Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-06-29 / 26. szám

kiadásban 611. — Az 1839. kiadásba a győriből átvétettek 28, 138, 243, 307, 471, 503, 518 és 570-608-ig toltalékképen. Közös énekeink a r. katholikusokkal: 9, 52, 121, 461. A reformátusokkal: 32, 121, 123, 147,167, 469, 476. - Luther énekei: 91, 134, 136, 185, 190, 232. 1805. lett az énekeskönyv Weber Simon által Pozsonyban kinyomatva. — 1806. Bükön tartott ker. gyűlés hagyá helyben Nagy István superintendens azon körlevelét, melyben a kerületi gyülekezeteket az énekeskönyv bevételére fölszólította. Ámde a milyen sok időbe, küzdésbe és fáradságba került annak szerkesztése, még nagyobb merült föl annak bevételénél, — különösen némely veszprém- és zalamegyei egyházakban. — 1805—1811-ig egy nagy táborhoz lett hasonló a kerület, melyben a régi énekeskönyvhez makacsul ragaszkodó rész hevesen küzdölt az egyházkerületnek elébb szelid — később szigorúbb intézkedései ellen is. Templomokban zavarok támadtak, dísztelenségek követtettek el, lelkészek üldöztettek, bántalmaztattak, Zalában egy botrányos gúnyvers szerkesztetett s terjesztetett el. Mindezen háborúságok a kerületi gyűléseken följelentetvén, küldöttségeket, vizsgálatokat, az illető uradalmaktól a fő vétkesekre 25 — 30 pálcaütést követelő határozatokat, bebörtönöztetéseket, megyei, söt helytartótanácsi közbejárulásokat is vontak magok után. — A jelen zalamegyei egyházak józan buzgóságának méltánylatául meg kell itt említenünk, hogy engedve a korszellemnek, később nemcsak a kerületi énekeskönyvet, hanem a győrit is, szárnszerint 5 egyház, vette be s maiglan is épületére használja. — Elébb már más megyékben is a fölháborodott vihar hullámai leginkább a szelid szellemű Kis János egyházi kormánya alatt a lelki nyugalom révpartjához vergődvén, az énekeskönyvet az egyházak egymásután bevették, söt többen a győrinek adtak előnyt, — ugy hogy jelenleg még csak néhány veszprém- és györmegyei egyházakban használtatik a Gradual, s biztos reményünk van, hogy elvégre engedve a kor kivánatának, ezek is meghajolnak az idő szellemének hatalma alatt, — a mint a győri egyházmegyében már is két egyház vár epedve a ker. énekeskönyv legújabb kiadására. Közli K a r s a y S á n d o r. (Vége kov.) iskolaügy. KÖZÉPTANODAI OKTATÁSUNK KEVÉS SIKERÉNEK OKAI. Szomorú való, hogy az országlati rázkódások vihara a tudományok virányára is hervadást lehel. Aresz felháborodásakor Paliasznak is meg kelle rendülni — e fölött a tatár és török dúlások korában kevésbbé lehetett csodálkozni. — A tiz éves trójai béke alatt folytonos kísérletek, átmenetek és kisebb nagyobb változások alatt nyögtek a tanrendszerek is. Innen forrad a szülék részérőli sok panasz s azon tanvégzettek elégületlensége, kik ez átmeneti kísérletes korban feláldozott nyolc évöket sok részben elveszteknek tekintik. — A mult meghalt, éljen a jelen s viruljon a jövő ; e végett kell fölfedni a tapasztalt hiányokat s aztán lassankint orvosolni. Mutassa fel kiki az észrevett sebeket, ez is szolgálat a közügy érdekében. Ily szempontból óhajtanék röviden az eddigi „középtanodai oktatás kevés sikerének okairól" szólani. Tegye kezét szívére kiki s ha érzi, bogy ez okok ma is léteznek, munkáljon ellenök ; ha pedig enyészöknek, holtaknak találja — örüljön. — A jövő évtized, melynek kezdetén állunk — a mostani tanrendszerek fölött is elharsogandja Ítéletét. A törzstanodai (gymnásiumi) helyes fejlesztés dereka az emberi képződésnek. Nem fejtendi ki a fa dús lombozatát, ha törzse kellőleg óva s ápolva nem vala ; a szaktudományok terén is csak az nyomulhat sikerrel elö, ki bírja a készleteket s nem érzi ónsulyát a hiányoknak. Az eddigi törzstanodai oktatás nem adta meg teljesen a kellő készletet, a gondolkodás és önmunkálkodás erős életüségét, sem a tudományok csarnokát felnyitó kulcsot, a nyelvtudást, nyelveken olvasást. Ezekben látom törzstanodai oktatásunk kevés sikerét kifejezve. Hogy a gondolkodó tehetség s önmunkálkodás ki nem fejlődik, a tanodák túlnépessége is okozza. Minél kevesebb számú növendéket oktat valamely tanitó, annál gyümölcsözőbb fáradalma : mert — gyakrabban s húzamosban foglalkozhatván egy-egygyei — jobban kiismerheti s kifejtheti lelke csiráit. — Ha a növendék tudja, hogy mindennap s minden fölhagyott tudományból ki fogják okvetlenül kérdezni: mindennap s mindenikre elkészül s folytonos munkálkodásra ösztönöztetvén, a szorgalom elemévé válik. — De ha sejti, hogy hetek, — söt némely két órás tantárgyból csak hónapokban egyszer fogják felszólíthatni: ellenőrzést nem érezvén, csak a véletlenre bízik, kiszámítja, körülbelül mikor következik rá a sor; ily körülmények között a naponti folytonos munkálkodástól —- mely pedig a sziklára szakadatlanul hulló vizcsöppekhez hasonló erejű — elszokik s megerötetés vagy épen hanyagság lesz az egyenes eredmény. A serkentés a legjobb tanulóra is fölfér. Miután nincs módunkban minden negyven vagy ötven növendékből külön osztályt alakítani: más uton kell megkísérteni e bajon segitni. Nevezetesen. — Ne adassék nyolcféle tantárgy elö egy osztályban, annyi felé irányoztatik s szakittatik ez által elme és idő s előállnak a kétórás tantárgyak, melyekben sem a tanítónak magyarázat és ellenőrzésre elég tere, sem a növendéknek, szorgalma bemutatására elég ideje nincs. Célhoz vezetöbb kisebb körre vonni elmét s figyelmet, gondolkodás s önmunkálkodás egyként táplát nyerendenek igy. - Hogy sem fel- sem lefelé szétforgácsoló ne legyen a rendszer : elég lenne egy-egy osztályba négy öt tantárgyat osztani be a tudományok egymásközti viszonyához szerintezve, p. szentiratolvasásra fektetni az erkölcs, — erre a hit, — rá az egyháztörténetlant; anyanyelvre az idegent; a teljesen elkülönzött hely- és földiratra a történelmet stb. s ezeket egymásutáni következtökben vezetni 52