Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-02-23 / 8. szám

211 233 ennek felállithatásáért, felsőbb helyre folyamodjanak. Most pedig- leteszem ez eszmét utoljára, mint valami bepecsételt végrendeletet, gondolom, liogy nem annyira az olvasóközönség kezébe és elméjére , mint a könyvárusboltokba, a por és moly számára. „Por vagy, és porrá kell lenned I'1

, De Uraim! ha még most sem érezzük és látjuk nemesebb teendőink roppant számát, melyeknek elvégzésére magunk vagyunk köteleztetve ; ha nem látjuk, hogy mit mivel előttünk a külföld, s például, a nálunk semmivel sem kedvezőbb helyzetű francia protestáns egyház, melynek kebelében az egyházi és iskolai élet minden ágával számos, tevékeny és Istentől megáldott társulatok működnek ; ha, mondom, mindezeket s az időknek jeleit nem érezzük és nem látjuk : akkor maholnap eljö az idő, melyben szemünk fog kiégni a szégyen miatt. Ebreszszen azért és vezéreljen bennünket az Istennek lelke ! EGY KIS „MEMENTÓ." (1». M.) Mióta újból megnehezedett az idők járása felettünk, egyszer sem szóltam bele a politika dolgaiba ; nem azért mintha bőrömet féltve, ama bölcs közmondással tartanék, mely igy hangzik : ne szólj szám, nem fáj fejem; hanem, mert hiábavalóságnak tartom olyankor szólani, mikor szavunknak nyomatékot semmi nem ád és igy csak hiába hűtjük a levegőt beszédeinkkel. Elhallgattam volna azzal is, a mit most vagyok mondandó, ha sokan közülünk egyházunk közjogi ügyeit 18G0-ikévi május 10-ike óta legjobb rendben lenni nem hiszik és e hiszemben fejüket a kényelem párnájára lehajtva, meg nem eléglik buzgalmuk egyszeri fcllángolását. Ilallják tehát röviden, mi bolygatta lel politikai hallgatagságomat, s hallják azt nem éntőlem, kit ilyféle kérdésekben tán túlzónak tart egynémelyik, hanem hallják T ö r ö k János tói, kit arról bizonyosan senki vádolni nem fog, hogy felettébb kedvez a protestánsoknak s előszeretetből tán rémeket lát ott is, a hol csak a léha levegő üzi játékát. A „Pesti Hirnök" ez évi 3G. számában ezek olvashatók : Szükségesnek tartjuk, a félreértések elhárítására, az általunk közlött magyarországi költségvetésre még egyszer visszatérni. Ugyanis ott e cím alatt „Cul tus és oktatás" a 9-ik ponttól 16-ik pontig nyolc tétel foglaltatik összesen 264,800 frttal. E sommában a többi közt 95 ezer frt a patentalis superintendensek fizetésére van felvéve. Mi azt tartottuk, hogy hazánk alkotmányos autonómiájának az october 20-iki diploma által célba vett helyreállítása után a patentális superintendensek egészen feleslegessé váltak; — s miután a magyarországi protestáns felekezetek magokat, hála Istennek, minden zavarás nélkül az ősi országos törvények értelmében függetlenül kormányozzák, s a patentális superintendensek számára az országban sem nyáj, sem hatáskör nem létezik, — nem foghatjuk fel, mi célra vétetett az emiitett sommá bele a költségvetésbe ? J-O* ISKOLAÜGY. MONDANIVALÓK REF. NÉPISKOLÁINK ÜGYÉBEN. L'éducation populaire surtout mérite d'occuper les esprits les plus distingués, puisque, aprés la dignité nationale au dehors, et la liberté avec l'ordre legal au dedans, elIe est le plus grand de tous les interéts publics, et que c'est sa bonne direction qui assure en definitive l'independance et la liberté, la prosperité et la grandeur des nntions. Wilm J. Essai sur l'éducation du peuple. Paris 1847. Mióta el van ismerve, hogy a nép nem csupán puszta föld, melyen szerteszéjjel taposhatunk, hanem oly alap, mely a társadalmi épületet tartja ; olyan uszó sziget, mely hátán viruló növényéletet hord, de néhány perc s azt a habok alá merítheti: azóta a nép ügyét intéző hatalmak a népnöveléssel eléggé nem siethetnek. Hazánkban az 1848-iki törvények azok, melyekből kitűnik, hogy a magyar valamint az Isten előtt, ugy a törvények elölt egyenlő. Azonban a törvényhozás egyebet nem csinál, mint a gyakran készületlen népet egy lökéssel a politikai jogéletbe jó előre nyomja. Az iskola kötelessége, hogy azt, mit a nép c nagy útára magával nem vitt, utána vigye, az ujabb nemzedékben a jogtényt a jogképességgel utóiérje. E munka nekünk, mint protestánsoknak ugy is erős kötelességünk. A keresztyénség a prot. egyházon kivül testesebb, húsosabb, s mint ilyennek megismerésében na-15*