Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-11-02 / 44. szám

TÖRTÉNELMI ELŐADÁS, minő viszonyban állanak az úgynevezett partiumbeli ekklézsiáink a tiszántúli superintendentiához. I. A partiumbeli ekklézsiák név és számszerinti kimutatása. a) Midőn 1733. mart. 3-án a magyar királyi helytartó tanácshoz felterjesztetett ,,S p e c i fi c a t i o D i s t r ictuum pro superintendentiis Hel vetiae confessionis" akkor a szilágysági, középszolnoki tractus az A. alatti csatolványon leirt ekklézsiák ból állott. — A Zaránd megyében eső faluk ekklézsiái a békési tractushoz tartoztak. b) Ujabb összeírás készült 1782. B. csatolvány. c) Ismét készíttetett összeírás 1787-ben, — C. csatolvány. E három darab csatolvány teljesen elégséges annak kimutatása végett, hogy a partiumbeli tractusok, mely ekklézsiákat foglaltak magukban, mindaddig, mig az 1820-ik évi conventen a tractusok uj felosztása készült, s a partiumbeli tractusok az erdélyi fő eonsistoriumnak resignáltattak. II. Ez ekklézsiák egyházi kormányoztatása. A szilágysági és középszolnoki tractus, superintendentiánk többi tractusaival tökéletesen egy és ugyanazon kormányzati rendszer alatt volt, akkor, midőn az 1734. okt. 21-én kelt kir. intézvény a tiszántúli superintendentia területét és alkatrészeit a felterjesztett schema szerint megerősítette. Ez időben a superintendens Zoványi György épen a középszolnok vármegyében fekvő, de szilágysági tractushoz tartozó zilahi ekklézsiában lakott, s onnan igazgatta, mind az erdélyi, mind a magyarországi tractusok egyetemét; még pedig az ö róla nevezett Z o v á n y i kanonok szerint, melyeket ö a superintendentiának 1737. évi aug. 13-án tartott gyűlése 4. számú végzése folytán szedett össze. A Zoványi kanonok használtattak a szilágysági és középszolnoki tractusban egészen 1788-ig. Ekkor superintendentiánk közgyűlése juniusban 16. sz. végzésével eltiltotta azok használását; angusztusban pedig 5. sz. végzéséban megparancsolja, hogy az emiitett tractusok egyedül a Gelei Katona kánont használják. III. Folytatás. 1750. jan. 17-én megválasztván superintendentiánk az első fökuratort Dobozy Mihályt, következő levelet intéz az öreg superintendes Zoványi Györgyhez: ,,Tisztelendő superintendes atyánk urunk ! Ezen venerabilis superintendentiának secularis főcuratorának választása és tétele végett mind az ecclesiasticus, mind pedig a secularis rendből, Isten kegyelméből pro die 17-a praesentis, számosan concurrálván: a venerabilis superintendentiának több szükséges dolgai között, egy kiváltképen való gondunknak tartottuk lenni, mi módon lehetne és kellene ezen V. superintendentiában kiváltképen a mostani critica circuinstantiákra nézve, mind tekintetes főcuratorunknak a tiszt, senioratussal, mind pedig a tiszt, senioratusnak és vármegyékbeli coadjutor uraknak, föcurator urunkkal a szükséges correspondentiát fentartani; e mellett pedig a többi superintendentiákkal és ágensünkkel is, in iis quae communem ecclesiarum causam concernunt, mentől könnyebben lehető módon correspondeálni; minthogy tisz. superintendens atyánk urunknak kegyelmednek, mind távolléte, mind az ur házának szolgálatjában eltölt nagy ideje nem engedheti, hogy minden interveniálható és hamari expeditiót kivánó bajaiban a V. superintendentiának kegyelmed terheltessék: ez okáért ezen V. superintendentia ügyes-bajos dolgainak annál könnyebb és jobb móddal lehető folytatások végett, azokban a dolgokban és casusokban, a melyek kegyelmednek mint superintendens urunknak különös és canonica praerogativával nem ellenkeznek, egyező akaratból kívántuk eszközül tiszt, generális nótárius Szödi István uramat ö kegyelmét, — minthogy mind az ö kegyelme notariusi hivatala természettel magával hozza, hogy kegyelmednek a V. superintendentia dolgaiban assistáljon és coadjulorul légyen, mind kegyelmed is ezelőtt néhány esztendőkkel ö kegyelmét az ilyenforma dolgokban különös levelével auctorisálta , mind pedig a mostani szomorú circumstantiák, olyan correspondentiát kívánnak, a minemüeket ö kegyelme, in centro V. superintendentiae, és föcurator urunkhoz s több uri és tiszt, rendeinkhez is közel levén legjobb móddal fentarthat. Ö kegyelmének pedig kötelessége lészen, hogy kegyelmedet minden szükséges dolgok felöl ottan-ottan tudósítsa. Emellett, minthogy a superintendentialis visitatiok, a melyeket ekklézsiái canonaink praescribálnak, és a melyek némely superintendentiákban mindeddig is nagy haszonnal vigeálnak, ezen V. superintendentia nem kevés kárával, darab időtől fogva közöttünk elmultanak: épen szükségesnek Ítéltük lenni, hogy azon visitatiok esztendönkinl successive, tiszt, superintendens urunk kegyelmed által ujabban felállíttassanak, vagy pedig ha kegyelmed mind távolléte, mind pedig megélemedett korú ideje és annak lehető incommodumai miatt ezt nem cselekedhetné, azon terhes, de szükséges szolgálatot tiszt, generális nótárius urunknak dispositiója concredálni és demandálni ne terheltessék. — Melyeket is, midőn kegyelmednek kötelességünk szerint cum debita reverentia insinuálnánk, tekintetes föcurator urunkhoz dirigálandó válaszát elvárván, maradunk tisztelendő superintendens atyánk urunknak kegyelmednek Debr. in Consessu Delegato V. superintendentae 17-a januari 1750. Vay Ábrahám, Dobozy Mihály, Enyedi Mihály érrnell. senior Vecsey János debr. tract. hites notariusa, Kápolnási Mihály bihari V. distr. ord. seniora." Ezen levélre Zoványi György 1850.januar 24-röl következő levélben válaszolt : ,,Perillustris ac Generose Domine! Domine Colén-