Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-12 / 41. szám

tctvén, Brassó városának reménykedni kezdettek. hogy nekik valami hajlékocskáknak építésére való helyet engedjen, melyekben Brassó körül magokat megvonhassák feleségeikkel és gyermekeikkel egyetemben, és a munkára mindig készen találtassanak. Brassó városa, és a kik e nagy templom építésében fővek valának, maga szemei előtt viselvén e nagy munkának siettető folytatását, hogy a munkás emberekben fogyatkozása ne legyen, megengedi ugyan a munkás embereknek megtelepedéseket és hajlékoknak épitését, de ugy, hogy a jurisdietio egészlen a városé legyen, és ezen megtelepedő gyülevész népek is magokat a városnak törvényéhez alkalmaztassák. 8. §. A templom építésére Brassóba jött szászok és németek megvonják magukat a brassai szászság között, a magyarok telepednek Bolonyában, az oláhság, rácság és bolgárság pedig a felső Hostádban magának hajlékokat kezd építeni, a honnan máig is azon Hostád a bolgárokról Bolgárszegnek neveztetik (Oonf. Libelliim de Rep. et statu Regni Hungáriáé Pag. 26. Sequ. Titulo Corona). Az idő folyásától pedig az ily messzünnen jött napszámosok mindinkább szaporodván, és a helyet a pénzkeresésre, az életre megkívántató javaknak megtalálására, és a helységnek csendes és egészséges mivoltára nézve megszeretvén, kívánják magokat a nemes város körül vagy legalább a közel való vidékben megvonni. — Még akkor a törcsvári dominiumlioz tartozó fiscális fundusokon csak kevés, és a helynek tágasságához képest nem elegendő nép telepedett vala meg. Mert pedig az említett brassói negy templom I. Lajos magyar király leányának Mária magyar királynénak és ennek férjének Zsigmondnak (ki azután római császár lőn), megegyező és segítő akaratjokból kezdett vala épülni, megengedik az ily jött napszámosoknak a törcsvári dominiumlioz tartozó és a havasok alatt elnyúló helységekben való megtelepedéseket, a kik a királynénak atyjától, a havasoknak örizetére rendeltetett emberei között magokat oly feles számmal vonják meg, hogy végezetre egész fiscális falukká kezdenek szaporodni. Ezen idő tajban, Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszufalu, Tatrang, Zajzon , Pürkeretz , Bodola, Nyén, nem különben a más alatt Krizba és Apátza a magyar királyoknak és erdélyi vajdáknak vagy fejedelmeknek, kik által a magyar királyok Erdélyt bírják és igazgatják vala, mind egykorbeli szolgáló embereik voltanak, mig Bodolát, Ny ént és Mánkosta méltóságos Béldi famíliáknak eleji donatioban megnyervén a Hétfalutól magok számokra elszakasztanák, melyről való donatiós levelekkel bírnak a méltóságos Mikes és Béldi famíliák. 9. §. Már a havasok alatt a fiscális funduson való népek annyira szaporodván, mivel keresztyének levén a brassai nagy templom megépítése után is ezen helyekben megmaradni, szántást, vetést gyakorlani, és a magyar királyoknak s erdélyi vajdáknak illendő szolgálatot tenni kívánnának, azon szorgalmatoskodnak, hogy nekik templomaik, parochiájik és oskolájik legyenek. Egy időtájban azért Apátzán, Krizbán és Csernátfaluban templomok építtetnek Zsigmond császár és magyar király ideje alatt, midőn 1427-ik esztendőben a király szinte fél esztendeig Brassóban laknék, vagy a mint némelyeknek tetszik, Hunyady János, erdélyi vajdának és magyarországi gubernátornak idejekor circa 1440 annum. Ez idő tájatt lett az a rendelés, hogy ezen három faluknak mindenféle öreg és apró dézmájának fele a rendszerint való papnak adatnék, a csernátfalusi papnak pedig ugyan csernátfalusi fél dézsma felett az egész Hétfalukon levő minden cselédes gazdák, kik mind a csernátfalusi paptól függöttenek, tartoznak vala 10 aspereket, azaz a mi pénzünk szerint 25 pénzeket fizetni. (Folytatjuk.) — ISKOLAÜGY. SZÓZAT A BELEZNAY-NÖVELDE ÜGYÉBEN. A nevelés, oktatás a müveit idők előkelő gondja. Elnézve a régibb időktől, mikor különösen a magyar protestáns felekezet tanintézetei a nemzeti veszedelmek napjaiban, a hazai romok közepett alapíttattak meg, a mult század utolsó felére, mely a nemzeti s vallásos újjászületés korszaka is, nagy szeretettel lehet és kell visszatekintenünk. — A haza főurai, mint rendeltetésük hozta magával, első sorban állottak ki az irodalom és tudományosság mivelésére s pártolására; és a Ráday, Orcy, Teleki, fényes irói nevek mellett, kegyelettel illik említeni gróf Beleznay Miklós tábornokot, kit a fejedelem, mint hadvezért fényes kitüntetéssel, báró Orcy Lőrinc a költő pedig valódi böl-