Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-07 / 23. szám

szabadság is e vallás igazságain alapul. Ez egyház, küzdelmei és kitartó erőfeszítése által vájjon nem volt-e egyszersmind nemzeti autonomiánk jogi alapköveinek is nagy részben alkotója ? ! A multat a jövő alapjául véve, mint mondám, minden erőmből igyekszendem magyar egyházamnak hiven szolgálni. Ekkép reménylvén szent hitem és hazámnak szolgálva a főt. egyházkerület e lekötelező bizalmát kiérdemelhetni. Ezután megkezdetett a több napokig tartó részletes tanácskozás, melynek lényegesebb mozzanatait, s nevezetesebb határozait e lap köréhez mért terjedelemben közöljük. Elsőben is a föpásztori előterjesztés vetetett föl pontonkint a benne előadott ügyekkel. Ezek között mindjárt hoszsas vitát idézett elő a solti n. t. egyházmegye legutóbbi tisztujitása , illetőleg az egyházkerület régi közös szabályaitól eltérő eljárása. Ugyanis az egyházkerületi szabályok szerint ugy az egyházmegyei, mint az egyházkerületi tisztviselőket csak az egyes gyülekezetek presbyteriumainak közvetlen szavazatai választhatják, és az egyházmegyék tisztviselőiket koronként újra választhatják ugyan, de csak ezen az egész egyházkerület alta! érvényesül elismert módon. A solti n. t. egyházmegye pedig legutóbbi közgyűlésén esperestjét, s azon tisztviselőit, kik az egész gyülekezetek által beküldött szavazatok szerint nem általános, hanem csak relatív többséget nyertek, nem újra a gyülekezetek által, hanem azonnal maga a népképviseleti közgyűlés választotta. Ez eljárást az e. h. kerületi képviselő-gyűlés nemcsak helytelenili, hanem érvénytelennek nyilvánítja. Azonban nt. Csikay esperest űr választása érvényesnek tekintetik, miután ő tulajdonkép nem közvetlenül az e. h. megyei gyűlés, de a gyülekezetek szavazatai által nyert absolut többséget. Tudniillik: három egyház csak főesperestre, (Csikay úrra, s ezzel lett épen absolut többsége) szavazott, s ezért helytelenül az e. h. megyei gyűlésen e három szavazat semmisnek vétetett, holott e három egyház hibás eljárásából csak az következhetik, hogy utasíttassanak oda, miszerint alesperestre is szavazzanak; nem pedig, hogy e miatt a főesperestre adott szavazatuk is érvénytelen volna. Főt. superintendens elnök úr inditványozá , hogy az egyes gyülekezeteknek az egyházmegyei gyűlésen való képviseltetése szabályoztassék. — Több eset van rá, hogy az egyik egyházmegyében némely gyülekezetből 6—7 világi képviselő is megjelenik, mig a másikból alig egy, s igy különösen a szavazatoknál aránytalan a. különböző gyülekezetek érdekeinek s akaratának képviseltetése. Ezért határozatilag kimondatott, hogy az egyházkerület nagy örömmel fogadja, ha az egyház ügyei iránti részvétből minél több világiak jelennek meg, de szavazatjoga minden gyülekezetből csak egy képviselőnek van. Egy képviselőt pedig köteles minden gyülekezet küldeni, hogy a részvétlenségnek oly szomorú példái ne tünenek fel, mint ez utóbbi időkben a tolnai n. t. egyházmegyében, hol közgyűlésen alig egy pár világi vett részt. Főt. sup* elnök úr azon kérdés megoldására hivja föl az e. h. kerület figyelmét, hogy elaggott vagy elbetegesült lelkész mellé, mely esetben lehet segédlelkészt, és mely esetben administratort adni. És mivel addig, mig idetartozó egyes peres esetek szőnyegre nem hozatnak, minden mellékes érdektől menten és elfogulatlanul lehet határozni, előre kéri, a majdan alkalmazandó elvet kimondani. Elvül mondatott ki, hogy administratort és nem káplánt csak oly esetekben lehet adni, ha a lelkész (különösen lelki) egészsége, vagy valamely kanonicus hibája miatt szolgálatra képtelen, s az ily eseteket nem az érdekelt gyülekezet, hanem a felsőbb egyházi hatóság itéli meg s hogy mikor kell administrator, azt a superintendentialis halóság, — hogy pedig mennyi fizetése legyen, az egyházmegye határozza meg. Fölemlité főt. sup. elnök úr, hogy miután több megnépesedett leány egyházak anyává óhajtanak lenni, mondja ki az e. h. k. gyűlés, hogy mi kellékek kívántatnak meg mulhatlanul valamely gyülekezet berendezésében, hogy az anyagyülekezetiil ismertethessék el ? s illetőleg mi lehet egyházi hivatalnokai fizetésének miniuma ? Hogy e fontos kérdés a különböző területi viszonyok kellő tekintetbe vételével oldathassák meg, véleményezés végett egy bizottság nevezteti ki, mely dolgozatát még a jelen gyűlés elé terjessze. A május 29-ki gyűlésben a szavazatok fölbontására kinevezett bizottság előadá, miszerint egyházi aljegyzővé általános zsa^azattöbbséggel n. t. Farkas József, pesti theol* r. tanár, választatott, ki azonnal föl is esküdött, s szíves éljenzés között szép beszédkével foglalá el székét. • • • • » 1 Méltóságos Sárközi Kázmér tanácsbiró úr inditványozá, hogy a superintendensi fizetés, mely eddig oly csekély (250 írt:) hogy a superintendens úrnak nemhogy fáradalmaiért méltóságos díj volna, de hivatalából folyó kiadásait sem fedezi, legalább 1200 oszt. frtra emeltessék. Egyhangú szíves készséggel elfogadtatott. Főt. sup. elnök úr emlité, hogy miután több helyről folyamodnak, hogy az özvegyi kegyévek egy évnél továbbra is terjesztessenek, hozzon ez ügyben a közgyűlés határozatot, melynél az illető egyház java, az elhunyt lelkész érdemei iránti hála és az özvegyek és árvák iránti kegyelet öszhangzásba hozandó. Hosszasb vita után határoztatott, hogy mivel a kanonok az egyházak jóllétének érdekében a gyülekezeteknek hosszasb ideig rendes lelkész nélkül maradását tiltják s az egyházkerületi statutuinok is csak egy özvegyi kegyévet engednek meg, uj statutumot pedig a közgyűlés csak az egyházmegyékkel egyetértőleg hozhat, szóiitassanak föl az egyházmegyék e tárgyban véleményezésre. Fölolvastatott a tiszántúli testvér egyházkerület jegyzökönyvének azon része, melyben a Tisza Kálmán úr által indítványozott egyetemes szegény egyházakat segélyező pénztár létesítését a tiszántúli egyházkerület nem csak elfogadta, hanem e célra a többi testvér egyházkerületek segélyét és közreműködését is fölkéri.—A dunántúli 46