Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-06 / 14. szám

gyermekeket sz. könyvekkel ellátni. 3. A hol legalább is 25 nö és hajadon e célra egyesül, a női gyámintézet meg­alakultnak tekintendő. 4. A női gyámintézet rendes tagjai kötelezik magukat évnegyedenkint 10 ujkrajcárral járulni a gyámintézet céljaihoz, kinekkinek szabadságában állván ezen összeget egész évre egyszerre is letehetni, valamint szintén ennél többel is járulni. 5. A gyámintézet céljaira bármely csekély adományok is elfogadtatnak; a ki azon­ban évenkint 40 krajcárnál kevesebbre kötelezi magát, csak rendkívüli tag gyanánt tekintendő. 6. Rendes tagságra mindenki csak egy évre kötelezi magát, s annak leteltével szabadságában áll az egyletből kilépni. 7. A rendes tagok választanak maguk közül egy elnöknőt és egy alelnöknőt, egy pénztár*oknöt, és két, vagy a körülményekhez képest több gyiijtönöket, kik évnegyedenkint a gyámintézeti se­gélypénzeket begyűjtik s egy rovatos ívre bejegyzik. 8. Jegyzőül — ki egyszersmind a számadások megvizsgálá­sával is megbízandó — valamely e célra alkalmatos férfiú kérethetik föl. 9. Az elnöknő évenkint legalább kétszer közgyűlést tart, melyre az intézet minden rendes tagjai meghívandók. Ezen közgyűlések egy rövid alkalomszerű imával megnyitandók. 10. Ha a rendes tagok nagyon számo­sak volnának, magok közül egy bizottmányt alakithatnak a gyámintézeti ügyek vezetésére. 11. A női gyámintézetek összeköttetésbe teszik magukat az egyházkerületi bizott­mány elnökségével, ki azokat értesitendi a felöl, hogy mely egyháznak vagy iskolának mire volna leginkább szüksége ; a nélkül azonban, hogy a női gyámegylet szabad rendel­kezési jogát legkevésbbé is megszorítaná. — Arról azon­ban mindenesetre értesítendő a kerületi elnökség, mire szándékozik a női gyámegylet é.i jövedelmét kitünőleg for­dítani, nehogy ugyanazon egyháznak vagy iskolának ugyan­azon tárgy több oldalról is kiszolgáltassák. Általában min­den női gyámegylet évi működéséről tudósítását legfölebb junius végéig a kerületi gyámintézeti bizottmány elnöksé­géhez beküldi, hogy az, az egyetemes gyámintézet évi tu­dósításába felvetethessék. Kelt Sopronyban, mártius 1-sején 1862. Pálfi József, a dunántúli ev. egyházi gyámintézeti bizottmány elnöke. Ehhez van mellékelve a következő minta : ,,Az IV. N. női gyámegylet gyűjtőivé az evang. egy­házi gyámintézet számára. Kiadatott gyűjtőnek. Adakozó neve telezi magát ívenkint : Adakozott készpénzben. Adakozó neve telezi magát ívenkint : I. II. I | III. IV. * :© fr.jkr. fr. kr. [fr.jkr. fr. |kr. A 8. i. pont következő mintaiv szerint viendő keresztül : „Kimutatása a . ev. gyülekezetben befolyt egyházi gyámintézeti pénzeknek az 186%-ik esztendőben. Anya- s fi ó k e g y h á­zak nevei, s minő célokra? Beküldött a ker. gy. int. pénztárba Maga a gyülekezet (esperes­ség) rendel­kezett. Anya- s fi ó k e g y h á­zak nevei, s minő célokra? szabad rendel­kezésre kitűzött célokra Maga a gyülekezet (esperes­ség) rendel­kezett. Anya- s fi ó k e g y h á­zak nevei, s minő célokra? ft. | kr. ft. kr. ft. f kr. (Vége köv.) BARSI EGYHÁZMEGYE GYŰLÉSE. Mióta ezen a protestántismus lelkét annyira éltető közlönyt olvasni szerencsém van, s benne a kor kérdései fejtegetését, a kormányzati változásokat irányzó nagy tö­rekvéseket, egyszersmind az események láncolatát mint központban örömmel szemlélem, mint a hitélet s eleven­ség világos jeleit: a barsi e. megye beléletét, kormányza­tát, törekvéseit, iskolái mintlétét tárgyazó tudósítást nem olvastam, — hallgattunk mint a tenger alá siilyedt város, — holott azt hiszem, mint mi az ország külön területein lakozó prot. testvéreinkről, azok eseményeiről tudni sze­retünk : ugy ők örülnek, ha törekvéseinkről hallanak. E te­kintetből bátor vagyok e becses lap n. t. szerkesztőségét kérni, hogy közleményemnek helyt engedni méltóztassék. A barsi e. megye esperese n. t. Nagy János ur leg­közelebbi körlevelében oly világos kijelentés mellett hir­detett f. év mart. 19. s következő napjaira képviseleti gyű­lést Léva városába, hogy ezt megelőzőleg mart. 18. a mái­évekkel ezelőtt felállított, de a körülmények nyomása miatt foganatba nein vétethetett körlelkészeti tanácskozmány ve­endi kezdetét. A nem teljes számban megjelent körlelkészekből alakult tanácskozmány előtt n. t. esperes ur fájdalom-fa­csarta szívvel jelentette föl, hogy iskoláink, néhány kivéte­lével nem előre haladnak, hanem inkább alásülyednek, s az egyetemes tanügyi bizottmány által létesített uj tan­rendszer, egy pár kivételével, sehol bevéve nincs, s tapasz­talt okául részint a szüléknek gyermekeik szellemi jobblete iránti közönyösségét, részint a különben is sok helyen bé­resi fizetéssel ellátott tanítók hanyagságát hozta fel, — mely előterjesztését egyes körlelkészek külön iskoláikbani majdan egyszeri megjelenésük után szerzett tudomásuk szerint teljesen helyeselték, s egyszersmind hogy a kór­anyag tovább ne terjedjen, az iskolák felvirágzását tár­gyazó s az e. megyére terjesztendő javaslatokban világo­san kijelentették, hogy : az iskoláztatás szigorúan — végső esetben politikai hatóság által is — eszközöltessék, a taní­tók jobb karba helyezése sürgetiessék, s jövőre tanítók szigorú vizsga mellett vétessenek föl. Nagy baj nálunk, hogy a kor szelleméhez alkalma-28

Next

/
Thumbnails
Contents