Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-02 / 31. szám

rtw» PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIABO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DlJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétktildéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A PROTESTANTISMUS ES A TUDOMÁNY. Vájjon micsoda az, a mi a protestantismusnak léteit, virágzást, eró't, dicsőséget és társadalmi befolyást adott, s adhat most és jövendőben? Ha e kérdésre egyetlenegy szóval kellene ^felelnem : azt mondanám, hogy az nem más, mint a tudomány. A reformatio végcélja, néhány szóval kifejezve, nem egyéb volt mint az, hogy az anyaszentegyház, az Isten igéjének tiszta alapjára visszaállittassék, s az egyes tagok, az ő egyetlen közbenjárójokba vetett hit által, közvetlen egybeköttetésbe lépjenek az Istennel, mint fiak az atyával. E végre tisztán és biztosan meg kellett ösmerni, bátran kivivni, birtokba venni és az anyaszentegyház közsajátjavá tenni az igét, a teljes szentírást, mert különben merő képtelenség lett volna az arra, mint alapra való visszahelyezkedés. Ne vélje pedig senki, csak egy percig sem, hogy az igének birtokba vétele és közsajáttá tétele, akár a reformatio korában, akár még ma is valami könnyű munka lett volna és lenne. Nem puszta biblianyomatásról és terjesztésről van itt a szó, mint a milyet ma némely társulatok gyakorolnak ; nem betűjét, hanem élő tartalmát, értelmét, szellemét kellett meghóditni, birtokbavenni és szétterjeszteni a szentírásnak. A lélek az, a mely megelevenít. Puszta betűvel még egy társadalmat, egy kort sem reformáltak, sőt egyetlenegy józan embert sem győztek meg, annyival kevésbé szülhettek ujjá. Hogy magok a reformátorok, dicső munkájok mivoltát és rendeltetését valóban igy fogták fel: azt a legvilágosabb tények mutatják. Semmivel sem foglalkoztak nagyobb buzgalommal és tüzetesebben, mint a szentirással és amiak ma/ gyarázásával. Ámde ehez alapos tudományos készültség nélkül még csak hozzá sem foghattak, hogy valami valódi célt elérhettek volna nem abban. Az Írásnak eredeti szövegére, tiszta kútfejére kellett visszamenni; tehát az eredeti nyelvek teljes ösmeretére volt szükség, a valódi tartalmat kellett tisztán előállítani, a miben bírálat, régiségtan és bölcsészet nélkül csak egy lépést sem lehetett volna haladni. Igy jött létre az;.exegesis, melynek szülőanyja és táplálója nem más mint a protestantismus;

s melynek irodalma, a protestáns egyház körében oly fejlődésre, erőre és terjedelemre jutott, hogy e tekintetben a római katholika és keleti orthodox egyház igen-igen messze mögöttünk maradnak. A protestáns egyház tudományos exegesise igen jótékony befolyást gyakorolt az ugy nevezett világi tudományokra is. Azon lélekre és igazságra s terjedelmes tiszta látkörre való törekvés, s azon bírálati boncolás és egybevetés, s azon emberi tekintélytől való teljes függetlenség, mely a bibliai exegesis mezején szerepelt, átvitetett a hellen és római classicusok. a világi történetetirók, egyházi atyák, legendák stb. mezejére is. Igy adott uj lendületet a reformatio a nyelvészetnek, humanismusnak, történelemnek s az ezekkel rokon tudományoknak, és viszontag erélyes támogatást és védelmet nyert ezektől. (Azonban a reformatio már eredetére és mivoltára nézve is, lényegesen társadalmi értékű eszme. Nem csupán az volt a cél, hogy egye 61