Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-07 / 23. szám

*) * egyházkerület áthatva a megpendített eszme üdvös és szükséges voltának érzetétől, e közpénztár létesítését örvendetes tudomásul vette, de miután a domesticát saját kebelében a mult őszi gyűlésen létesíteni meg is kezdette, most jelenleg anyagi erővel csak az általa már foganatba Tett domestica ügyének sérelme nélkül nem gyámolithatja az egyetemes közpénztárt. Egy bizottság neveztetett ki, ama mód feletti véleményezés végett, hogy ezen egyleti ügy miként volna legcélszerűbben érvényesíthető egyházkerületünkben is. Ezentúl a tanodai ügyek kerültek szőnyegre. Három évre választott egyházkerületi tanügyi bizottmány most e három év elteltével leköszönt; de a bizottmány három éven keresztül tanúsítóit buzgalmáért és szerzett érdemeiért elismerésül közfelkiáltással újból megválasztatotl. Azonban főt. Török Pál sup. úr ismételten kijelentette azon kérelmét, hogy miután gyengült egészségi állapotában püspöki s egyébb teendői úgyis minden erejét s idejét igénybe veszik, legalább az elnöki hivatal terheitől mentessék meg. A közgyűlés méltányolván szeretett főpásztorának helyzetét, helyére a tanügyi bizottmány elnökéül főt. Dobos egyh. k. főjegyzőt választotta szinte közfelkiáltással. Továbbá fölolvastatott e bizottmánynak az egyházkerület iskolai viszonyairól szóló jelentése. E szerint az egyházkerület hat gymnasiumában tanul a jelen évben összesen 783 tanuló, s a hároin íöiskola bölcsészeti és jogi osztályaiban 210 tanuló, ezenkívül a pesti papnöveldében 40 növendék. Az egyházkerület minden megyéjének népiskolai viszonyai egyenkint ismertettek, s bár még sok a hiány, s e téren sok óhajtani valónk van is, és sok helyen nagy elmaradás látható, de tekintve azt, hogy az egyházkerület alig néhány év óta foglalkozhatott tüzetesebben népiskoláival, már is sok szép eredményt mutathatunk föl, es általában örvendetes elöhaladást tapasztalhatunk. Helyesléssel fogadtatott a bizottmány azon indítványa, mely szerint az egyházkerület ajánlja az egyházmegyéknek, hogy kebelükben egy, vagy ha lehet, több kiváló gonddal kezelt példányiskolát állítsanak, és a szünidők alatt tanítókat küldjenek a n. körösi képezdébe, kik ott az ujjabb tanítási módszerekkel közelebbről megismerkedhessenek. E célra tek. Tanárky azon szép reményt is nyújtotta, hogy az ily célból Körösre ment tanítók ott a tápintézetben csekély dijjért étkezhetnek. A pesti theol. intézet igazgató bizottmánya indítványozd, hogy az intézet rendes tanárokkal láttassék el, s ugyancsak az ig. bizottmány ajánlatára Pap Károly és Molnár Aladár, — kik e jelen tanévben már mint ideiglenes helyettes tanárok szolgálták az intézetet, rendes tanárokul elválasztattak. (Vége köv.) MISKOLC. 1863. máj. 21-ik. Tisztelt szerkesztő úr! Nem lehet egészen alaptalan a közpanasz korunk anyagiaága s vallásos közönyössége ellen: de annyival örvendetesebb és szebb a példa, mely ezen panaszt cáfolja, mely másoknak buzdításul és ösztönül szolgál hasonló nemes tettekre és áldozatkészségre a vallás és népnevelés szent ügye iránt, A folyamatban levő tagosítások fájdalom! több helyen adnak okot méltó panaszra e részben: de ellenben még több szép és követésre méltó példákat is mutatnak, melyeket a nagy érdemű közönségnek tudomására juttatni, melyek iránt hálánkat s tiszteletünket nyilvánítani kedves tiszta s édes öröme szívünknek. Vegye fel azért t. szerkesztő űr becses lapjába a következő két tagositási eljárást, mely velem e napokban hivatalosan s hitelesen közöltetett. Az első Szilváson, Borsod megyében, történt ekképen: folyó május hó 7-ik napjára tüzetett, Borsodmegye alispáni bírósága által, megyénk egyik legkisebb helyén épen az avas Bükk nyugoti aljában fekvő Szilvás helység határa szabályozása s tagosítása ügyiratai hitelesítése s a volt földes uraság és úrbéresek közötti egyesség megkísértése. A kitűzött határnap előtt bizonytalan kedélylyel jelentem meg a lakosok között, kik azzal bujtogatták egymást, hogy az ifjú gr. Keglevics Béla földes urok hozzájok hideg, az eddig megelőzőleg tett s rájok nézve jótékony intézkedéseit is vissza akarja vonni, s ez által magok közt helytelen bizalmatlanságot s kedvetlen nyugtalanságot eszközöltek. Másnap azonban a tárgyalásnál, még inkább az egyesség megkisértésénél meggyőződvén a lakosok volt földes urok gr. Keglevics Béla ö nagyságának nemcsak születése, hanem lelki nagyságáról is, öröm ujongva mentek kicsinye s nagyja tiszteletére, érzékeny s őszinte szavakban köszönték azon nagy lelkű intézkedéseit, miszerint volt úrbéreseinek nemcsak megadta kérelmöket, az általok kívánt helyiséget, egy telek után 12 hold legelőt s ugyan annyi erdő illetőséget, hanem azonfelül néhai gr. Keglevics Miklós, a birtok előző nagybátyja által, protestáns alattvalói számára önköltségén építtetett nagyobbszerü s a lakosok erejét haladó templom feltartására két helybeli nagyobb szőlőhegyeinek mintegy 200 — 300 forint évi jövedelmet hozó tizedét, s a római kathol. iskola feltartására a harmadik szőlőhegyének mintegy 100 frt évi jövedelmet hozó és igy a két népnevelési célra összes szőlő dézma jövedelmét örök joggal átengedte ; a helybeli reform. lelkész csekély birtokát egy egész — a tanítóét féltelekre kipótolta. A nemeslelkü gróf áldozatait tetézve s e nagy napot nevezetessé s örök emlékűvé tette a község előtt az által is, hogy annak minden lakosait áldomásra estvére udvarába meghívta. A nap estvéjéröl nemcsak annyit mondhatok, mint a névtelen jegyző mond a honszerző ősapákról, hogy a szerencsésen végzett munka után nagy áldomást ittak, hanem az valóságos lakadalom, szent ünnepélyes egyesülés volt a volt földesúr és úrbéresei közölt arra, hogy bár közöttök a törvény minden közösséget megszüntetett, egymással fognak és akarnak tovább is élni, a szeretett hon és vallás oltárán közösen áldozni. E végre a lakosság, mely nagy