Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-29 / 13. szám

zölt olyanok is, melyekben a lelkek száma 1 —10-re rug, s olyanok is, melyekben a hivek már ma csak külsejükkel és neveikkel tanúsítják, hogy egykor magyarok voltak, jelenleg pedig csak oláhul beszélnek és nemzeti nyelvünket se nem tudják, se nem értik. Ugy látszik nekünk, s erre az idő nagyon is sürgetve int, hogy Erdélyben, ha a magyarságot és a protestantismust nem akarjuk naponként mindinkább pusztulni engedni, még sok régi sebet kell behegeszteni, sok romot felépíteni és sok mulasztást kipótolni. Erdély némely vidékére a magyar ref. missio épen oly életkérdés, mint Moldva- és oláhországi hit- és vérrokoninkra nézve. Bezárja e korrajzot a szászvárosi ev. ref. hözéptanoda történetének és jelen állásának rövid vázlata. A kit e nagy hivatásu prot. tanintézet mullja érdekel, olvassa el a szöveget; jelen állásáról hátrább szólandunk. Ezek után következik a speciális rész, az igazi névtár. Legelői az erdélyi ref. anyaszentegyház világi és lelkészi főhivatalnokait olvassuk. Ezeket követi azon XVIII egyházmegye, melyekből az erdélyi ref. egyház áll. Minden egyházmegyében az anya- és leányegyházak, a lelkek és tanulók száma van közölve, valamint a főgondnokok, algondnokok, esperes, r. jegyző és közügyigazgató névszerint. Az egyes egyházakban pedig a lelkek és tanulók száma s a lelkész és tanitó vannak megnevezve. Végül a tanintézetek statisticája áll, következő rovatok szerint: főgondnokok, algondnokok, gazdasági felügyelő, rendes tanárok, segédtanárok, szak- és osztálytanitók, jogiigyvezető, pénztárnok s a tanulók száma. Némi tájékozásul, im itt közöljük a névtári rész öszszesitett kimutatását: Összesített kimutatás. azokban Egyházmegyék : anyaleánylelkek tanulók egyház egyház szama szama Vajda-hunyadi ..... 26 75 5568 468 Károly-fejérvári .... 11 14 3296 256 Nagy-enyedi 32 42 20104 1541 Kolozsvári 2 — 8060 506 Kolozs-kalotai 39 19 22157 1761 Szilágy-szolnoki .... 69 9 47561 3079 Déézsi 23 32 10443 599 Széki 51 39 20843 1527 Nagy-sajói káptalan . . . 8 19 2258 136 Görgényi 34 26 17473 1675 Marosi 65 47 44429 2991 Küküllői 35 58 16432 899 Nagy-szebeni 21 16 5685 573 Udvarhelyi 54 36 32693 2767 Erdővidéki 15 3 10594 1137 37 4 23007 1930 Orbai 11 6 11862 1034 Kézdi 14 ' 10 12530 890 Fogarasi . , 1 — 874 124 Az egyesült dunai fejed, levő egyházak . 5 — 2624 Egész összeg . . j 553 455 (318493 Ha a népiskolai tanulók szám ához . . . 24.04T hozzá számítjuk a főiskolákban és gymnásiumokban tanulók számát, u. in. a nagy-enyedi fötanodában 892 a kolozsvári ,, „ 632 a m.-vásárhelyi ,, „ • . 770 a sz.-udvarhelyi „ ,, 438 a zilahi gymnásium 242 a szászvárosi gymn 205 a s.-szt.-györgyi gymnásium 363 teszen a tanulók összes száma . 27,589 Ha már ez adatok alapján egy kis számítást teszünk — a mit különben magában a könyvben is örömest olvastunk volna — kitűnik, hogy a v. hunyadi egyházmegyében az elemi tanulók száma 8.4, a k.-fehérváriban 7.7, a nagyenyediben 7.6, a kolozsváriban 6.2, a kolozs-kalotaiban 7.9, a sz. szolnokiban 6.4, a déézsiben 5.7, a székiben 7.3, a nagy-sajói-káptalaniban 6, a görgényiben 9. 2, a marosiban 6. 7, a kiiküllőiben 5. 4. a nagy-szebeniben 10, az udvarhelyiben 8. 5, erdővidékibcn 10. 7, a sepsiben 8. 3, az orbaiban 8. 7, a kézdiben 7. 1, a fogarasiban 14. 1, az egyesült dunai fejed, egyházakban 5. 9 0

/°-jét teszi a lelkek számának, és igy csak három egyházmegyében anynyi, sőt egyben még több, mint a jól rendezett népnevelés és kellő számú népiskolák mellett lennie kellene, tudniillik a lelkek száma tizedrészének, — a többiben pedig — s különösen egy néhányban tetemesen — kisebb. Ha pedig egyremásra véve s középszámot keresve? az elemi tanulók összes számát hasonliljuk össze a lelkek összes számával, azt találjuk, hogy Erdélyben a népiskolai tanulók száma a lelkek számának 7. 5%-jét, és igy ennek csakyi

3

-át teszi. Végre pedig, ha az elemi tanulókhoz a főiskolákban és gymnasiumokban tanulók számát is hozzávesszük, akkor a tanulók összes száma a lelkek összes számának már 8. 6°/0

-ére emelkedik. Nem épen fényes ez eredmény sem ; de ha elgondoljuk — a mi megint nem nagy vigasztalás, — hogy Magyarország számos, tejben, vajban uszó, népes és tiszta ref. magyar városában még kisebb számot kapunk eredményül: akkor azt mondhatjuk, hogy Erdély népnevelésiigye a körülmények szerint elég jól, s a miénknél jobb lábon áll. Ennyi azon tanulság, mit e névkönyvből röviden és hamarjában meritheténk; hogy többel nem szolgálhatunk, ez már nem a mi hibánk, hanem a könyvé. Mi örömest ereszkedtünk volna még több érdekes combinaliókba is, de az adat hiányzik hozzá. A kegyes olvasó tán emlékszik rá, hogy egy avatott ügybarát, a mint a tiszántúli egyházkerület névtárát lapunk m. évi folyama 23. és 24. számaiban ismertette, részletesen sorolta fel annak hiányait s alaposan fejtegette, hogy egy jó névtárt miképen kellene szerkeszteni. A kezünk alatt levő névkönyvnek még több hiánya van, mint az emiitettnek — pedig annak is sok volt — még a szülöttek, megholtak,-uj házasok, iskoláziról sem tétetik emlités; a vasárnapi iskolákról, óvodákról, jfjtékony és segélyező intézetekről pedig még Mnytérí