Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-19 / 42. szám

vén, a magyarokat kivévén, főképen Dávid Fe­renc megbolondulása és Blandrata csalárdsága után, majd csak a szászság maradott vala meg a Lutherus tiszta tudományán. Ekkor már ezen Calvinus magyarok Erdélyben a ministeriumba lépvén, a magyarságot nagyobb részről mind a Calvinus szententiájára hódították vala. mint szin­tén a bodolai és nyéni ecclesiákat is (mely a re­formátio idejekor a Béldi cálvinista uraknak pa­tronusságok alatt vala, és a földes urának szavai­tól függött) Calvinus értelmére hajtották. Ha pe­dig Honterus János reformátornak idejében a hétfalusiak vagy még pápisták, vagy pedig cal­vinisták lettek volna, miképen visitálhatta volna Őket ezen emiitett reformátor és brassai lutherá­nus inspector. lG. §. Még továbbá ezt is csalhatatlanul ki­hozhatjuk, hogy jól lehet az erdélyi fejedelmek és Brassó városának jószágai között való felbo­molhatatlan csere csak 1651. esztendó'ben erősi­tetett meg, melyben az emiitett appr. const. arti­culusa szerint a Hétfaluk Krizbaival és Apátzá­val, és törcsvári egész territóriummal együtt Bras­só városának változhatailanul által adattanak, mindazonáltal ugyancsak akár, akár mi uton, már a reformatiokor Brassó városa az egész törcsvári dominiumot, és igy a 1 létfalukat Krizbával Apátzá­val egyetemben bírta. Mert különben az 1651. esztendőben Brassó városát II. Rákóczi György erdélyi fejedelem idejében meglehetett volna pro­ductiora szorítani, melyben megmutatta maga jnssát, mely által birná a törcsvári jószágot. Sőt ha 1651. esztendő előtt nem birta volna, nem le­het vala a maga possessiojában fiscaliter et in perpetuum confirmálni. Innen következett az, hogy jól lehet az erdélyi magyarság a reformatio tá­jatt többire mind calvinistaságra hajlott, de mi­vel Brassó városa szász város lévén, az orthoxus lutheranismust tartotta, azért a maga törcsvári jószágaiban is a magyaroknál azon lutheranis­must hirdette, és mint ma örökös jószágát, a tőle bevett igazságra vezérlette. 17. §. Nem lehet ugyan azt tagadni, hogy valamint Brassóban a reformátionak utána is ta­láltattanak cripto-calvinianus papok, ugy a Hét' falukon s nevezetesen Ilosszufaluban is e félék ne lettenek volna, de mint a papoknak cathalognsok mutatja pag. 257. Brassó városa ugyancsak fi­gyelmetes buzgósággal viseltetett mindé mai na­piglan ezen ecclesiáknak a tiszta ev. vallásban való megtartások iránt. E végre jól lehet a bras­sói főtiszt. urak ezen falukon, mint a városnak tulajdon örökségén tartják kezeiket, de ugyan­csak a barcai ven. capitulum és nevezetesen a decanus, s legnevezetesebben a brassai főpap, mint inspector kiváltképen való gondot viselnek a magyar ecclesiákra, mint M. Schmeizel in dis­sertatione historici de statu ecclesiae lutheranae in Transilvania, Scharfiusból igen helyesen meg­jegyezte. Ez a főpap inspectioja pedig, hogy rég­től fogva való legyen, onnan tudhatjuk, hogy az 1544. esztendőben I. Honterus János idejében is azon ecclesiák visitáltattanak vala, mely visita­tioról Harnung Márton brassai főpap ma Enchiri­dionában azt irja : Langendorf (id est Hosszú­falú) habét colonos 73. Singuli colom solvent per annum parochio Asperos 10 acervum tritici 1. Qui non habent segetes pro acervo tritici solvent as­peros 5, singuli praeterea debent quottennis plau­strum ligni 1. seu asperos 2. Ludi rectori deben­tur a singulis colonis asp. 4. acervus tritici 1. cum tertia parte lignorum, quae debentur parochio, pro uno conductu solventur eidem penes .°> seu mim. 3 etc. 18. §. Apátza, Krizba és Újfalu iránt cso­dálkozhatnék valaki, mi legyen az oka, hogy a Hétfalu visitatiojakor sem I. Honterus, sem Har­nung Márton brassai főpapok Írásaiban semmi emlékezet irántok nem tétettetik ? Ugy vélem, hogy oka ennek e lehet, mivel Krizba és Apátza a brassai ven. capitulum filialis ecclesiaji volta­nak, és igy a brassai decanusnak a capitulummal együtt leendő visitatiojára nézvén, nem függöt­tek egyedül csak a brassai főpap inspectiójától, mint emlékezik erről Andr. Scharsius in ordinata digestione status Saxo-evangelici in Transilvania §. 62. pro 297. Es ugy vélem, hogy innen lehet az is, hogy a sákrámentumok administratiojakor és temetéskor a brassai magyar és hétfalusi pa­pok, mint szintén a capitalanistak soha fejér ro­koját fel nem vesznek. Újfalut azaz Neudorf, a mi illeti, nyilvánosságos az appr. const, articulu­sából, melyet feljebb emliténk, hogy soha Újfalu a törcsvári dominiumhoz nem tartozott, hanem az a Brassaiaknak kezeikben vagyon. Világos mindazonáltal, az, hogy Újfalu capituláris eccle-83*

Next

/
Thumbnails
Contents