Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-06 / 14. szám

házunk számára adott segélypénzeket is a központi elnökség utján juttassa ezekhez, mely ügyelni fog, hogy ezen segélypénzek kitűzött sz. célokra lelkiismeretesen használtassanak. Fölvilágositandónak vélte továbbá ezen bizottmánya G. A. egylet központi elnökségét az iránt is, miszerint, ha hazai gyámintézetünk szervezete a némethoni egyletétől némely, nem lényeges pontokban eltér, annak oka egyháznnk szervezetében keresendő, mely lényegesen különbözik a némethoni protestáns egyházszervezettől. Végül szükségesnek találja ezen bizottmány némethoni testvéreinket felvilágosítani az iránt is, hogy ha gyámintézetünk oly fényes eredményeket nem képes is közvetlen segélygyüjtéseiben felmutatni, annak oka nem a hívek egyházi ügyek iránti hidegségében keresendő, hanem létszámunk csekélységében és anyagi szegénységünkben, s hogy azonkívül, mit híveink közvetlen gyámintézeti célokra adakoznak, ezerféle oly áldozatokkal járulnak egyházaink s tanintézeteink fentartásához, melyek nálunknál szerencsésebb némethoni testvéreink előtt, kiknek egyházaik és iskoláik nagyobbrészt államköltségen tartatnak fenn, — egészen ismeretlenek." Szolgáljon ezen határozat vélemény és indítvány gyanánt, hogy az az esperességi és kerületi gyámintézeti gyűléseken — melyek az eredeti levél biliokában vannak — megvitattatván s a gyámintézeti egyetemes közgyűlés asztalára tétetvén, ez, felette, legjobb belátása szerint hozhasson végleges határozatot. VII. A gyámintézet belügyeire nézve még nagyobb horderejű a 8-ik pont, mely szóról szóra imitt következik. ,,8. Legforróbb óhajtása levén ezen bizottmánynak gyámintézeti szent ügyünk minélinkábbi biztosítása s lehető legkifejlettebb virágzásra juttatása ; nagyon célszérünek véli azon eljárást, melyet a győri esperességbeli gyámintézeti bizottmány saját körében követ, — melyet a többi gyámintézeti bizottmányoknak is ajánl kerületünkben, anélkül azonban, hogy ezáltal az illető testületek kezeit megkötni akarná. Ajánlja nevezetesen, hogy a) válaszszon minden gyülekezet két, vagy a körülményekhez képest több köztiszteletben álló férfiút, kik a gyülekezet tagjait házanként megkeressék, az adakozásra felhívják, az adományokat begyüjtsék, s azokat egy rovatozott ívre névszerint bejegyezzék; b) ezen házankénti segélygyüjtés évenkint legfölebb négyszer, legalább kétszer történjék s a megelőző vasárnap a lelkész úr által a szószékről kihirdettessék. c) használtassák fel segélygyüjtésre az aratási és szüretelési idö, miután tapasztalás szerint a szegény nép örömestebb adakozik terményeiből, mint készpénzben; d) tartassék évenkint bizonyos a szószékről előlegesen kihirdetendő vasárnapon vagy ünnepen gyámintézeti prédikáció, mely alkalommal tétessenek a templom ajtajába perselyek, s ezekhez a gyülekezet legtisztesbjei álljanak az adakozások elfogadására; e) hasonlókép történjék a reformatio emlékünnepe alkalmaval is, megjegyezve, hogy a szokott erszény jövedelem, mely az egyház sajátja, sohasem fordítható gyámintézeti célokra. E helyett azonban 0 legyen a templom ajtajánál állandóan egy gyámintézeti persely vagy láda, melybe kiki — mikor szivbuzgósága ösztönözi öt, adományait mindenkor bele tehesse; g) a gyámintézeti prédikáció alkalmakor tudósítsa a a lelkész úr a gyülekezetet a hazai egyetemes gyámintéze1 működéseiről a szerint, a mint ez az évenkinti nyomtatott tudósításokból kiderül; újévkor pedig adjon számot a gyülekezetnek mind azon kegyes adakozásokról, melyek saját kebelében gyűjtettek, felolvastatván az adakozók nevei, h) alakíttassanak, a hol csak lehetséges, női egyletek, melyek különösen szegény egyházak templomainak felszerelését tűzzék ki czélul; i) a kerületi bizottmányi elnökség nyomasson rovatos íveket s azokat két példányban küldje meg minden gyülekezetnek. Ezen ívek első rovatába jegyezze be az illető gyülekezet azon összeget, a melyet a gyámintézeti év alatt a kerületi bizottmányhoz, annak szabad rendelkezésére beküldött; a második rovatba azon összegeket, melyek általa szinte beküldettek a bizottmányi pénztárba, de meghatározott célokra; a harmadikba végre azon segélypénzek írandók, melyek maga a gyülekezet által oszlatlak ki egyes egyházaknak vagy tanintézeteknek. Ezen utolsó rovatba jegyeztethetnek be mindazon adakozások, melyek a gyülekezet által bár nem szorosan gyámintézeti célra, de mégis szűkölködő egyházak s tanintézetek gyárnolitására gyűjtettek és adattak, névszerint tehát azok is, melyek a sopronyi képezdére, vagy tápintézetre, vagy kéregető egyházak s iskolák számára folytak önkénytes adakozás utján; k) ezen ívek két példányban készíttessenek el az egyik a gyülekezetnél maradván, a másik pedig az esperességi bizottmány elnökéhez beküldetvén, a ki a gyámintézeti év végéig, mindenesetre pedig a kerületi gyűlés előtt, a kerületi bizottmány elnökségéhez ezen kimutatásokat kézbesítendi." A dunántúli kerületi bizottmány az épen említett 8-ik pont h. és i. betűi alatt indítványozott íveket ki is nyomatta. VIII. Ismerkedjünk meg ezen ívek mintájával közelebbről. A 8. h. ponti ívekkel külön félíven szétküldetett a következő programm: „Női evang. egyházi gyámintézetek ügyében. A dunántúli evang. egyházkerületi gyámintézeti bizottmány folyó évi február 12-én tartott gyűlésében női evang. egyházi gyámegyletek alakítását indítványozta. Alólirt azon édes reménynyel kecsegtetvén magát, hogy egyházkerületünk népesebb egyházaiban ily női gyámintézetek fognak alakulni, szabadságot vesz magának irányadásul a következő szabályokat ajánlani ezen alakulandó női evang. egyházi gyámintézeteknek. 1. Az egyetemes evang. egyházi gyámintézet célja levén szegény egyházak s iskolák anyagi gyámolitása, a női gyámegyletek ahhoz mint fiókintézetek csatlakoznak ugyanazon célnak kisebb mérvbeni előmozdítására, nevezetesen 2. Föladatukul tűzik ki szegény egyházak templomait oltári ékszerekkel, szegény iskolákat taneszközökkel s végre szegény iskolás-