Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-19 / 42. szám

vén, a magyarokat kivévén, főképen Dávid Ferenc megbolondulása és Blandrata csalárdsága után, majd csak a szászság maradott vala meg a Lutherus tiszta tudományán. Ekkor már ezen Calvinus magyarok Erdélyben a ministeriumba lépvén, a magyarságot nagyobb részről mind a Calvinus szententiájára hódították vala. mint szintén a bodolai és nyéni ecclesiákat is (mely a reformátio idejekor a Béldi cálvinista uraknak patronusságok alatt vala, és a földes urának szavaitól függött) Calvinus értelmére hajtották. Ha pedig Honterus János reformátornak idejében a hétfalusiak vagy még pápisták, vagy pedig calvinisták lettek volna, miképen visitálhatta volna Őket ezen emiitett reformátor és brassai lutheránus inspector. lG. §. Még továbbá ezt is csalhatatlanul kihozhatjuk, hogy jól lehet az erdélyi fejedelmek és Brassó városának jószágai között való felbomolhatatlan csere csak 1651. esztendó'ben erősitetett meg, melyben az emiitett appr. const. articulusa szerint a Hétfaluk Krizbaival és Apátzával, és törcsvári egész territóriummal együtt Brassó városának változhatailanul által adattanak, mindazonáltal ugyancsak akár, akár mi uton, már a reformatiokor Brassó városa az egész törcsvári dominiumot, és igy a 1 létfalukat Krizbával Apátzával egyetemben bírta. Mert különben az 1651. esztendőben Brassó városát II. Rákóczi György erdélyi fejedelem idejében meglehetett volna productiora szorítani, melyben megmutatta maga jnssát, mely által birná a törcsvári jószágot. Sőt ha 1651. esztendő előtt nem birta volna, nem lehet vala a maga possessiojában fiscaliter et in perpetuum confirmálni. Innen következett az, hogy jól lehet az erdélyi magyarság a reformatio tájatt többire mind calvinistaságra hajlott, de mivel Brassó városa szász város lévén, az orthoxus lutheranismust tartotta, azért a maga törcsvári jószágaiban is a magyaroknál azon lutheranismust hirdette, és mint ma örökös jószágát, a tőle bevett igazságra vezérlette. 17. §. Nem lehet ugyan azt tagadni, hogy valamint Brassóban a reformátionak utána is találtattanak cripto-calvinianus papok, ugy a Hét' falukon s nevezetesen Ilosszufaluban is e félék ne lettenek volna, de mint a papoknak cathalognsok mutatja pag. 257. Brassó városa ugyancsak figyelmetes buzgósággal viseltetett mindé mai napiglan ezen ecclesiáknak a tiszta ev. vallásban való megtartások iránt. E végre jól lehet a brassói főtiszt. urak ezen falukon, mint a városnak tulajdon örökségén tartják kezeiket, de ugyancsak a barcai ven. capitulum és nevezetesen a decanus, s legnevezetesebben a brassai főpap, mint inspector kiváltképen való gondot viselnek a magyar ecclesiákra, mint M. Schmeizel in dissertatione historici de statu ecclesiae lutheranae in Transilvania, Scharfiusból igen helyesen megjegyezte. Ez a főpap inspectioja pedig, hogy régtől fogva való legyen, onnan tudhatjuk, hogy az 1544. esztendőben I. Honterus János idejében is azon ecclesiák visitáltattanak vala, mely visitatioról Harnung Márton brassai főpap ma Enchiridionában azt irja : Langendorf (id est Hosszúfalú) habét colonos 73. Singuli colom solvent per annum parochio Asperos 10 acervum tritici 1. Qui non habent segetes pro acervo tritici solvent asperos 5, singuli praeterea debent quottennis plaustrum ligni 1. seu asperos 2. Ludi rectori debentur a singulis colonis asp. 4. acervus tritici 1. cum tertia parte lignorum, quae debentur parochio, pro uno conductu solventur eidem penes .°> seu mim. 3 etc. 18. §. Apátza, Krizba és Újfalu iránt csodálkozhatnék valaki, mi legyen az oka, hogy a Hétfalu visitatiojakor sem I. Honterus, sem Harnung Márton brassai főpapok Írásaiban semmi emlékezet irántok nem tétettetik ? Ugy vélem, hogy oka ennek e lehet, mivel Krizba és Apátza a brassai ven. capitulum filialis ecclesiaji voltanak, és igy a brassai decanusnak a capitulummal együtt leendő visitatiojára nézvén, nem függöttek egyedül csak a brassai főpap inspectiójától, mint emlékezik erről Andr. Scharsius in ordinata digestione status Saxo-evangelici in Transilvania §. 62. pro 297. Es ugy vélem, hogy innen lehet az is, hogy a sákrámentumok administratiojakor és temetéskor a brassai magyar és hétfalusi papok, mint szintén a capitalanistak soha fejér rokoját fel nem vesznek. Újfalut azaz Neudorf, a mi illeti, nyilvánosságos az appr. const, articulusából, melyet feljebb emliténk, hogy soha Újfalu a törcsvári dominiumhoz nem tartozott, hanem az a Brassaiaknak kezeikben vagyon. Világos mindazonáltal, az, hogy Újfalu capituláris eccle-83*