neve ugyanazon kéz által egyenlő szelet papirkákra leíratik annyi párba, a hányan vannak a szavazók; s a szavazók közül mindegyik az a-ból is — a b-ből is — a c-böl is egy-egy példányt vesz magához, skét fiókocska állíttatván a szavazó asztalra, kiki a maga pártoltjának nevét tartalmazó papir szeletet az a végett kimutatott egyik fiókba, a többit a másikba csúsztatja s e meglévén, a közgyűlés felszámithatja a szavazatokat, a nélkül hogy a titok elárultatnék. 14. Akár az ürességbe jött egyház érvényes szavazása, akár consistoriumban történt rendelkezés nyomán töltetik be az üres egyház: az uj lelkész — lett legyen bár káplán, vagy rendes lelkész — nem előbb mint a következő Sz.-György nap körüli napokban foglalja el uj állomását. íme az itt megirt, vagy ezekkel egyező szellemű törvények mellett reménylem, sőt hiszem én összeházasíthatni a libera vocatio és a promotio elvét; ily szellemű törvények mellett meglesz a népnek — képzelhető legszélesebb alapra fektetett választási szabadsága, szeretheti is választottját, ha ugyan már választáskor is nem más, mint a szeretet vezérelte — a haladási ingernek sem metszetik ina, mert ha tudja a pap vagy káplán, hogy nem csak a nép könnyen vál-65 *