Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-06-08 / 23. szám

tal. Azonkívül az állandóknak és változóknak, a fixumot és nem fixumot húzóknak is volna rovata, valamint az is megjegyeztetnék ; csupa készpénzből áll-e a fizetés, vagy egyébből is. 6. Kántorok rovata. Itt is külön a csupán kántor, külön a ki egyszersmind tanitó is, még pedig vagy csupán fiúké, vagy csupán leányoké, vagy mind a kettőé, — a fizetési rovatok itt is, mint feljebb, ugy rendeztetnének. 7. Orgonisták. Külön a ki csupán orgonista stb. 8. Lelkek száma. 9. Szülöttek száma. Fiúk és leányok alrovata nem szükséges. 10. Halottak száma. Itt sem szükséges alrovat. 11. Ujházasok száma. 12. Iskolanév alatt külön rovatot nyitnék a kisdedóvóknak, elemi, vasárnapi és felsőbb iskolásoknak. A kisdedóvói és elemi iskolások közt a fi- és nömagzatoknak. Az iskolázhatok rovatát nélkülözhetetlennek nem tartom; mert felvevén ez arányt, hogy a szülötteknek V10

í

sőt % része járhatna iskolába, és látván hány a szülött, hány az iskolábajáró: ebből könnyű kitalálni, mennyi volna az iskolázható. Nem is az a főbaj, mintha a szülék eléggé fel nem adnák 6 — 7 éves korukban gyermekeiket az iskolába. Feladják ők azokat néha 6 éves koruk előtt is. Hanem az a baj, hogy kevés ideig járatják, hamar elfogják őket. Ha olvasni, irni, s egy kis vallást, egy kis számvetést tudnak — kivált a szegényebb sorsuak — többé gyermekeiket nem járatják. A szülötteknek, hacsak valami járvány el nem hordta őket, % része eléri a 6 — 7 esztendőt. Ha már ezek, — mint a rendelet tartja, 6 évig azaz 12 éves korukig járnának, akkor az iskolások számának kellene lenni 2

/3

X6=4, azaz négy annyinak mint a szülöttek, — vagyis a lelkek száma f

/5

vagy % részének. E szerint a tiszántúli egyházkerületben levén a szülöttek száma 34,884, kellene lenni az iskolásoknak 34,884X4=139, 536-nak. Van pedig most 02,747 és igy felényi sem. És ha ezen iskolásokhoz hozzáadjuk az iskolázhatókat (ámbár ezek a kimutatásban hibásan vannak kitéve) 62,747-|-24,648=87,395, még akkor is messze maradunk a kellő számtól. Látnivaló ebből, hogy az iskolázhatok számának kitétele, kivált a népesebb egyházakban, nem egyéb mystificatiónál. Ugyan ki vette azokat számba ? Az egyházi vagy világi elöljáróság-e? Még a lelkek száma sem apodiktikus igazság : hát még az iskolázhatóké. Nincs itt egyéb expediens, hanem bizonyos arányt venni fel a szülöttek és iskolázhatok közt, mint feljebb érintettem. A mi már az általam feljebb előszámlált rovatokat illeti: levén azok között olyanok, melyeknek adatai mindig ugyanazok. mint például az egyház keletkezése ideje, patrónus stb., látnivaló, hogy az ilyen adatokat elég egyszer egy teljes almanakba iktatni. A rendes kisebbszerü almanakokba elég csak azon rovatokat hozni be, melyeknek adatai idő szerint változnak. A harmadik h. a hibákat jelenti melyek különösen a ielkek számáról, az iskolába járókról és iskolázhatókról szóló rovatok alatt jönnek elő. Lássuk ezeket az egyházmegyék rende szerint: söt lássuk valamivel bővebb ismertetését ezen egyházmegyéknek. 1. A nagy-bányai egyházmegye. Ennek számaiban nem veszek észre hibát. Ezen 12-ik rendű, s csupán 21,022 lelket, és igy kesebbet mint a mennyi Holdmezö-Vásárhelyen találtatik, számláló megyében 48 lelkész közül 4 egyszersmind tanitó is és valószínűleg kántor is. Csak három egyház van, hol a lelkek száma az 1000-et meghaladja. Ezek azok : Nagy-Bánya, Felső-Bánya, Szathmárhegy. — Négy egyházban pedig a lelkek száma ez : 161, 227, 262, 287. — Vájjon mikép fizethetik ezek tisztességesen lelkészöket ? vagy talán földdel vannak gazdagon dotálva? Vájjon miért és miképen emancipálták ezek magokat a leányságból, miképen lettek anyákká ? Egyébiránt ezen egyházmegyét keleti szathmári egyházmegyének is lehetne nevezni. 2. A békés bánáti egyházmegye, mely ugyan Csongrádra, Csanádra és Temesre is kiterjed. Ez a 13 egyházmegye közt a legnagyobb, számlálván mintegy 142,000 lelket, melyből a békési részre mintegy 67,000 esik, a többi 75,000 a többire. A máramaros-ugocsai egyházmegyénél szinte 10-szerte nagyobb : de azért nincs benne több anyaegyház, 30 van mind ebben, mind amabban. Esik pedig egy lelkészre a békés-bánátiban 4000, a máramarosugocsaiban nem egészen 300 lélek. Mily roppant aránytalanság ez. Maga Holdmező-Vásárhely, melynek 4 lelkésze van, szinte 2-szerte nagyobb, mint az egész máramarosugocsai egyházmegye. De azért van ezen egyházmegyében kicsiny egyház is. Mert Liebling 20 (?) lélekből áll és benne sem iskolázható sem iskolás gyermek nincs egy is, ámbár a lelkész egyszersmind tanitó is. Most is az a lelkésze, a ki volt ezelőtt 30 évvel: de még akkor a lelkek száma 64-re, a tanulóké 20-ra van téve. Ezenkívül még 5 egyház van itt, hol a lelkész egyszersmind tanitó és valószínűleg kántor is. Feltűnt előttem az is, miképen esik az, hogy mikor az egész e.megyében az utolsó 3 évben 4622-vel szaporodott a lelkek száma: akkor Füzes-Gyarmaton Gyomán, Gyulán, Magyar-lttabén, Klopodián, 3Iakón, Mező-Sámsonon, Gyulaváron fogyott. Nevezetes még ezen e.megyéről az, hogy 30 év óta 8-al, különösen a közelebbi 3 év alat, 3-al szaporodott az anyaegyházak száma. Csak mostanában született nevezetesen a szegedi egyház, melyben a lelkek száma tavaly 461 volt, az iskolába járóké 23, iskolázhatóké 5. Ezen egyház nevét ha egyéb nem, csupán ama nagy reformátor Szegedi Kis István neve is képes volna örökíteni. 3. Beregi e.megye. Népességére 10-ik helyen áll, és felette lassan szaporodik benne a lelkek száma ; mert jóllehet 1833-ik évben 34,244 lelket számlált, most sem több 35,896-náI, és igy körülbelül annyi, mint Debrecen. Ezen egyházmegyében, mely 64 egyházból áll, 8-ban a lelkész egyszersmind tanitó és kántor is. Feltűnt előttem itt két mezővárosban, úgymint Tarpán és T.-Váriban aziskolázhatóknak aránytalanul nagy száma az iskolásokhoz képest, mert amabban az iskolába járók 155, az iskolázhatóké 115.