Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-12-14 / 50. szám

hatok ; - a keresztszülök (99. 1.) tán inkább a felnőttek, mint a g-yermekek keresztségénél kívántattak meg elő­ször? — A 139. lap elején egy pont: A manicheismus a leg­főbb tökély'1 stb. — a 181. lap alól 8-ik sor; a 205. lap közepén e kifejezés : ,,busszuállássá aljasult" valamely szó vagy szótag kimaradása miatt érthetlen, — szinte értelem zavaró az írásjelnek a 47., 70 s 110. lapokoni tévesztett feltevése; a könyvben fájdalom nem ritkán előforduló ne­hézkes, idegenszagu kitételek (melyek közbe legyen mond­va ne rettentsék vissza az olvasót, ha lassan halad is az első 20—30. lapon , később megszokván az írmodort, s mélyértelmü kifejezéseket, nem leend oly nehéz) példány­képéül hadd hozzak fel egy párt, a szerzőt ezek kiküszöbö­lésére serkentőt: „az istenatyafias elemnek tűi nyomósága meghatározásával'' (10. 1.) „de régi ragaszkodását a lel­keknek a héberekben meg nem ingathatta" (111. lap) ,,Az alaptalanság az Isten és világismeretben a teremtés s tüne­ményinek megfejtésére" (117. I.) stb. Végül ezen röpiratos napokban akaratlanul is keresi szemünk szerző christologiai s dogmatikai álláspontját, s talán nem leend felesleges ennek jellemzésére egy-két sort idéznem. A 46, lapon olvassuk: ,,A megváltás munkájának harmadik szakassza a feltámadással nyilik meg, s a menny­bemenetellel záródik be a feltámadás után 40-ik napon, a midőn egyszersmind Krisztus az általa megkezdett munká­nak fejlesztését a szent léleknek hagyta át stb." — Utána mindjárt: ,,A Krisztus tehát testileg Dávidnak vére, ó szö­vetségileg a héber élőkor várakozása, uj szövetségileg: a szellemvilág által is igazolt megváltó. Környezetének hite szerint az élő Istennek fia, testté vált ige, isten és ember. Szemtanuk vallomása szerint, minden emberit meghaladó jélenet tanban és erőben. Elete rendkívüli nyilvánulati ál­tal bebizonyította nemcsak isteni szövetségét, hanem isten­ségét is stb. A 47. lapon: „Jézus tanítványi ... szoros egyletben éltek, míglen Pünkösd napján természetfeletti ráhatás kö­vetkeztében, fellobogott leikeikben a keresztyénségbeni isteni, az eszme életté testesült s eltelve a földiesség lég­köréből kiemelő lelkesedéssel stb." Hasonló szellemben -iratik le a 49-ik lapon Pál da­maskusi megtérése; majd a 103-ik lapon ezeket olvassuk: „Az isteni mester utolsó vacsorája ... már mint utolsó bú­csúvacsora nagy fontossággal bir, miután azontúl már nem lön a küldetését megoldó mester ugy látható tanítványi ál­tal, de azért szintoly valódilag, habár láthatlanul jelen volt s szándékozott lenni munkás szellemében közöttünk." — Ezen egy-két idézet eléggé mutatja szerző álláspontját, de egyszersmind mutatják — kivált az első s utolsó idézetet összevetve, hazánk tudományos elfogultságát, s azon szo­morú körülményit, melyek miatt a kissé szabadabb röptű nyil csak habozva s résutosan röpítetik ki még egy oly ha­tározott lelkű Íjásztól is mint szerző, s melyek még kivána­tosbá teszik az őszinteség korának hazánkba is elérkezését, melyben a régiségre s tekintélyre támaszkodó szellemi zsarnokság hatalom szava által nem korlátoltatik a szabad gondolat, legyen az helyes vagy helytelen, a többség véle­ményével egyező vagy ellenkező. Ezek volnának azon kisebb nagyobb hibák, észrevé­telek, melyeket részint e mü minél hivebb megismertetése, s majdan kijavítása érdekében részint eszmecsere tekinte­téből felmutatni, elmondani szükségesnek láttam kijelent­vén újra hogy azon észrevételeket, melyek nem történelmi tényekre vonatkoznak , koránt sem a mü fölé helyezett birói Ítéletnek , söt igen is igénytelen egyéni nézeteknek kívánom tekintetni. Farkas József. BELFÖLD. A TÓT-KOMLÓSI EV. ÁG. HITV. EGYHÁZ LEGÚJABB HATÁROZATAI. A tót-komlósi ev. ág. hitv. egyház folyó évi nov. 29. tartotta számos tagokból állott egyházi gyűlését, mellynek nevezetesebb pontjai következők : 1) Az egyházi tisztviselők részint megerősítettek, ré­szint kiléptek, s azok helyébe ujak választattak. 2) A bányai ev. ág. hitv. egyházkerületben ntü T. K. ur leköszöntével megürült egyházi jegyzői hivatalra, kije­lelő szavazattal t. Szeberényi Laj os, szegedi lelkész ur tiszteltetett meg. 3) Esztendőn át rendes magyar isteni tisztelet négy­szer tartta^sék, és pedig: áldozó csötörtökön, sz. háromság vasárnapján, sz. háromság utáni 10-ik vasárnapon, Ist­ván király napján, természetesen a tótajk u léi rövidségé nélkül. Ezen határozatra leginkább a szolgált okul , hogy a legújabb időben a magyarajku ev. hivek köztünk megsza­porodván, s azok az Isten igéje hirdetését és a szentségek kiszolgáltatását szinte szükségelvén: az egyház ezen elha­gyatott állapotban őket tovább is hagyni nem akarta. Ve­zérelvül e részben ezen apostoli igék szolgáltak: Tim. 1.1. 2. 4. Ki minden embereket akar idveziteni, és hogy az igazságnak esméretire jussanak. Az indítvány az egy­ház tagjaitól jött, s általános lelkesedéssel karoltatott fel. 4) Szegény özvegyek vagy egyébbkint tehetetlenek iskolás gyermekei és árvák, szükséges olvasó könyvekkel az egyház által ingyen láttassanak el. 5) Hanyagoknak és makacsoknak valósult szülök megfenyitésül a községi elöljáróságnak haladéktalanul adas­sanak át, mert bitang emberek szaporítása az egyház fel­adata nem lehet, ilyesmi a polgári társulat céljaival is homlok egyenest ellenkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents