Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-10-12 / 41. szám
csességet lehelő poétái levelével érdemesített a nemzet s az utókor becsiilésére. Legközelebb mégis a sárospataki reformált főiskola eránti magasb nemű gondoskodása teszi ünnepeltté gróf Beleznay Miklós tábornok emlékezetét, ki az emiitett iskolának nem csak falait szaporította, hajlékot emelvén a tudománynak, s menedéket a tanuló ifjúságnak, hanem egy nagy gondolatot is hagyott örökül az utódokra, mely a nevelés, oktatás ügyében, csak nem száz esztendeje van kimondva, nem csak kimondva pedig, hanem anyagi áldozattal is támogatva általa. Lehet, hogy gróf Beleznay Miklós nagy jövendőt szánt a sárospataki anyaiskolának; lehet, hogy kisvárosi helyzete dacára is előre láta oly időt, melyben az a körülmény szintén felhasználandó a nevelés javára; lehet végre, hogy erősen meg volt győződve egy nagy igazságról, melyet a nevelésügy ismerői nem tartanak figyelemben mindig, mely szerént bizonyosnak és gyakorlatinak mutatkozik, hogy az idők által felavatott iskolai módot és rendszert nem tanácsos merészen változtatni, ujdon uj alapokra könnyen áttenni, hanem annál üdvösb a fenállót mivelni, tökéletesíteni, az idők szerint alkalmazni. Első esetben gróf Beleznay Miklós szive után cselekedett s szeretvén anyaiskolánkat, boldogította áldozatával. — Második esetben hitte, hogy a külföld sem mindig fővárosokban mutat fel nagyhírű tanintézeteket; — Oxford és Cambridge, Heidelberg és Jena példái elegendöleg tanúsítják. — Harmadik esetben gróf Baleznay Miklós élő tanúságát adá taniigy körüli avatottságának, mert a nevelés, oktatás mint tudomány és gyakorlat egyiránti részei bár a mindég előre törekvő bölcsészeti szaknak, mégis a legnagyobb vigyázattal fogadhatnak el változtatást, újítást, mert vajmi nehéz kitenni a kísérletek esélyeinek legdrágább kincsünket, gyermekeinket, hogy épülés helyett, mint valamely próbalap, vagy mntatvány minta, bizonytalan sükerre nyújtsanak kilátást, a tanrendszerek és módok ingadozásaiban. Valósággal jelenkorunk a nevelési ügy oldaláról is bő alkalmat szolgáltat soknemü tapasztalatokra. — Láttunk uj rendszereket, irányokat inkább a politikai átalakítás elvéből, mint az emberi lélek szükségéből kiemelkedni. — Láttuk az úgynevezett magán és nyilvános oktatás, neveles mindkét oldalai; — és láttuk elvégre szemközt állítva egymással az ideál és reál irányt; s elmondhatjuk, hogy ha nem vagyunk is boldogabbak gyermekeinkben, de hogy a nevelési eszmék körül okultabbak , ildomosabbak vagyunk, nyilvánvaló. Ezen nevelés körüli tapasztaltságra és ildomra hivatkozom immár, midőn néhai gróf Beleznay Miklós tábornok nagyszerű nevelési eszméjének akarok, mint a sárospataki ref. főiskolának gondnoka, léteit adni. A dicsőült férfiú gondolata, mely reám örökségül, szívesen elfogadott örökségül maradt, oda van irányozva, hogy a sárospataki ref. tanintézetbe egy ujabb ág ollassék , mely szerént a vagyonosabb szülék gyermekeinek nevelésére, oktatására olcsóbb, s mind a mellett a legcélirányosabb mód legyen nyújtva, összekötvén a köziskolai tanítást, mint szükséges feladatot a magán oktatás és nevelés jótékonyságával, különösen nyujtassék alkalom külföldi mivelt nyelvek, zene, tánc és testgyakorlat tanulására, tisztességes lakásra és élelmezésre a tisztaság és takarékosság elvei szerént. A Beleznay-növelde — mert a kegyelet igy tanít azt nevezni — mindazon előnyökkel, melyek a nyilvános és magános nevelés- és oktatásból folynak, kellő, szinte a szülői gondviselést pótló felügyelés alatt, egyszersmind a takarékosság elvét is egyesitvén, csak a szüléktől, a tudomány és vallásosság magas keblű barátaitól függ, hogy oly intézetté emeltessék, mely mind az örök hálára érdemes alapító gondolatának, mind az elöhaladott kor és miveltség igényeinek, mind végre a hazai és vallásos iránynak is lehető mértékben megfeleljen , s midőn a szülék reményét biztosítja, aggodalmait kevesbíti, a növendékek előmeneteléről is kezeskedjék. A cél ki van tűzve, az alap le van téve, s megállapodjunk-e a kezdetnél? — Nem kétkedem annálfogva< hogy midőn a halhatlan alapitóra fordítom, s nevelési szent ügyünkre hívom fel a közfigyelmet; varázsütéssel hatok a lelkekre, mely minden neinesb érzékenységet átmelegít, minden emelkedettebb gondolkozást elhatározásra bir áldozattal járulni célaink eléréséhez, — annyival inkább, „mert a nyilvános neveléstől elszakaszkodva, a szülék áldozatai maholnap, ha nem haszontalanok, de az élelmi szerek magasra hágott ára mellett már-már megbii hatlanok.u Ily gondolattal nyújtom át jelen szózatomat a nyilvánosságnak, s általa egyetemes hazánk minden áldozatra kész és képes fiainak és leányainak. — A tanügy szükségei bár mi nagyok, mégis elviselhetök, mihelyt, a meggyőződésbe átmentek, — s ha igy : csak ki kell mondatniok, hogy pótolva legyenek; s én azokat kimondottam. A felállítandó intézeti ágnak szervezése már tervezve van; — a technikai kivitelre nézve a lépések megtétettek ; — mindenről kielégítő munkálat vagyon az igazgatóság kezei között. Isten segítsége, a jók áldozat készsége velem lévén : csak néhány hónap még, és gróf Beleznay Miklós eszméje valósággá lesz. Sáros-Patak Okt. 1. 1862. B. Vay Miklós*), a sáros-pataki főiskola világi gondnoka. *) A mint értesülve vagyunk, a célba vett sárospataki fiunövelde negyven iíju befogadására van tervezve. Miután azonban a gróf Beleznay-féle alapítvány pör alá került tökéje egy a bécsi volt cs. kir. legfelsőbb törvényszék által a közelebb mult időkben hozott szerencsétlen ítélet folytán tetemesen megcsonkíttatott, az eként támadott, mintegy 40,000 o. é. frtra inenö hiányfedezésére szükséges összegek előteremtése, első feladata a főiskola igazgatóságának, mi ha megtörténhet, az intézet biztos állásban leend s annak minden költségei, söt még a fenlemlitett s a szükséges építkezésekre es felszerelésekre szánt tökének is, fedezve lesznek kamatjai a növendékek után járandó tandijak s egyéb lehető legmérséklettebb nevelés-, oktatás- és élelmezésért járó évenkénti befizetések által.