Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-17 / 20. szám

vallás, isteni félelem, legszebb diszkoszoru, mely a világnagyok hősi babérait is ékesíti. Továbbá : örömmel jelentem azt is, mikép a közbotrányt okozók száma — mint évenkinti jegyzökönyveink összehasonlitásából megtetszik — kevesedett egyházszékünkben. Találtatnak ugyan, csak nem minden egyházunkban, törvénytelenül együttélök, de az ily esetek főleg szabadság mellett haza bocsátott katonáknál, kiknek házásulásuk meg van nehezítve, jönnek elő. Egyházlátogató székünk e részben is megtette, mit tehetni hatáskörében állott. A vallásos élet lendületére, élénkülésére, mutat az is, mikép egyházszékünkben, néhány év alatt, alapjából 4 uj templom építtetett, több kijavíttatott; 5 egyházunkban rendes orgonaművész által díszes orgonákat készítettek. Van tehát némi haladás a nép vallásos és erkölcsi életében. Mit, ugy véljük, a népnevelés idézett elő. Mert haladás van a népnevelésben is. 2. A népnevelés sepsi egyházszékünkben. A népnevelés, melynek a polgárisodásban előhaladt európai népek már is gazdag terményét aratják, jelen korunk jelszava, s nemzetünknek is méltán legsürgetőbb korigénye. Mert csak egy testi- és szellemileg erélyes ivadék biztosithat borii? jelenünknél derültebb jövőt nemzeti életünknek. Csak örömünkre lehet, hogy sepsi egyházszékünkben a kor kivánalmihoz alkalmazott népnevelés jelentékeny virágzásba indult. A szakavatottsággal vezetett évenkint kétszer tartatni szokott iskolatanitói értekezletek teremni kezdették gyümölcseiket. Tűnnek fel kebli egyházainkban is oly néptanítók, kik a már elavult gépies tanitásmód bilincseiből menekülve, lélektanilag fejlesztik a nevendék szellemi tehetségeit, s a testi erők szilárdítására is célszerű módokat használnak fel; kik nemcsak tanultatnak, de tanítanak is, s méltók tanítványaik s a szülök hálájára. Az ily hivatásuknak megfelelő iskolamester atyafiak egyházlátogató székünk jegyzökönyvében méltánylattal kiemelvék, s neveik az illető egyházi felsöbbséghez is hivatalosan felterjesztendök. Örömünk lehet azért is iskolaügyünket illetőleg; mert jelennen egész egyházszékünkben 1185 fiu- és 715 leány, összesen 1900 gyermek jár fel tényleg a kebli népiskolákba. A lélekszám 23,000.**) És igy egyházszékünkben 12, vagy ha ide vesszük a tanodákba járók számát is, körülbelül 11 lélek után esik egy iskolásgyermek; midőn egész anyaszentegyházunkban, minthogy az Összes lélekszám 314,000, —a népiskolákba járók száma pedig 22,390, — körülbelül 14 lélek után esik egy iskolai nevendék. Feltűnő, hogy a leánygyermekek, kiknek családanyákká kellene képeztetniök, — aránylag kevesebb számmal járnak fel az iskolába. Igen; mert a székely anyák már 8 — 9 éves leánygyermekeiket, az ősz beáltával, a szösz *) Megjegyzendő: hogy ezen népességi számból 480 egyén ez idő szerint a Dunafejedelemségben keresi kenyerét. és csepü megfonására guzsaly, — s februártól kezdve, mig a tavaszi mezei munka következik, szövés alkalmával csörlő mellé szokták állítani. Van tehát némi előnyünk a népnevelésügyet illetőleg. Mert a nevendékek létszámával s nagyobbára a népnevelők szorgalmával is kibékülve, elégülve, lehetünk. A felügyelők is: helybeli, szomszéd- és körlelkészek, — teljesítették kötelességüket. De van még sok hátrányunk s hiányunk is. Mert a szülék rendes időben nem adják s nem küldik fel gyermekeiket. Az iskolaügyben még nincs minden kénytetés nélküli őszinte érdekeltségük. Egyébiránt is, az iskolabizottság még nem alakult meg; és sem a tantárgyakban, sem a tanmódszerben még nem hozatott be egyformaság. A fiu- és leánygyermekek, — kivéve S.-Szent-György, Illye falva, Nagy-Boros n y ó , Gidofalva, Hidvég és A I-D o b o 1 y egyházainkat, — együtt egy tanszobában tanulnak. A szegényebb gyermekeknek nincs kézikönyvök. Hiány az is népnevelésünkben, hogy az iskolák csak az évnek bizonyos számú hónapjaiban, jelesen : november, december, január, február és márciusban, vannak működésben; a nyári iskolatartás pedig még nem lépett életbe. Továbbá : hogy egy jól rendezett iskolaügy létesíttethessék, — a tanítás igényeinek megfelelő helyiség, tágas és jól berendezett iskolaházak s célszerű taneszközök kívántatnak : de mindez, kivéve 3 —4 iskolánkat, nagyobb részint hiányzik. A honnan látnivaló, hogy a tanítványok kellető rendszeretetét, s a pontos fegyelmet, a legbölcsebb néptanító sem léptetheti teljesleg életbe stb. De reméljük, hogy az ilyes hátrányok és hiányok, a főt. közzsinat és mltgs egyházi főtanács által közösen, az elemi iskolákra nézve megállított, a mult évi közzsinat jegyzökönyve 80-ik vezérszáma alatt olvasható, tanterv teljesebb életbeléptetésével, el fognak enyésztetní. A vasárnapi iskolát a mi illeti: nyári vasárnapokon délesti istentisztelet után, t. pap atyánkfiai tanitnak ugyan rendszerint vallást a templomban az ifjúságnak : de a rendes vasárnapi iskolatartás, Brassó egyházunkat kivéve, még együtt sincs egyházszékünk keblében életbelép tetve.*) A felhozott hátrányoknak, hiányoknak, szerzőoka nagyobb részint egyházaink szegénysége, szűkös anyagi állása. 3. Egyházaink anyagi állása. Anyagi jólét — mint tudjuk — nélkülözhetlen feltétele az egyházak felvirágzásának. Anélkül pangásban áll a népnevelés. Az egyházi szolgálat nem tartathatik fel kellő méltósággal, s hanyatlik a vallásos élet. Hasonló az anyagi jókban szűkölködő egyházak állapota a saraptabeli özvegyéhez, „ki táplálná Illyést, de üres olajos korsója." *) Itt már helyin volna, hogy szent-györgyi uj tanodánkat, melynek alapításában kitünőleg nagy buzgalmat tüntetett ki egyházszékünk, alaposan ismertessük : de terjedelmes cikkeket kell közölnünk, ha annak történelmi rajzát akarjuk adni.