Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-20 / 16. szám

1795. Ángyán János, veresberényi sz. Veszprémm.-ből. Az imádságok és löbb nevelést s vallást tárgyazó munkák szerzője. Lásd. Magyar írók. Kiadja a Sz. István-társ. 1865. 5. 1797. Komáromi Pál, szabadi sz. Veszprérnm.-ből. 1800. Páli M., kocsii sz. Komáromm.-ből. 1803. B a j m ó c z i János, roffi sz. 1804. Hevessi Gábor, n.-igmándi sz. Komáromm.-ből. Nemsokára veszélyes mellbetegségbe esett s önként távozott, megajándékoztatva 63 a. é. forinttal. Még ez évben hozatott. 1804. Kós a László, kemesi sz. Komáromm.ből. 1806. Komáromi Pál, álmosdi lelkipásztori állomásából meghivatva, miután fizetése a lelkipásztorival egyenlővé tétetett, apr. 20. óta állandó rektor, azaz p r olessor lön. 1809-ben hadházi pap. 1809. Ónodi Szabó Mihály hozatik professornak, ki a göttingai egyetemről a „hadi zavargások" miatt épen ekkor tért meg. Debreceni születés. Fizetése 30 font faggyúval s egy öreg cseber borral javittatik. Később — 1818. — tépei pap. 1818. Szabó György, debreceni születés. 1822. Benedek Lajos, solthi sz. Pest Solthm.-böl. Később t. löki, jelenleg helybeli lelkipásztor s hajdukerületi és alsószabolcsi esperes. 1825. Verebélyi József, fülöpszállási sz. betegsége iniatt időközben távozik, helyébe jő 1828. Üeseö András. 1829. Kovács Márton. 1832. Tegze Imre, szathmármegyei sz. jelenleg orvosdoktor Debrecenben. 1834. Veszprémi Gáspár. Később városi jegyző, majd kerületi alkapitány, 1848. után cs. k. főszolgabíró. 1837. Kovács József. Jelenleg szalacsi pap. 1839. Dobos József. 1842. Micskei János. Jelenleg ügyvéd helyben. 1845. Erdélyi István helybeli születés. Jelenleg ügyvéd helyben. 1846. Cserepes István, később medicus Bécsben, hol, mielőtt okleveleztetett volna, szerencsétlenül meghalt. 1850. Szekeres Pál. Jelenleg gymnasialis tanár Debrecenben. 1854. Sáfrány Lajos, t. dobi születés. Jelenleg ügyvéd Hadházon. 1858. B o r u z s Lajos, debreceni sz. jelenleg pap T.-Lökön. 1858. S zeremlei Samu. 1861. Nagy Sándor, debreceni sz. A rektorok mindig debreceni fötanodánkból kerültek Ki, s 1855-ig egy magok rendszerint négy osztályt tanítottak. A kezdő latin osztályokat régenten, mint mondva volt, fölsőbb osztályú növ endékek vezették a rektor felügyelete alatt. Jelenleg a rektoron kivül még három állandó tanítója van az algymnásiumnak. Ezek a) Almási Gerzson t.-dobi sz. 1841 óta. h) Szabó Sándor helybeli sz. 1856 óta e) Katona Zsigmond kocsordi sz. Szathmármegyéböl 1845 óta. Rektori dijlevél tudomásomra 3 maradt fenn, melyeknek pontjait könnyebb összehasonlithatás végett a következő táblázatban állítom össze : (Vége köv.) könyvismertetés. 1. A NYOMORÚSÁGOK ÁRVIZEI. Az 1862-dik vizkárosultak javára adakozást kérő egyházi beszéd. Kun -Szent- Miklóson, 1862. mart. 2-án tartotta Szász Károly, h. h. lelkész; a m. t. t. 1. t. Kecskeméten, nyomatott Szilády Károlynál. 1862. 8-a d r é t, 14 1 a p. Ára =12 kr. 2. Egyházi beszéd előírná val a JÓTÉTEMÉNYRŐL , melyben végül röviden érintvék a f. 1862-ik év febr. 1-s ő napjaiban Csallóközvidékére rohant jeges árviz pusztításai és szomoritó következményei. Tartotta a r. komáromi ref. s z. gyülekezethez febr. 23-á n Vámossy Istv án, dunántúli ref. superintendensi segéd. Győrött, 1862. Sauervein Géza nyomtatása 8-adrét, 16 lap. Ára egy példánynak: 10 uj kr. A tiszta haszon a csallóközi vizkárosultak javára fordittatik. Felesleges munka volna részünkről, ha e két egyházi beszédet, azok ajánlása végett, részletesen ismertetni akarnók. A nemes szándék, mely megjelenésüket okozta, s a jótékony cél, melynek érdekében halni akarnak, oly ajánlólevéllel látta el azokat, mely a kedvező fogadtatást és nagy kelendőséget már előre biztosította számukra. Azonban nemcsak e kedvező külső jelenség, hanem az ezzel párhuzamban álló benső becs is, kiválólag ajánlja e beszédeket. Az első a Zsolt. XLII. 8. foglalt alapige nyomán a nyomoruságokról szól s az első részben e vigasztaló hittel békil ki: hogy minden nyomoruságaink az úrtól vannak, de az úré, és csakis az övé a szabadítás is, — a másodikban pedig arról győz meg, hogy a megváltásbari, a nyomor enyhítése állal, az embernek is fenmarad az ö része, sez: a szeretet és részvét segedelme. Hogy a kidolgozás és irály teljesen e szép eszmékhez méltók, azt mondanunk sem kell; e tekintetben a szerző neve már elegendő kezesség. A második II. Iíorinth. IX. 9. alapige nyomán a jótéteményről, mint a keresztyéni erények legszebbikéről értekezik ; ez erény gyakorlására hívja fel hallgatóit is, hathatós okokkal és meggyőző indokolással magyarázván meg, hogy arra serkent bennünket: I. Isten - II. önmagunk — cs III. embertársaink iránt tartozó kötelességünk.