Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-03-16 / 11. szám
tegnapi napon telt nyilatkozata folytán, úgymond, mind a két félnek kijelentései után Ítélve most inkább győződtem meg mint valaha, hogy noha az elnökség állal kijelentett elvek helyesek, noha azokat a pontok szerint kitűzve tárgyalni és az esperességi gyűlés bölcseségéhez képest annak idejében, ha a szükség ugy hozná magával alkalmazni fog kelleni, de még az alkalmazás ez úttal az ügy tökéletes megérleléséig elhalasztandó, — indítványom tehát az, hogy még egyszer hivatassék össze egy conventre mind a két párt, egyszersmind Podhraczky is. Ezen indítványt az elnökség határozatként azon hozzáadásai jelentette ki, hogy ugyanazon bizottmány, mely a conventet inegtartandja a szláv egyház autonom tagjainak aláírásaikkal ellátandó összeírását hajtsa végre ; uiely szinte határozatnak elfogadtatván, az eljárás Fabinyi cs. kir. tanácsos indítványa következtében pedig az esperességi ikerelnökség alatt eddig működött bizottmányra bízatott. és minekután az elnökség a jegyzőkönyv hitelesítésére egy bizottmányt nevezett, az ülés befejezettnek nyilványittatott. Az e tárgyban az esperssagi gyülekezet által hozott végzés tartalma a jegyzőkönyv kivonatával együtt a következő : . A budapesti ág. hitv. esperesség 1862-ik évi február havának 27-ik és 28-ik napjain Pesten tatatott gyűlésnek jegyzökönyve: Elnök s é g : világi: K u b i n y i Ferenc esperességi felügyelő űr, egyházi: L á n g Mihály esperes űr. 1) Felolvastatott a mult évi szeptember 5-iki gyűlés jegyzökönyvének 1-sö pontja, mely a helybeli tót ajkú testvérek körében még mindig fenforgó egyenetlenségek s az autonom egyházhoz visszacsatlakozhatási törekvések mibenlétének kiismerése és a körülményekhez képesti intézkedés végett bizottmány küldetik ki. Ezen kapcsolaban felolvastattak az ezen bizottmány eljárását tárgyazó jegyzökönyvek is, melyek szerint a bizottmány 1861. october 24-én értekezletet tartván a helybeli tót egyház azon 51 kérelmezőjével, kik az eutonom egyház kebelében leendő visszacsaloltalásért folyamodtak az esperességhez, s ugyancsak tót nyelven értelmeztetelt a jelenvoltaknak az ezen folyamodásra keletkezett és az eljáró bizottmány kiküldetését tárgyazó végzés, — egyúttal felszólítanak a jelen volt tagok, nyilatkoznának őszintén, tartózkodás és kényszer nélkül: valósággal aláirták-e ők a kérdéses kérelmet, mely az autonom egyházhozi visszakapcsoltatásért beadatott? és komoly szándékuk-e az autonom egyház kebelébe visszatérni ? Midőn a bizottmánynak ezen kérdésre nemcsak igenlő válasz adatott az aláírók részéről, hanem egyszersmind ujabban hét önálló gyülekezeti taggal szaporodott mindjárt az olt értekezlet alkalmával az autonom egyházhoz visszatérni óhajtók száma, — midőn továbbá az ez alkatommal szerzett tapasztalás szerint a szláv ajkú testvér gyülekezetnek már 3 /4 -de kívánja az autonom egyházi visszacsatQllatását, a bizottmány elhatározta : miszerint a gyülekezet elöljáróinak megválasztása és az egyetértés kieszközlése végett a következett november hó 17-én délután 4 órakor tót egyházgyülést tartand. Ebben nemcsak a fentérintett folyamodás aláiró, hanem az egész tót gyülekezettel Podhraszky József lelkész ur is részt venni megkéretett azon bizalmas felhívással, hogy e gyűlést szószékről már 8 nappal elébb közhírré tenni szíveskednék. Felolvastatott ezután a bizottmánynak 1861. novem. 17-iki eljárását tárgyazó jegyzökönyve, melyben elöadatik : miszerint Podhraszky úrhoz intézett felhívása fellöretlenül, sőt egy sértő kifejezésben irt levél kíséretében küldetett vissza, egyúttal azonban ugyancsak a bizottmány által kitűzött órára egy más gyűlést hívott egybe, melyen — a bizottmányi elnökség tanácsából — az autonom egyházhoz visszatért tagok is megjelentek, sőt a többséget képezték ; mit észrevevén a lelkész, ö és még 8 tagból álló pátentális rész, az ülésből eltávozott, azon kijelentéssel: raikép ez nem rendes közgyűlés, hanem csak számvizsgáló gyűlés volna. Ezek eltávozta után, a visszamaradt többség ideiglenes felügyelőt választott, s ünnepélyes tiltakozást nyilvánított az ellen, mintha ők a pátenst elfogadták volna valaha. Mindezek kapcsában még bemutatja a bizottmány Podhraczky urnák az autonomiát megtámadó gúnyiratát s egyszersmind jelenti, miszerint sikerült neki a szláv ajkú testvérgyülekezet azon tagjainak létszámát megszerezni, kik az egyház szükségeinek fedezéséhez tettleges segélylyel járulnak; ezeknek száma tesz összesen 301-et; s közülök a bizottmány jelentése szerint immár eddigelé 246 tag az autonom egyház kebelébe visszatérni nyilatkozik. Ezen jelentések után az ügy a további teendőkre nézve kimerítő tanácskozás alá vonatott, s miután az minden oldalról megvitattatott, sőt a vitában Bella János a pátentális egyház híve is részt vett volna — határoztatott. Végzés. Az esperesség mély részvéttel vette a bizottmány körülményes értesitését és köszönetet szavaz a bizottmánynak azon mérsékelt és tapintatteljes eljárásért, melynek következtében sikerült az autonom egyház számára a tót gyülekezet kebelében oly túlnyomó többséget megtartani anélkül, hogy a fenálló keserűség fokoztatott volna, — s miután az esperességnek nemcsak nem szándéka eröszakot alkalmazni, sőt még a létező keserűséget is elenyésztetni szeretné, hogy azon testvéries indulat, mely majdnem egy félszázadig jó- és balsorsban fűzte össze a testvér gyülekezeteket, megújulhasson, s jövő közös boldogulásunknak zálogául szolgáljon, annálfogva alkalmat akar mégegyszer nyújtani a szláv gyülekezet kebelébeni szakadás megszüntetéséhez, s azért a bizottmányt újból utasítja : egy a szláv gyülekezet állal tartandó közgyűlés létrehozására, oly kép, hogy e gyűlésben közösen és együttesen vegyenek részt mind a két párt tagjai, s itt kisértessék meg még egyszer a testvéries kiengesztelés. — Ezen gyűlés eredményérőli jelentését a bizottmánynak a jelenlevők aláírásaival ellátott
