Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-16 / 11. szám

€gyházban valóságos anarchia uralkodik, nincs személy- és vagyonbiztosság , a lelkész röpiratában agyon veréssel fenyegetödzik, a pénzkezelés is bizonytalan, a hívek és lelkész között a legnagyobb meghasonlás jött létre, és erre egyedül a lelkész szolgáltatott alkalmat, ki folyvást a boszszűállásnak és roszakaralnak jeleit adja ; — ki vele kibékülni kívánó híveit magálól eltaszította, s erkölcsi tekintetben mint lelkész, magát lehetetlenné telte. A hívek részéről elkeseredés fejlődött ki, és ezen elkeseredés mely nöttön nő, a lelkész hallatlan gúnyirata idézte elő, mely a roszakaratnak és bosszúállásnak valódi tükre, és a panszlavismusnak egyik méreggel telt gyümölcse, elegendő arra, hogy lelkészi hivatalából megfosztassék. A hívek elkeseredése tetőpontját érte, melynek szomorú következéseit kiszámítani nem lehel, de elhárítani nemcsak felebaráti, de keresztyéni, következőleg egyházi kötelesség, — az elkeseredés könnyen elszakadást sőt kitérést idézhet elő, — ők egy tátongó örvény szélén állanak, melybe akarva nem akarva bele sodortatnak, ha segítségre szert nem tehetnek. Segítséget az esperességtöl kérnek, bizodalommal fordulnak az esperességhez, nemcsak viszonli bizalmat, de célirányos intézkedést várva várnak." A pesti ágostai szláv egyház ügye életkérdés az esperességre, sőt az egész magyarországi, kivált ágostai protestánstismusra nézve is. — Elhagyatva sőt üldöztetve lelkipásztoruktól segítségért az esperességhez egész bizalommal folyamodnak, — bizalom viszonti bizalmat igényel; — egyházi ügyben, a milyen a jelen első competens bíróság, első fórum az esperesség, melynek hivatása sőt kötelessége adandó esetben az egyház canonai, törvényei szerint bölcseséghez képest célirányosan intézkedni. Az esperesség hűn ragaszkodva az egyetemes gyűlés által kijelentett elvekhez és határozatokhoz, elfogadta a folyamodványt, bizottmányt küldött ki, ez a dolog tényállását constatirozta, sót a tegnapi napon tapintatteljes eljárása a tisztelt esperességi gyülekezet részéről helybehagyást nyert; most már midőn a tényállás maga valóságában elönkbe terjesztetik és azt löbbé kétségbe hozni nein lehet, az intézkedés nem maradhat el. az ügy annyira kifejlődött, hogy az események rohama rögtöni intézkedést igényel. Nem intézkedni, vagy félig intézkedni annyit tenne, mint nemcsak következetlenségbe esni, az csperességnek maga magát compromitlálni sőt magát az ügyet elejlenLEtlől, azt tartom, távol van az esgeresség. Az esperességnek vannak jogai, de kötelességei is — joga intézkedni, kötelessége előforduló esetekben a törvényeket alkalmazni az egyház biztosítása tekintetéből. — De az esperesség felelősséggel is tartozik a kerületi mint felebbezési, és az egyetemes mint legfőbb bíróság irányában. — Nem intézkedni annyit tenne, mint az ügyet elejteni, — a szláv egyház felvala szólítva a bizottmány részéről autonomiánk szelleménél fogva a többség kivívására, felderítésére és az egyház belrendezésére; az megtörtént, az egyháztól több vívmányt nem követelhettünk ; az ezcntuli intézkedés az esperesség és annak organumai teendője, sőt a mennyiben felfüggesztésről van szó, az illető főlelkipásztor t. i. a superintendens rögtöni intézkedése mulhatatlanúl szükséges. Vannak, kik formalitásokon akadnak fel, még egy egyházi gyűlést kívánnak a szláv egyház részéről, — helyesen mondatott a tegnapi gyűlésen, hogy összes gyűlés tartása, melyen t. i. a pátenshez ragaszkodó töredék is megjelennék, kivihetetlen. A szláv egyház tagjainak általános többsége, a szláv autonom egyház több rendbeli jegyzökönyvei, kivált a legutóbbi összeirási lajstrom szerint eléggé igazolva van. Az általános többség bebizonyítására bővebb próbákra szükség nincsen. Igaz hogy a mostani körülmények között nagyon néznek a formalitásokra, sőt fájdalommal legyen mondva, azokra sokan nagyobb súlyt fektetnek, mint a dolog lényegére, és e miatt többnyire az ügy eldöntése vagy sok időre halasztatik el, vagy elmarad, mig az események azt ki nem vívják. De e tekintetben is egész óvatossággal és a szükséges formalitások megtartása mellett járt el a bizottmány. A világi hatalom beavatkozását elég ügyesen kikerülte, minekutána az egyház bel-elrendezését a szláv egyház autonom többségére bizta. Formalitások miatt a fenforgó ügyet feláldozni nem lehet — nem szabad. Ha valaha a jelen esetben mulhatlanul szükséges a rögtöni intézkedés, még pedig világos és a canonok értelmében határozott intézkedés. Fél-intézkedés csak kártékonyhatást idézne elő. Felintézkedés volna, ha a további eljárás ezentúl is a szláv egyházra bízatnék. — Némelyek talán világi beavatkozástól vagy talán annak roszalásától tartanak. Ha canonainkboz és autononom egyházunk állásához szorosan ragaszkodunk, akkor csupán kötelességünket teljesítettük, törvénytelenséggel nem vádoltathatunk. Mig egyházi téren a canonok és százados szokásainkhoz képest az egyház érdekében működünk és intézkedünk, addig a világi hatalom beavatkozásától ne tartsunk. A világi hatalom részéről, mit jelen esetben távolról sem tehetek fel, netalán közbejöhető beavatkozásnak annak idejében, minekutána az ellen fellépni hatalmunkban nem áll, sőt szándékunkban sincs, engedni fogunk. A világi hatalom lehető beavatkozása nem oly rémkép mint a hogy az első tekintettel látszik. — De ennek mi protestánsok századok óta ki voltunk téve, és jelenleg is minden autonomiánk és Ö Felségének lelkiismeretünket biztosító királyi szava mellett is ki vagyunk téve. — Állhat azon észrevétel is, hogy Podhraczky lelkészt egy láthatatlan kéz támogatja. — 0 neki az izgatás évek óla elnézetik, és a bűn felemelkedett fővel szabadon jár és zsarnokoskodik szerencsétlen hívein. — Ha ezek és hasonlók nem tartóztattak bennünket vissza szent ügyünk védelmétől, midőn t. i. százados autonomiánk kétségbe hozatott, annál kevésbé van ok jelen esetben, hogy a canonokhoz szorosan ragaszkodva azoknak értelmében erélyesen ne intézkedjünk. Fölfüggesztetvén és ad amotionem officii perbe idéztetvén Podhraczky, — vagy közbejő a világi hatalom beavatkozása, vagy nem. Ha igen, akkor a világi hatalomnak engedve, helye lesz a felszólalásnak és teljes meggyőződésem, hogy ü Felsége felügyelési jogánál fogva a canonok és törvények értelmében részünkre igazságot fog szolgáltatni, any-