Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-29 / 13. szám

mellett fáradhatlanul működő lelkipásztorának, ki megértvén, hogy a folytatás nehezebb a kezdetnél, hogy Pitesten még koránt sincs befejezve a munka, meghozta számunkra is nemes áldozatát. Erősen hiszem, hogy a két testvér hazában élő hitrokonink, nem fogják ápolás nélkül hagyni a még bölcsőjében rengő szülöttüket s férfiúvá nevelendik fel a még gyenge kisdedet, a mikor önerejére támaszkodva képes lesz bármely vész és viharral megküzdeni, mire itt bizonyosan számithat. Hogy ez egyház életre való, s Isten lelke lakozik benne, mutatja az, hogy a legközelebbi vasárnapon febr. 15-én egy négy tagot számláló családatya, az egész gyülekezet szine előtt ünnepélyesen tért által ennek kebelébe. Az ifjak számszerint mintegy 24-en, addig is, mig a ministeriumtól az engedély megérkezik, a templomban nyernek oktatást. Végre mint a testvériség, keresztyéni szeretet, nemes keblű emberbarát s áldozatra kész honfi mintaképét, kell a szíves olvasónak bemutatnom t. Ba bik István urat, ki különösen egyházunk iránti rokonszenvből egy 90 aranyat érő s közel a városhoz fekvő földbirtokot ajándékozott temetkezési helyül a három vallásfelekezetüek számára. Fogadja a nemes lelkű adományozó, a keresztyéni szeretet oltárára hozott e kitűnő áldozatáért keblünk forró háláját s minden érdeklett hitfelekezetek szíves köszönetét. Isten áldja öt megérte! Kelt. Pitesten, február 18-án 1863. • Nagy József, evang. reform, lelkész. AZ ANGOL EGYHÁZI MOZGALMAKRÓL. Az olvasó több ízben találkozik hoi ez, hol más lapok hasábjain rövid tudósításokkal az angol egyháziélet köréből. Igy mostanában dr. C o 1 e n s o püspök ügye majd minden jelentékenyebb külföldi, ugy egyházi mint politikai lapban több kevesebb szóval felemlittetett; volt róla szó már e lapokban is, söt a mult héten a Religioban is. Minthogy azonban az ily egyes események teljes megérthetésére szükséges az események szinterét minél alaposabban ismerni, azért időnként alkalmat veszünk egyik vagy másik államban a vallás s egyházi élet egész mezejére néhány főbb vonásban világosságot deriteni. Az angol egyházi mozgalmakra nézve deritö világot vet az ,,Allgemeine Zeitung"-nak Londonból kelt e következő levele: Politikai pártkérdések hiányában, theologiai civódások által vannak jelenleg Angliában a kedélyek még pedig szokatlanul nagy mértékben felizgatva. Angol államegyházunknak sajátságos állása és tekintélye több oldalról, s pedig nem csak kivülröl de saját bensejéböl is megtámadtatott, és a távolba tekintő szem talán nagy változásoknak néz elé az állam egyházi intézményeiben. Mióta azon politikai egyenlőtlenség, melynél fogva a protestáns Dissenterek számos osztálya a Parlamentből s államhivatalokból oly soká kizárva volt, megszünlettstett, s mióta e dissenter osztályok megszűntek ecclesia pressa lenni, azóta ez osztályok politikai fontossága tetemesen csökkent, mert hiszen politikai erejök épen korábbi alapos sérelmeikben feküdt; másrészről az anglikán egyház hatalma s tekintélye az utóbbi harminc év alatt rendkivülileg növekedett; jelesen templomai, dotatiói megsokasodtak, a nép elemi oktatását ez kezeié, a britt birodalom minden pontjára püspököket küldött, s püspökségeket alapított, és valóban a püspöki egyház 42 gyarmatpüspöksége a földgömb nem megvetendő részét foglalja magában. De e közben és az annyira megváltozott körülmények között a hitcikkelyek felfogásában, egyház fegyelmében, egész külszerkezete s szertartásiban ugyanaz maradt az egyház, a mi volt ezelőtt két három századdal. Azon 39 hitcikkelynek, melyek még Erzsébet alatt 1562-ben ünnepélyesen megállapíttattak s melyeken az utolsó változtatás 1662-ben 2-ik Károly alatt történt, — tartozik ma is minden lelkész ezekkel való teljes egyetértését megpecsételendő, aláírni, és ha valamely lelkész oly véleményeket nyilváni* tana, melyek a közimakönyv tételivei ellenkeznének, az Erzsébet egy statuma folytán parochiájától megfosztathatik. Az egyházjog megkívánja, hogy a 39 cikkelyben kimondott tételekkel minden egyháztag egyetértsen, s a különböző magánvéleményeknek csak oly kérdések körül van helye, melyek a 39 cikkben világosan megfejtve nincsenek. Könnyen gondolható, hogy egy oly államban, mint Anglia, hol az emberek a legszabadabb véleménynyilvánításhoz vannak szokva, egy ily szigorú törvény heves megtámadtatásnak van kitéve ; igy keletkezett a többek közt magában az orthodox oxfordi egyetem kebelében az „Essayisták s Rewiewers"-ek hírneves csoportja, mely a szent iratok szabadabb s elfogulatlanabb m.igyarázatszabadságáért küzd, — igy lépett fel ujabban Dr. Colenso, natali püspök Délafrikában egy a Pentateuchus felett irt bírálati munkájában a legszélsőbb — legalább Angliából szólva legszélsőbb — rationalismus tanaival, a mennyibnn ö Mózes öt könyvének tekintélyét elveti, s csak mint mythoszszerüeket tárgyalja. Az oxfordi essayisták közül ketten, kik már ordinálva s parochiában voltak, illető püspökeik által hivataloktól egy évre elmozdíttattak. Oxfordban legközelebb a — Christchurch-collegium három kanonokja, köztük a római egyház felé közeledő Pusey, az egyetem alkancellári törvényszékénél panaszt emeltek Jewett Benő ellen ki az ultráknak különösen nagy botránykőül szolgál; minthogy azonban ez a görög irodalom professora — még pedig igen jeles hellenista, ezért a theologia terén bajos öt megtámadni, any. nyival is inkább, mert habár fel van is szentelve, de nincs lelkészhivatalban. De még bonyolodottabb Colenso ügye. Ez ugyan is habár lelkészi állását a canterburyi érsektől hozá le s bár fizetésének nagyohb részét angol pénzalapból nyeri, mindamellett korántsem áll az angol egyház törvényei alatt. A gyarmati püspökök királyi pátensek által neveztetnek ki, és igy e kinevezés inkább polgári mint egyházi; de meg az angol törvények és kivált az egyháziak a gyarmatokban nem érvényesek, — az angol gyarmatokban nincs államegyház. Délafrikában — hol Colenso püspökiszéke van, a. tartomány közjoga a hollandi, valamint az uralkodó hitvallás is a hollandi presbyterianismus : de