Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-05 / 40. szám

rs la PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP ; i SZERKESZTŐ- ÉS KIAD6-hivatni: A lipót és szerb-utca szögletén földszint.! ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidékfcii: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 Hjkr. LEHETNEK-E A SEGEDLELKESZEK RENDESEK AZON EGYHÁZBAN S UGYANAZON IDŐBEN, MELYBEN SEGÉDEK VOLTAK. F. évi aug-. 28-kán tartá a tatai helv. hitv. egyházmegye kisgyülését Kocson nt. László József esperes és tek. Sárközy József segéd gondnok urak ikerelnöklete alatt, hol a több aprólékos tárgyakon kivűl legfőbb és legjelentékenyebb volt a fönt feltett kérdésnek igen vagy 11 e m-re való eldöntése, hogy annak alapján véglegesen határozzon az oct. 22-ére Sz. Fehérvárra kitűzött egyházkerületi gyűlés. Miután e tárgyban a tatai egyházmegye is „igen"re szavazott, lelkiismeretes kötelesség a nyilvánosság, a sajtó utján is elmondani némely ide vonatkozó dolgokat s körülményeket, hogy az october 22. kerületi gyűlés tekintetbe véve a multat, — melyben ama végzés hozatott, — elnézve komolyan a messze jövőbe, a mikorra tömérdek keserűségnek, méltatlanságnak és visszaélésnek veti el magvát; ha csakugyan a kerületi gyűlés is azt határozza, liogy :a segédlelkészek ugyanazon egyházban, ugyanazon idő ben, melyben segédek voltak, a rendes lelkész után rendes lelkészeknek megválasztathatnak! Fejtsük ki a dolgokat. • Kik a régi határozatot megbuktatni akarva, a föltett kérdésre „Igent" — mondanak; két okot szoktak s képesek érvül felhozni: a gyülekezetek feltétlen szabad választási jogát, s továbbá azt, hogy a segédlelkész, miután a képességi vizsgát becsülettel kiállotta, épen oly alkalmas s méltó is a legnagyobb jövedelmű egyházra, mint azon sokak, kik a kis egyházakban már több évek folyama alatt küzdenek megnevezhetetlen sokaságú s nemű bajokkal. Nézzük meg mind a kettőt. A magyar prot. egyházaknak lelkészválasztási szabadsága eddig is csudálatos színezetű volt, s hogy több méltatlanságot és keserűséget nem termett, oka az, mert ama fenálló bölcs végzés, a hol csak és a mennyire lehetett, útját állta, és ha most ama végzés eltöröltetik; elvétetvén az akadály, a gát, az eddig is féktelenség felé hajló szabadság teljes féktelenséggé válik; mert törvényekkel nem korlátoztatik. Ugyanis vegyük fel a mi gyülekezeteink értelmi, szellemi kifejlődését, műveltségi állását, az legtisztábban mutatja, mit mondani akarok és leginkább figyelmeztet , hogy ha már határozatot hozunk, ezt szemelőtt tartva határozzunk. A mi gyülekezeteink kevés kivétellel a szellemi fejlettség, a műveltség, a lelki érettség igen alacsony fokán állanak, s ennek megfelelő egyéb műveleteik közt a lelkész választás is, hol eddig sem igen keresték és választák lelkészeiket, a tudomány, az ismeret, az érdem mérfokához képest, hanem rábeszélés, vesztegetés utján; annyit emlitve leginkább s leggyakrabban, hogy lelkészöknek hatalmas szava, jó előadása legyen V ! De hát ezentúl helyesebben s igazságosan választanak; mondja valaki. Még kevésbé, ha a helybeli segéd lelkész is minden egyházba választható leszen! A választás csak akkor helyes, jogos és igazságos, ha több ismeretesek közt választ; ugy de megvan-e ez az eset akkor, ha a helybeli segéd lelkész választatik, épen nincs, — mert a nép 79 / " •• • ;vT< t- . m