Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-04-13 / 15. szám
Ötödik évfolyam. <15. Pest, apr. 13. 18C2. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP K" SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-li i v a t a I : A lipót és szerb-utca szögletén földsíint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. §0 kr., egész évre 7 forint — Vidékén: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. KXRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes számu példányok még mindig kaphatók. SCHWEIZER ES GÜDEH. Die Thülí-achlichkeit der Auferstehung Christi und déren Bestreilung: e cin> alatt tarlóit Güder — berni pap — ugyanott egy akadémiai felolvasást nem csak theologus de laicus hallgatóság előtt is. Most ez előadás önálló füzetben is megjelenvén, Schweizer Sándor, korunk egyik legkitűnőbb theologusa, alkalmat vesz magának ez értekezést bonckés alá venni, illetőleg megcáfolni. E szellemdus cáfolat a „Prot. Kirchenzeitung" ez idei 13-ik számában jelenvén meg, kedves kötelességet hiszünk betölteni ennek a magyar olvasóközönség elölt való bemutatásával A hilcikkelyek fölötti bizonytalanság — mondja Schweizer — igen nagy lehet, midőn oly kitűnő hitszónok, oly lehetséges Iheologus mint Güder — arra képes elhatározni magát, hogy Krisztus feltámadásának ténylegességét vegyes közönség elölt — melyben saját egyházának nőtagjai is mint hallgatók vannak jelen — tartandó „akadémiai felolvasásnak" választja tárgyául. Ily kísérlet csak apologelicai célból tétethetik, de ha az ily vizsgálódások tudományos szempontból mindig csak alárendelt apologeticai alapra fektettetnek, soha töliik a tudományra nézve haladást nem remélhetünk annyival is inkább, hogy az előadó itt maga körül egyházának minden nemű és rangú tagjait látja épülés végett összegyülekezve, s igy előre mindent kerülnie kell, a mi az épülés hátrányául szolgálhatna, de még oly hallgatói is vannak, kikről tudhatja, hogy ) Az „Essay"k ismertetésében már eddig is sok olyan dolgot pendítettünk meg, melyekben az iskolából hozott vélemények alapján alakult meggyőződések itt-ott tán meg is botránkoztak. Azoknak kedveért tehát, kik elölt, mint mi előttünk is, a hit tárgyai komoly szent dolgok, megnyugtatásul vettük fel e cikket, hogy lássák, mikép tárgyalja e dolgot olyan férfi, ki közelismerés szerint a kor legnagyobb theologusa és kinek igazhivöségét a legszigorúbb orlhodoxok sem merik kétségbevonni. B. M. mint ellenkező véleményüek — épen papi állása miatt gyanakodással vannak eltelve bizonyitgatásai ellen. Schleiermaeher tökéletesen levetkőzte a papot, midőn a vallás mivelt ignorálói elölt meg akarta mutatni, hogy az mégis ér valamit. De Güder megelégszik azon biztosítással : „hogy Krisztus testszerinti feltámadásának ténylegessége, mint ilyen — eltekintve az üdvintézményrei jelentőségétől — nem hitcikkely ; nem lévén semmi értelme, azt mondani: én hiszem, hogy Krisztus föltámadott, — még annyi sem, mintha valaki azt mondaná : én hiszem hogy a berniek Laupen-nél győztek. E kérdés — mint bármely más ilyen — történeti kérdés, s a hit annak vizsgálatába, legkevésbbé sem elegyedhetik bele." Megállhal-e ez állítás, legalább is kétséges, hisz maga a felolvasó igyekszik mindenképen megmutatni, mily végtelen fontos é tény nek el- vagy el-nem-ismerése, a menynyiben az egész hitélet ettől függ, — s ö legalább nem maradna meg papi állásában, ha ő meg nem volna győződve a felöl, hogy Jézus test szerint föltámadott. A paptól, ki papságának sine qua nonjául Jézus testszerinti feltámadását nyilvánítja, épen nem várhatjuk, hogy e ránézve oly nagy fontosságú dolog körül tisztán történeti uton járjon el; az ö álláspontja egészen apologeticaí, melyen az, mit be akar bizonyitni, már előre mint tény áll. — Itt tőle csak gyakorlott védelmet várhatni, melyben sokkal jobban telte volna, ha a hitre hivatkozott volna, mert bizony aligha valaha valaki Krisztus testszerinti föltámadását hit nélkül elismerte. Nem is egyéb ez egész beszéd mint Apologia, oratio pro domo, mely a tisztán tudományos téren nem áll meg. Legelőbb is fölhasználja szerző az ellenfélnek egy pár nyilatkozatát, melyek oda mennek ki, hogy: „mihelyt e csoda tényleg bebizonyulna, a modern világnézet egészen megváltoznék és a symbolum quieunque-t alá kellene irni," mi különben minden absolut csodáról áll. Különben ez állítás csak azt teszi, hogy: mivel lehetetlen, a világnézet sem változhatik meg, igy ezt fö' 29