Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-26 / 43. szám

juk, hogy nemcsak hogy szükségünk van a conventre, hanem elsoroljuk a tárgyakat is, melyek ott tárgyalandók lennének, nevezetesen „az egyházi közpénztár, a tábori lelkészet, oláh országi missió ügye, papivizsgák egyenlősítése, hadkötelesek há­zassági összeadása, jog-akademia ügyál­lása, suppükatiók, r. kath. ifjaknak isko­lánkba fel- vagy nem vétele stb./4 s végre fel­hívjuk a testvér egyházkerületeket, kogy a conyent szabta évenkénti convent megtartásához, belenyugvásukkal ők is járuljanak. Egyházkerületi pünzügyeinken segíteni óhajtván, ta­karék pénztár felállítását vettük célba, ennek tervét előter­jesztvén az e végre kiküldött választmány, az elfogadtatott, s a létesítéshez szükségelt felsőbb engedély kieszközlésére fögondnokunk ő nmltsga kéretett fel. Megbízatván superintendensi hivatalunk, a legköze­lebb Sárospatakon tartott közgyűlésben, hogy részint a jegyzői hivatal terheinek könnyítése , részint a jegyzői hi­vatalra jövőben alkalmazható egyének képzése tekintetéből tiszteletbeli jegyzöségre egyéneket ajánljon, — Debreczeni Gábor f.-nyáradi, Makkay Dániel unghvári, Fodor Pál Vil­mányi, Misley Károly miskolci, Pásztor Pál r.-szombati lel­készeket ajánlván, — ezek tiszteletbeli jegyzökül kinevez­tettek. A népiskolai választmány elnökévé b. e. Ragályi Ká­roly ur helyett, az egyház és isk. ügyek körül buzgalmáról ismeretes Szathmáry Király Pál ur rendes választmányi taggá, a t. Edes Albert esperes ur leléptével, n. t. Somossy Sámuel esperes urak választattak meg. Az egyházkerületek által egyetemesen megrendelt földgömböknek kellő kelendősége nem lévén, az esperes urak bízattak meg az iránt, hogy írják össze hány egyház­ban nincsenek még ellátva népiskoláink földgömbökkel ? s azoknak névsorát superintendensi hivatalunkhoz beadván, felszólitándók lesznek azon egyházak, hogy ezen szüksé­ges taneszközt szerezzék meg, — ha e rendelkezés elég nem lenne, azon esetben, ha földgömbök ily iskolák szá­mára kifognak osztatni, urak az esperes urak által lesz behajtandó. Évenkint fogyván az akadeinika promotióul szolgáló tanitói állomások száma, megbízattak az illető esperességek, hogy szemeljenek ki rektoriákat, melyeket akademika pro­motiókká lehessen emelni, s azok felől jövő gyülésünkre tegyenek jelentést. Hogy a képezde teljes mérvben hintse áldását, a nép­iskolai ügyre, — sarsopataki mult gyülésünk határozata következtében, azon iskolatanilók közül, kik az ujabb nép­nevelési rendszerrel, s tanmóddal nem egészen ismerete­sek, többen még a példány iskolatanitók közül is, számra 23-man jelentek meg a képezdében közelebbi sept. hóban, — s Árvay József, képezdei igazgató űr jelentése szerint, szép előmenetelt tettek ugy a gyakorlati mint szemléleti tanitás­mód elsajátításában. — E tapasztalat arra birta egyházke­rületi kormányunkat, hogy november hóban ismét uj tan­szakot nyit az iskolatanitók számára, és hogy mennél töb­ben jöhessenek a képezde áldásait élvezni, azoknak legju­tányosabb ellátásáról az iskolai gazdasági választmány gon­doskodand. A szláv vallásos könyvek, s zsoltárok újbóli átdolgo­zása halaszthatlan szükséggé válván némely szláv ajku egy­házainkra nézve, — azoknak átdolgozása, gálszécsi lelkész t. Császár Pál úrra bízatott, mint a ki e nyelvben legtöbb képességgel bir. A felső-zempléni egyházmegyében papi s iskolatani­tói magtár állapíttatván, egyházkerületünk ez ügyet gyá­molitás végett az esperességek figyelmébe ajánlja. Ezek voltak gyülésünk nevezetesebb tárgyai, melyek kellő higadtsággal s megfontolással tárgyaltatván, — há­rom napi Kaposon inulatásunk után haza indultunk, — s hogy Kapós, s illetőleg a lelkes unghiak szivélyességök tel­jes mértékét reánk öntsék, negyedik napon, a gyűlés egy részét, mely végig kitartotta, — tarackok durrogása, és lo­vas legények kisiretében bocsátottak el, reánk adva az Isten áldását: méltón ismételhetjük éljenek a derék unghiak!! Végezvén gyűlésünket, Saróspatak felé indultunk, hogy az elhunyt derék férfiúnak kiscsóltói Ragályi Károly­nak s mint főiskolánk fáradhatlan volt algondnokának, sept. 28-kán rendelt halotti emlék ünnepén jelén legyünk : az emlékünnep díszesen megtartatott a főiskola lelkésze n. t. Kolos Dániel, és Dr. Heiszlei Jósef tanár urak tartottak em­lék beszédeket, az elhunyt érdemeihez méltókat, — jelen volt a gyász ünnepen az elhunyt férfiú bánatos neje is, — de kevesen azok közül, kiknek ott kell vala lenni. Emlékün­nep végeztével mindnyájan azon óhajtással hagytuk el Pa­takot, „vajha adna Isten Ragályi után b ú z g ó­ságban és képességben hozzá hasonló a l­gondnokot!! KÉRI SZERZŐDÉS. (Vége.) Ezzel kapcsolatban felolvastatott a i'otiszteletű tisza­melléki helv. hitv. egyházkerületnek f. év május 6-án, s következő napjain Miskolcon tartatott közgyűlése jegyző­könyvének 60-ik pontja alatt hozott — e tárgyra vonatkozó — következő határozata. E választmányi javaslatot, bármennyire méltányolja is egyházkerületi kormányunk, az ennek összeállitásábari munkás férfiak buzgóságát s jóakaratát, mivel nem teljesen az osztó igazság s a testvéri szeretet forrásából foly, hon­nan akarta pedig azt maga a választmány is, a mint jelen­tésének elsőbb soraiban kifejezi magát, leszármaztatni, a többség értelmében el nem fogadhatja, annyival is inkább, mert lehetetlen tagadni, hogy azon a felekezetesség azon szála vonul keresztül, melyet ily mind a két felekezetre nézve a szükség szülte testvéries intézkedésben megen­gedni teljes lehetetlen; de el nem fogadhalja azért sem, mert nyilván áll egyházkerületi kormányunk előtt azon hátrány, melybe e szerződés által lelkészeink fizetésül*-

Next

/
Thumbnails
Contents