Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-29 / 13. szám

meg minden britt gyarmatnak meg lévén saját törvényhozó hatalma, ez tetszése szerint tehet változtatásokat az illető tartomány püspöki egyházának jogviszonyain, a mint való­sággal tett is Canada s Viktoriában (Ausztralia); és igy mi­dőn az angol lelkész valamely gyarmati püspökszékbe ül, oly jogviszonyok közé lép, melyek az eddigiektől egészen különbözők. Mig tehát az angol egyház tagja magában Angliaban felettébb szigorú feltételekhez van kötve, addig a gyarmatokban az efféle szabályok oly tágak s ingatagok, hogy egy gyarmati püspk tulajdonkép csak hivatala erköl­csi ellenörsége alatt áll, s ennélfogva kétes, ha vajon Co­lenso idézhető-e Angliának akár polgári akár egyházi tör­vényszéke elé, — valamint másrészt a Jórernénység foká­nál alig Ieend törvény, mely öt ez ügyben sújthatná, De épen mert ily bonyolult ez ügy, annál nagyobb izgatottságba hozza az angolok elméjét s kedélyét, mert habár Dél-Afrikában van is Colenso székhelye, de könyve Londonban nyomatott. — Magában az egyházban mindin­kább erősbül azon sejtelem vagy előérzet, miszerént azon szigorú törvénycikkely, mely az 1562-ki 39 cikkely irá­nyában absolut s feltétlen hódolatot kivánt, s mely miatt lét­rejövésekor 2000 kegyes becsületes nonconformista lel­kész készebb volt magát parochiájából kiűzetni, mint ezt feltétlenül elfogadni, alig maradhatand meg továbbra is tel­jes erejében, hanem a mindinkább erősbülő korszellem ki­vivandja ez artikulusoknak s fegyelmi törvényeknek szaba­dabb szellemű magyarázati jogát s módosítását. Röviden a püspöki egyház egy uj fejlődési szakba látszik lépni." Eddig szól az idéztük londoni levél; hogy azonban az olvasó kellőleg méltányolhassa Colensonak, az Essayi­sták, Rewiewerseknek s más úgynevezett „hitetleneknek" a ker. vallástudomány érdekében kifejtett érdemeit, s hogy megismerhesse azon középkorihoz közel álló sötét szelle­met, mely ellen ezek küzdenek, ide igtatjuk a „Protest. líirchen Zeitung" pár sorát. Az utóbbi husz év alatt — úgymond e lap — az angol canditatusoknak egy harmada az egyetemi tanulmányok mellőzésével csak az u. n. előké­szítő intézetekben nyertek képeztetést. Ez előkészítők hogy milyek, megítélhetni csak ez egy példából is : sz. Aidanban, hol jelenleg az angol papság öt százaléka képeztetik, a bibiiáról ez taníttatik: „az egész biblia kijelentés, azaz az Isten akaratának teremtményei irányábani kinyilatkozta­tása és pedig mind azon tárgyak felett, melyekről a szent­írásban szó van. A biblia Isten szava, oly értelemben, hogy ezt az úr maga, emberi közvetítés nélkül szólotta hasonlóan a 10 parancshoz, melyet Isten maga adott. Az ujabb tudománynak csodás előhaladása dacára is nem sikerült a sz. írásban találtató számos kép közül csak egy­nek is a fisikai igazságtóli eltérését kimutatni; a biblia nem lehet más, mint szószerinti isteni sugallat, — minden szó, szótag, betű épen ugy van, mint volna, ha Isten maga az égből emberek közbejötte nélkül szólott volna. A bibliában minden tudományos tétel csalhatlanul igaz, — mindennemű elbeszélései s történelmi adatai egyről-egyig a legponto­sabbak, szavai s mondatai nyelvtanilag íilologice tökélete­sen helyesek." — Ily iskolából kikerültek természetes ha követ dobnak Colensora s minden szabad szellemre. Még egyet. A Colenso ügyét mint mondám felemlíti a „Religio" egy közelebbi száma is, s elmondván, hogy Colensot megakarják hivatalától fosztani, kérdésbe teszi: „mit mond erre B—i úr ?" (értsd Ballagi, kivel mint a pro­testáns egyház érdekeinek egyik buzgó toll vivőjével, egy számban néha kétszer is szembeszáll az ismert szellemű Religio). Nem akarok a kérdett helyett felelni, de pár szót mégis kell szólnom. Az ilyféle eljárás épen nem ismeret­len, már Pál apostolt, mert szabadabb szellemű, a ke­resztyénség nagyszerű hivatását tisztábban belátó vala, mint a zsidóskodó párt nyűgeiből oly nehezen kiszaba­duló apostoltársai s mert ennél fogva a pogányokat is anélkül, hogy környülmetélkedtek volna, felvevé a kereszty. egyházba, megtámadák kortársai s valódi apostolságát, más szóval igazhitű keresztyénségét kez­dék kétségbe vonni, -- Hussz, Luther stb., mert az igazhitű keresztyénségtől eltérő tanokat hirdetének — mint monda­ték — kiátkoztattak, — Kalixtusra evangelikus társai min­denféle eretnekséget, gúnynevet reákentek, mert olyasmit mert nyilvánítani, hogy a kálvinisták nem ördög fajzati, hogy a pápa nem antikrisztus, szóval, hogy a más vallásúak irányában legyünk türelmesek, — Ármin hivei Dortrecht­ben kiközösittetnek, mert a Kalvin-féle feltétlen eleve elren­delésről eltéröleg mertek vélekedni, s találhatnánk ezer példát mig Colensora érnénk. Hogy B—i mit mond ezekre? nem szükség kérdeni, ő helytelenité mindég és helyteleníti e türelmetlen szellernnyilatkozatokat s harcol ellenök, mint eléggé tudva van a nemes keresztyén szabadság szellemé­vel. — De nem is erre várt feleletet a Religio, hanem tu­lajdonkép azt kérdezé: mit mond erre a lelki szabadságot, a szabad tudományos vizsgálódást hirdető, türelmességet sürgető protestáns egyház ? mit mond B—i, ki a protestáns egyháznak oly nagy magasztalója a romanismus ellenében? Erre s a Religioban számtalanszor előforduló ilyféle meg­jegyzésekre legyen elég feleleveníteni azon sokszor kimon­dott észrevételt,miszerint a zsarnokoskodó szolgaszellem s tü­relmetlenség tényeitől koránt sem ment a prot. egyh. története s jelene, mint ellenkezolega római egyházban is voltak mindég szabadlelküek s türelmesek. De tény az, hogy a protestantis­mus valamint hogy keletkezését e lelkiismeret szabadságának köszöni, ugy fejlődése folytán is virágzónak csak ott és ak­kor mondható, ha a lelkiismeret szabadságát tiszteletben tartja, a minélfogva az ilyféle keresztyéntelen tények a protest. egyházban ennek a legnyiltabban kijelentett hitel­vei, nézetei dacára, emberi gyengeség, önzés uralomvagyá­ból történnek. Hogy mennyire nem illik össze a fentebb rajzolt türelmetlen szabadvizsgálódást üldöző szellem az evangyéliomi reformált egyház szellemével, bizonyságul szolgál ugyancsak a Religionak több száma, melyekben időnként jelenti egyik másik angol főúrnak pap vagy tanárnak a római egyházba való, át — vagy szerinte — visszatérését, közelebb a hires Wilbeforce idősb fiáét. Igen, mert a protestantismus csak ott diszlik teljes erejében, hol lelki szabadság, szabadvizsgálódás, nem korlátolt véle-

Next

/
Thumbnails
Contents