Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-08-17 / 33. szám

vitte azonban, hogy kormányunk szükségesnek látta elállani a pátens szigorú keresztülvitelétől. Csak egy kis része a tót községeknek, az érdemteljes férfiú Kuzmány bécsi professor, mint törvényesen választott superintendens vezérlete alatt, áll még a pátens mellett rendületlenül; a lutheri egyház sokkal nagyobb része pedig Magyarországon még szigorúbb helyzetben van, mint volt a gr. Zay főgondnoksága alatt. Ha Isten rajtunk nem könyörül, az evang. egyház Magyarországon elpusztul. A politikai izgatottság Magyarországon általánosan ismeretes. A magyar próféta gr. Zay, mindent, a mit csak magyarnak hivnak, lobogó lángokba boritott a fentebb emiitett pátens ellen, midőn nem irtózott nyilvános lapokban ilyen szavakat mondani ki: „A magyar jobban szereti nemzetiségét mint az emberiséget, jobban mint a szabadságot, mint önmagát, mint Istent, jobban mint saját üdvösségét.u

Gyűlölete a németek iránt ép oly nagy, mint a tótok iránt, mert az utolsó országgyűlés bezárásakor ugy nyilatkozott, hogy mint magyar inkább akar menni a pokolba, mint egy némettel a mennyországba. A Zay-féle értelembe vett unió újból igen erősen szorgoltatik, s a szegény tót népet minden lehető módon csalogatják hozzá. Fájdalom, 500 lelkészünk közül alig van 30, ki teljes szivvel hive volna az egyház tanának; a sokkal nagyobb rész a legfelületesebb rationalismushoz hajlik, a mint ezt mintegy 60 év előtt Németországban is ismertük. A sok százra menő nemesi családok közül alig mutathatnánk ki 30 —40-et, hol a család lelkét keresztyénség képezné. Jó iskoláknak, s az evang. Némethon hivő köreivel való belső összeköttetésnek nagy szükségét érezzük. Mert hogy áll az iskolák állapota nálunk V Az összes luth. egyházban Magyaroszágon van 14 gymnásium, 3 theologiai intézet, és 3 iskolatanitó seminarium, melyek 2 német gymnásiumon kivül egyházunktól mind idegenek s a magyarizálóktól bitoroltatnak. Magok az azelőtt oly igen jelentékeny német városbeli, mint posonyi késmárki, soproni tanintézetek is a legvadabb magyar nemzetiségi szédelgésnek hódolnak. Oh mily mélyen fáj az nekünk lutheránus tótoknak, hogy azon jelentékeny alapítványok, melyeket kegyes elődeink Magyarország csaknem minden evangelikus tanitézeténél tőnek, most oly gyalázatosan bitoroltatnak. Ez ellen megtétettek féríiaink részéről a komoly előterjesztések, de hiába. Egyházunk viszás autonomiája mellett nem volt lehető eddig valamit ki vinni. Azon ezer meg ezer tallérokat is, melyek a Gusztáv-Adolf egylet Magyarország evang. iskolái számára küldött, nem irtóztak a magyarizáló törekvésekre fordítani. A német hittestvéreknek Magyarhonban van legalább 2 gymnásiumok: felső-schützeni és lőcsei, és egy felső seminarium Felső-Schützenben. Egy félmillió lutheránus tótnak azonban semmi magasabb tanintézete. Honnan vehetnők hát a szükséges tanítókat és lelkészeket? A tót ifjak, kik a magyarismustól elárasztott iskolákban képeztetnek, egyáltalában nem képesek, ha hivatalba jutnak, anyanyelvükön egy mondatot leírni, és csak mint lelkészek és tanítók tanulnak tótul, hogy tótul prédikálhassanak és taníthassanak. Isten segedelmével most már a tót iskolák alapítására is meg lesz téve a kezdet. Kuzmány superintendens kerülete nem rég elhatározta, OTurában (a morva határszélen) Nyitramegyében gymnásiumot tanitóképezdével egybekötve állítani fel, s későbben theologiai facultást is csatolni hozzá. De erre tekintélyes eszközök szükségesek, melyeket a tótok nem egy könnyen állithatnak elő, különösen midőn az egyháziatlan magyar érzelmű nemesség és más magyarpártiak teljes erőfeszítéssel dolgoznak ellene. Ha meggondoljuk, mily gyakran kelle a szegény tótoknak templomaikat a rom. cathoknak átadni s ezek helyett ujakat épiteni; továbbá hogy templomaikat, lelkészlakaikat és iskoláikat önköltségükön épitik és tartják fenn, lelkészeiket, tanitóikat magok táplálják — a tótok buzgalmát bizonyára nem lehet nagyon kevésre becsülni. Továbbá jó, épületes iratokra szerfölött nagy szükségünk van. > A fáradhatatlanul munkás dr. Hurbán a legújabb időben 20 ívre terjedő művet irt a lutheránus tótok történeteiről, azt saját költségén kinyomatta, s 10 ezüst garasért árulgatja, sőt felét teljesen ajándékba osztogatta ki. Ezen munka dogmatico-historiai , nagyon népszerüleg irva, és bizton remélhetjük, hogy Isten segedelmével