Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-16 / 11. szám

nyival inkább, mert májusi rendelvényében a lelkiismeret szabadságát biztosítani méltóztatott. Elmaradván a világi hatalom beavatkozása, a per le fog folyni és a bíróság kimondandja Ítéletét. Mi pedig nyugodt lélekkel nyujtandjuk be tudósításunkat a kerületi és egyetemes gyűlés eleibe, azoktól mindenesetre helybenhagyását várandók, — ellenkező esetben ha félszegen vagy épen nem intézkedünk, egyházi felsöbbségünktöl t. i. az egyetemes conventtöl csak roszallást, a szláv hívektől pedig bizodalmatlanságot várhatunk : az elsőt elhárítani, az utóbbit t. i. a szláv hívek eddigelé a legnagyobb mértékben nyilvánított bizalmát ezentúl is fentartani, azt tartom, érdekünkben áll; érdekünkben áll, hogy szláv atyánkfiai keblében, eljárásunk elcsüggedést ne idézzen elé, Podhraczkynak autonomiánk ha nem is fenforgatására, de mindenesetre megingatására, a pátens és a panszlavismus fentartására boszuállást lehelő törekvései előmozdítására alkalom ne nyujtassék, — az ágostai különböző ajkú hívek között eddigelé példásan fenálló testvéri szeretetnek és egyetértésnek általa célba vett megzavarása pedig, meggátoltassák." A világi elnök elmondván beszédét, legelőször Cséry Lajos emelt szót, igen tüzetesen szónokolván és a legszebb logicai rendben a rögtöni intézkedés és a törvények alkalmazása mellett, egyszersmind a feletti fájdalmát nyilvánította, hogy az egyházi személyek közül némelyek nem annyira óvatosságot mint inkább félénkségét nyilvánítanak. Glosz némüleg eltérve a tegnapi napon kijelentett nézeteitől, a convent még egyszeri tartásának megpróbálása mellett szólván, mert ugy látja az összeírásból, hogy a patentalisták mintegy 46au vannak. A világi elnök megjegyzé, hogy ezen szám bizonytalan, mert a 1862. évre készített és nyomtatványban, kijött összeirási lajstromban, mely a tudósítás irományai között előfordul, azon nevek, melyek az autonomok által aláirvák vagy olyanok, kik katholikusok, ezeknek a conventen szavuk nincsen; vagy a kik már meghaltak, vagy végtére a kik kiköltöztek. Ezen megjegyzés után H e ck el szólalt fel, hosszasan újra sürgetve a rögtöni intézkedést; egyúttal Podhraczky ellen kelvén ki; ekkor a szakadó párt jelenlevő tagja a már fentemiitett fiatal ember vágott szavába, ki is elnökileg rendreutasittatott, felszólittatván, ha szólni kiván, előre jegyeztesse fel az elnökségnél nevét, bármi nyelven szóljon is, meg fog hallgattatni. Következett a szólók között Z i m á n y i, ki újra mint tegnap, a világi hatalom beavatkozását sürgette. Utána Busbach esperességi jegyző igen alaposan a rögtöni intézkedés mellett szónokolt. Ezután a többször érintett sápadt arcú fiatal ember, a szakadó párt egyik legbuzgóbb híve és apostola a pátentális töredék jegyzője, B e 11 a következvén, az elnökség által véleményének bármi nyelven leendő előadására szólittatott fel. — 0 magyarul szólott, még pedig logicai rendet tartva beszédében, ö az autonom szlávok nézeteit nézetei szerint cáfolgatta, természetesen Podhraczkynak pártját fogva, fájdalmas panaszként a magyarokra és németekre rá fogván, hogy a szlávokat nyelvüktől meg akarják fosztani, hogy midőn a szláv- és magyar-német egyház között elválás történt a szlávok megkárosíttattak — fájdalmát jelentvén ki egyszersmind, hogy a világi elnök Kubinyi Ferenc Podhracky eljárását megrójja a patentalistákat és Podhraczkyt panszlavismussal vádolja, — a szóló úgymond, Podhraczky nem irta volna mind azt, mi röpiratában foglaltatik, habár az igaz is, ha arról meggyőződve nem volna,— tovább folytatván, hogy ö ha a pátenshez ragaszkodik is, azért hü protestáns-lutheránus vallásához. Felhozta még hogy Heckel és mások a reájok bízott pénzeket elköltötték, ekkor az autonom hívek közül többek szólottak közbe, a világi elnökség kénytelen volt őket rendreutasítani, azt adván válaszul Bella fájdalmas kijelentésére, hogy ö, valamint a gyülekezetnek minden tagjai különbséget tesz és tesznek ezúttal is a panszlávok és a magyarországi szlávok között; — az elsők a különböző nemzetiségek között még a protestáns egyházban is a századok óta fenállott és fenálló jó egyetértést meg akarják zavarni, és folyvást izgatnak, mint Podhraczky jelen röpiratában, ezeket a protestantismus ellenségének tekintvén, azokat gyűlöli, — a szlávokat, kik csak oly jó hazafiak mint akár a németek vagy magyarok, a kik egyetértvén és a közjót összetett vállal mozdítják elő, ellenben tiszteli és valódi hitsorsosinak és atyafiainak tekinti. Lang esperes szinte cáfolólag szólott Bella ellen, felszólitván hogy adjon adatokat elő, állításának támogatásául szolgálandókat, hogy a szlávnyelvet elnyomni akarjuk, vájjon, mondá, ki akadályozá azt, hogy itt a templomban szláv isteni tisztelet tartassék, — a conventeken a tót nyelveni szólás sohasem akadályoztatott, — ha valaki úgymond, képes volna hosszas hivataloskodása alatt ellene csak egy adatot is felhozni, hogy a szlávoknak a szlávnyelv gyakorlatában akadályt tett, azon pillanatban bucsut venne papi hivatalától és ezen fekete köntöst ledobná magáról. — Felteszem önről fiatal ember (Junger Mann) hogy még jobbra fognak nézetei változni és állal fogja idővel látni hogy balul volt informálva. Szontag Kálmán tegnap kijelentett nézeteinél fogva szükségtelennek tartja ugyan a conventnek még egyszeri összehívását, ám lássák, nem bánja, probáltassék meg a némelyek által sürgetett összes szláv convent, de más bizottmány által és az constatirozza egyszersmind az autonomok számát is. Ezek után Illés emelt szót némi módosítással a tegnapi kijelentéstől, egy ismeretlen szláv automista pedig kikelt a töredék és inkább Podhraczky ellen. Végtére főtisztelendő superintendens Székács mind a szakadó mind az autonom részt barátságos keresztényi egyetértésre szokott hatalmas szónoklata állal serkentette, a sápadt arcú fiatal embernek szép szavakban foglalt atyai intést adván és a dolog tényállását sok tekintetben cáfolólag a fiatal ember ferde nézeteit taglalván, a'