Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-08-17 / 33. szám

látására; a mi nem könnyű dolog volt. 8-án indultunk meg Miaváról, roppant kiséret, tarack-durrogás, harangok Tíongása közt, de szebb bucsu volt a lelkesedett nép látása, — az ezer köny, mely a szemekből hullott. — Brezovára jutottunk. Nehéz megmondani, mit érezhetett mindenki a brezovai fogadtatáson, a bandérium már ismert dolog volt, a kiséret fénye, a zászlók, a dörgés és kongás nem voltak ujak, de itt egy népünnep rendeztetett, minőre minden ott levő sokáig fog emlékezni. Ugyanis nem tudom, a lelkes Tormay \ agy 11 r o s z helybeli lelkész gondolatja volt-e, vagy mindkettőé, elég az, hogy villásreggelink az ott legújabban épült emeletes iskolaháznak, —melyhez hasonlót falun még nem láttam — felső nagy teremében vagy hatvanan letelepedvén, hátunk mögött hatvan, ha nem több, szebbnél szebb leányok, Ízletesen öltözve szolgáltak, s hátuk megett a község-tagok résztvettek ünnepélyünkben. Egyszerre megszólalt a „Szózat" éneklése (tótra fordítva), mely mindnyájunkat fellelkesített s egybeforrasztott. Ezután szebbnél szebb toasztok következtek. Alig tudtunk elválni. A nyitrai egyházmegye igen lelkes képviselői Jablonicig kisértek bennünket. A fiatal lelkű Zehenay, Teszák esperes, Schubert,Konrád Mihály, Tormay s ki tudná őket előszámlálni. Isten áldja meg őket, e díszeit e hazának, e lelkes honfiakat, egyházunk e fáradhatlan bajnokait. De elég, a mit éreztünk, ugy se tudnók leirni. — Legközelebb adom egyházkerületünkben létező félreértések és ámítások leírását, azoknak óvszereit, most még csak annyit, hogy patentalis község az egész kerületben hét van, ezek közül is többen a megtérés utján. S mégis hallik, hogy Kuzmány űr Szent-Mártonban september hónapban gyűlést akar tartani! . . . T i t u s. (P. N.) A GYŐRI ÁG. HITV. EVANG. EGYHÁZMEGYE GYŰLÉSE. Folyó év jun. 25-én L é b e n y ben, egy mosonymegyei helységben tartatott. Világi uraink, mindamellett is hogy gabonáik aratásra megérve valának, — a M a 11 k ovichok, Eőryek, Csemezek, Enesseyek, Purglyak, Kissek, Illések stb. közül szép számmal jöttek el. Az élénk részvéttel, kedvvel 5 óra folyamig tartott gyűlés tárgyait 4 pont alá helyzem. Melyek ezek : 1. V álasztások. 2. Esperesi jelentés. 3. Iskolalátogatás. 4. Gyámintézet. 1. Válás z t á s o k. Hol van napjainkban gyűlés prot. földön melynek egyik tárgya nem választás volna ? Hisz mióta futkos ide-oda széles jó kedvében a restauratio, mintegy nád-paripa, azóta akár egyebet setegyünk, csak válaszszunk válaszszunk válaszszunk. Bizony még megérjük az időt, hogy az örökös[szavaztatásokkal híveink [előtt nevetségesekké leszünk. Aztán majd az ilyen mindennapivá tett szavazatnak története legtöbb helyen ez leszj: megírja a lelkész a mint neki tetszik, a gondnokok s egy pár kézre kerített elöljáró nagy közömbösen — nem is kérdve minek, neveiket alája böködik. — Tessék aztán prot. egyházunk üdvét az ilyen szavazatokra reá építeni, — nem irigyeljük ! Egyházmegyénkben legközelebb E ő r y Sándor hagyá üresen a felügyelői széket, pedig bele termett, akaratban, tehetségben erős fiatal férfiú. Minekünk, kik öt minden áron megtartók vala, be kellett érnünk amaz Ígérettel, hogy velünk marad közmunkásnak. Mondhatjuk aztán mi, hogy a jó vezér felér egy sereggel, hogy vagyunk, a kik menjünk, fődolog hogy legyen kinek utána: ez mint hallatlan szó lészen a restauratio szörnyű zajában. Választottunk. A választások miatt a midőn feljajdulva szólok, senki ne gondolja, hogy nehéz, — mert itt könnyű a választás. Ott az üres szék mellett ült, hivataloskodott, egy tetterős, bátor férfiú, megragadtuk, hangos éljenek közt magasra emeltük, aztán az elnöki székbe jól belenyomtuk. 0 pedig ezt a kemény műtéteit nemcsak tűrte, de szívesen vette. Hisz ö nem futja azt a helyet, a hol a közjóért tenni, fáradni kell. Az ö lelke, mint valamikor egy hírneves publicistánké, a fáradalom dicsősége után vágyódik. A közügy mellett, illetett bár hazát vagy egyházat, mindenkor első volt, ki tettre s talpra állott. Ez a férfiú dunántűlnak messze vidéken ismeretes fia, téti Kiss Sándor űr. \ Esperesünk Karsay Sándor az újonnan választottat felköszönté meghatóan. Rá hasonlóképen felelt a választott. Sok szépet mondtak ők, az egymást mindenben jól értő barátok. Felügyelőnk im-e szavait megjegyzök : ,,Legyünk mi szilárdak, egyházunk ügyei mellett tántorithatlanul hivek, a haza is eltanulja tőlünk — mint már nem egyszer — igazai, jogai mellett keményen állani, vigyázzatok rá atyámfiai: a vallási rend előidézendi a polgári rendet s szabadságot." Világi jegyzői hivatalra Enessey Kálmán űr választatott, de beigtatását boldogabb időre halasztók — mert ámbár — ugy szólván — szomszédjába vittük gyűlésünket, még sem jelent meg közöttünk. Már annál fogva, hogy rá szavaztunk, megválasztottuk — bárki is felteheti felölünk, mely szerint mi az ö elmaradását semmikép sem veszszük ügyünk iránti hidegségnek, söt inkább szívből sajnáljuk öt azon körülményeiben, melyek miatt gyűlésünkbe jönni gátoltatott. E gyűlésre világi jegyzőül Kiss Károly űr helyettesiltetett. Pénztárnoknak E ö s z e Zsigmond kis-péci leik. választatott. Elődjét meg akarták dicsérni amaz érdemért, hogy adósságmentes állapotban lévő pénztárt hagyott hátra. Mikor és hol köszönték meg azt pénztárnoknak, hogy a kezéhez adott pénzeket elfogadta, jegyzékbe tette, el pedig nem költötte ? Köszönjük gyülekezeteinknek, melyek minden sanyarú idők, adóztatások dacára is, egyházi tartozásaikat hiány nélkül beszolgáltatták. E tartozások jelen évben 950 o. é. frtig felemelkedtek, melyeket a sopronyi és szt-lörinci tanodákra, tápintézetre, superintendensi dijul, kerületi és esperességi költségül fizet 11,000 lélekből álló