Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-10-12 / 41. szám
PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : lít'Iyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., e<:ész évre 7 forint — Vidékén: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. KIXvUETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A BARCAI MAGYARSAGNAK RÖVID TÖRTÉNETI RAJZA*) Egy, a magyar honi prot. közönség által kevéssé ismert vidék, az Erdélyország délkeleti oldalán fekvő úgynevezett Bárcaságra, akarjuk ezúttal olvasóink figyelmét vonni; egy vidékre, mely az ö hét ág. hitv. ev. egyházával és azok magvarajku tagjaival, mint sziget a tenger közepén, egészen idegen eleinek által van környezve, és elszakítva a rokon elemekkel való érintkezéstől. Egy sajátságos, testvér nép-töredéknek akarjuk történelmét megismertetni, mely bár itthon a haza földén él és mozog, mégis épen oly mostoha viszonyok közt kínlódik, mint moldva-és oláhországi testvéreink; sőt a bárcasági magyarokra, tán még kedvezőtlenebbek a körülmények , — mert míg egyfelől a mindinkább terjeszkedő oláhság nemzetiségüket fenyegeti, — szász egyházi felsöbbségük, az ismeretes ci* vilisatori modorban, mindenképen azon van, hogy német .•zollemü papok és tanitók alkalmazása által e tözsgyökeres magyar népet nemzeti érzelmeiből kiforgassa, és a kötelékeket, melyek azt magyar testvéreihez kapcsolják, minél lazábbakká tegye. Távol legyen azonban, mintha a fentebbiek által azt akarnók mondani) hogy e népet mára végveszély fenyegeti. Süt inkább, saját tapasztalásunk után, egész örömmel cs elismeréssel jegyezhetjük meg, hogy a Bárcaság ev. egyházainak híveiben is el még a vallásos buzgóság és áldozatkészség, s különösen, hogy itt sem hiányoznak kitűnő, lelkes egyének, kik a helyzet nehézségeitől vissza nem riadva, munkát és áldozatot nem kímélve, a vallás és nemzetiség szent érdekei felett erélylyel és állhatatosan örködnek. Csak ráakarlunk mutatni e küzdelemre, melyet e szegény nép önmagára hagyva, s eddig még figyelemre sem méltatva, lételéért vív; jelezni akartuk a veszélyt, mely, ha még részvétünk es biztatásunk sem gyámolítja a küzdő testvéreket, növekedő árjával könnyen elboríthatja őket. *) írva találtam a hosszufalvi egyház jegyzökönyvében hársfalvi születésü Bartos Márton lelkésztől 1763-ban Közlő. S épen e figyelem és testvéri részvét felébresztése volt egyik közelebbi célunk, midőn az alább következő soroknak, mint a közelebbről erdélyi utazásunk alatt szerzett nép- és egyháztörténelmi adatok egyikének közlését, elhatároztuk. Tiszt. Barcsa Mihály bácsfalvi lelkész, kinek kitűnő buzgóságu szívességéből bírjuk e történelmi adatokat is, megismertetett a hét falu jelesbjeivel, és mondhatom, hogy míg a dolgok élén férfiak állnak, kik mint Pap László türkösi jegyző, erélyt okossággal párosítva tudják és akarják is létesíteni mindazt, mi a közmiveltség és ennek utján a jólét emelésére szolgál, addig nincs mitől féltenünk ama tovaszakadt atyafiainkat. Tettleges segélyt azért nem kér s nem is vár tőlünk e nép; de hogy részvétünkkel kitartásra, elismerésünkkel buzgóságra és áldozatra lelkesítsük, ez már testvéri kötelesség. Szerk. 1. §. Mivel a história .a viseltetett dolgoknak megírása és előbeszélése, akárki is általláthatja, liogy a históriának megírására fundamentom gyanánt három nevezetes dolog kívántatik meg. 1) Az experientia, avvagy a szemmel látott s tapasztalt dolog. 2) Hiteles és szava bevehető embereknek tanitbizonyság tételek, melyeket vagy élő nyelvvel beszéllettenek, vagy írásban hagytanak. 3) Az oly emlékezetre készítetett dolgok, épületek, várak, templomok, tornyok, oszlopok, koporsó vagy egyébnemíi kövek, pénzek stb. az ő rajtok találtató írásokkal egyetemben. Ezen három dolgok az históriának oly elkerülhetetlen fundamentomai és fejei, hogy valaki ezekből nem meríti és fundálja a maga históriai irását, a nem história, hanem költött beszéd ko-81