Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-16 / 11. szám

Ötödik évfolyam. <22 11. PROTESTÁNS Pest, mart. 16. 1862. EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A 1 ipót és szerb-utca szögletén földszint ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidékén: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA. 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes számú példányok még* mindig* kaphatók. PROTESTÁNS JOGAKADÉMIA. Egyházunk fontosabb függő kérdései közé tartozik a jogakadémia s általában a jogtanitás kérdése. Vájjon cél- és időszertí-e ezen kérdést mostanában nyilvánosság eleibe liozni: arra nézve eltérők lehetnek a nézetek; de hogy ezen kérdésnek érintését sokáig már nem halaszthatjuk, arról semmi kételyem. Tanügyi viszonyaink az állam irányában, az elemi iskolákat, gymnásiumokat, praeparandiákat és seminariumokat tekintve, már jóformán tisztázva vannak; de hogy a jogtanitás kérdésére nézve tájékozzuk magunkat az állam irányában, erre nézve azt hiszem, a kezdeménynek még csak elején vagyunk. Egyházunknak kötelességszerű feladata tanügyi tekintetben is törvényes jogainak gyakorlatába visszahelyezkednie. Ezen feladatnak helyes felismeréséből származott, hogy a jelen tanév elején a 9. osztály több intézetcinkben nemcsak ugy állíttatott fel, mint a theologiára előkészítő, hanem úgyis, mint első évi jogtani folyam. Ez az eset — hogy egyebeket ne említsek — Kecskeméten és Nagy-Kőrösön is. Söt azt hiszem, több intézeteink már csak a multak emléke iránti hűségből is igyekezni fognak a jogtani folyam teljes kiegészítésén. Hogy intézeteinkben a jogi tudományok is államérvényesen adathassanak elő: ez, mig az állam érdekeit egyáltalán nem sérti; egyházunknak több tekintetekből fontos előnyeül is fog szolgálni. A mi pedig az állam érdekének sérelme nélkül az annak körében levő testületek bármelyikének előmenetelére hat ki. azt az állam is közvetve mindenkor a maga hasznának tekintheti. Es igy ha tényleges jogaink nem volnának is: az állam méltányosan s raisonszerűleg nem gátolhatná prot. intézeteinknek azon törekvését, hogy azok jogtani folyammal is bírjanak. Minthogy azonban a jogtudományok egyenesen polgárzati jellemüek : azt hiszem, e körülmény megfoghatóvá teszi azt, ha az egyháznak a jogakademiákra nézve némileg másféle viszonyai állanának elö az államhoz, mint p. o. a tlieol. v. praeparandiai intézetekre nézve. De e viszonyok megállapítása nem jár legyőzhetlen akadálylyal, csak az állam tudjon méltányos lenni, az egyház pedig túlköveteléseket ne képezzen. Most, mivel ezen viszonyok még tisztába hozva nincsenek, — prot. intézeteinkben mind a jogtani folyam, mind a jogtanulók csak bizonytalanul vergődő állapotban vannak. A tanulókat azon aggodalom terheli, hogy az évet elvesztik, — az intézetek pedig mintegy experimentálnak. Az experimentálás rendszerét nem mi találtuk fel, s nem is mi hoztuk elsők gyakorlatba. De hogy annak kevés biztos jó eredménye van. azt fent és alant ma már egyaránt ismerhetik. Az ily experimentálás — egyik testületnek a másik testülethezi viszonya körében — nem 2 1