Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-02-16 / 7. szám

rinli szigorúbb megválasztása, azokról: részint már is in­tézkedve van, részint meghozza az idö s tapasztalatokoni okulás. Az intézeti ifjúság egészségi állapota: Lengyel Endre orvostudor s főiskolai orvos lelkiismeretes el­járása és működése mellett a gyermekeiken féltékeny figyelemmel függő szülőkre nézve különösen megnyug­tató. E tekintetben, — már egy évvel ezelőtt, — egy kó­roda létesítésének eszméje, mint elkerülhetlen szükséges­ség merült fel. — Az erre megkívántató szükségletek ki­a'llitása jelenben a tisztelt orvos űr által szorgalmaztatván, — miután az e célra tett egyes ajánlatok is némi alapot nyújtanak, — annak haladék nélküli létrehozása elren­deltetett. Nem kevesebb megnyugtatásukra szolgálna a szü­lőknek, egy már régebben fölállittatni célba vett uszoda is. — A kellő pénzalap hiánya miatt azonban nem tudhatni, mikor szűnik meg ez is csak kegyes óhajtás tárgya lenni. — Bár eljönne már az idö, hogy ne kellene az intézetnek, a szülék legféltöbb kincseiből évenkint áldozni a szilaj Bodrog hullámainak ! Még egy fontos dologról kell szólanom. — Ez intézet ellen az utóbbi időkben, ugy magán, mint hivatalos körök­ben, panaszok emelkedtek: hogy az ifjúság között a fe­gyelem, e minden társasági és intézeti testületek fönállá­sának nélkülözhetlen föltétele, — meglazult, s maguk a tanárok között is az ifjúságra károsan ható súrlódások lé­teznek. — Nem lehet tagadni, hogy e panasz nem volt alaptalan. S az egyházkerület, mint az intézet legfőbb őre, hivatva érezte magát, a bajt gyökerében orvosolni. Tekin­télyes választmány volt e célból megbízva, hogy a jelen pálnapi vizsgák alkalmával, ez ügyben hiven s szigorúan eljárjon s eljárása eredményéről a tavaszi közgyűlésre jelentést tegyen. A választmány három tag híjával meg­jelent, s föladatához képest mindenek előtt a főiskolai kormányzati szabályok és a fegyelmi törvények cél- és okszerű átalakítását vette eszközlésbe; — munkálata vég­leges megerősítés végett föl fog terjesztetni. A tanári súr­lódások alapokai kipuhatolását azonban a különben sem teljes számit választmány célszerűbbnek látta felfüggesz­teni. Nehogy azonban e kellemetlen viszályok természe­tüknél fogva még elkeserítőbb irányt vegyenek: főtiszt, superintendensünk és nagyméltóságú fögondnokunk az összes tanári karhoz komoly szót intéztek, felelőssé tévén összesen és egyenkint a tanári kart azon bajokért, melyek részint az egymás közötti további súrlódás, részint az ifjú­ság fegyelmetlenségéből fejlődhetnének ki. — A mennyire e zárt körből tudomásunkra eshetett: a tanári kar egyik szóvivője feledés fátyolát kivánt vettetni a mult bajokra, s teljes reményét helyezvén jövőre a többé meg nem zavar­hatandó békés egyetértésben — e szavakkal vett bucsut a béke angyala gyanánt föllépett nagy férfiutói: „Nagy­méltóságod jött, látott, és győzött" — ki vi­szont szokott szívélyes hangján válaszolá : „Igen! én jöttem, láttam, de ha győzte m-e ? annak be­bizonyítását önöktől várom." — Adja az ég, hogy fegyelmetlenség s belviszályok ne szentségte­lenkedjenek többé a tudományok e fölszentelt dicső temp­lomában. — Az intézeti ifjúság szíve, benyomásnak engedő hajló viasz; jóvá képezni, vagy ferdeségre hajlítani azok hatalmában áil, kik önpéldájuk által e fogékony keblekre legtöbbet hathatnak s kikre a főiskolai fegyelem kezelése bizva van. — Szép föladat! roppant felelősség ! Ennyi az, miről mint egyszerű vidéki ember, pár napi Patakon inulatásom alatt tudomást vehettem. Mint mindenkor, ugy most is szent tisztelettel léptem be és ki e fötanintézetünk küszöbén. — Nekem is kincseim vannak e szent falak között, — áldom a gondviselést, hogy köze­lökben élhetek. — Isten áldása lebegjen e főiskola felett az időknek végetlenségeig ! ! E g y s z ü 1 e. KOLOZSVÁRIT iolyó hó 2-án ment végbe a helybeli ev. ref. fötanodában az 186%-dik tanév első felének ünnepé­lyes berekesztése. Mint Sárkány F. tanár urnák ez alka­lommal tartott beszédéből, mint közérdeküeket, a követ­kezőket vonjuk ki. A mi a népességet illeti, azon számot érte el ta­nodánk. minél nagyobbra legvirágzóbb korában is alig emelkedett. Jogász közvizsgára állott 78, a bölcsészeti há­rom osztályból 51, a felső tanoda népessége 129, összes népesség a közép és elemi tanodával együtt 600. A tanoda anyagi állását illetőleg: a közelmúlt sanyarú idők alatt a megszaporodott kiadások, a tökepénzeknek 5%-les papirrali befizetése s más nyomasztó körülmények az utolsó fillért is igénybe vették. Azonban főbb uraink, egyházunk más buzgó tagjai, sőt egyes áldozatkész eklé­zsiáink is a dicső elődök példájára, kinek köszönhetik pro­testáns intézeteink létrejöttöket s fennállásukat, átlátva a szükséget, áldozataikat szentegyházunk oltárára, iskolá­ink felsegélése végett meghozván, azon kedvező helyzetbe jöttünk, hogy a kegyes alapítók által szegényebb sorsú jó tanulók számára tett alapítványokat egészen folyamatba in­díthatjuk. Azonban minden jó tanítványainkat jutalmazni most sem vagyunk képesek; de nein is óhajtóm megérni azon időt, midőn ezen tanodában csak annyi jó tanuló lesz, a hány alumnium. Ezen alumniumokban jelenleg a lelsö és középtanodának 20 növendéke fog részesittetni (kiknek ne­vöket a maga rendén felolvasandom), az alumniumokon kivül még 20 szegény tanuló egész éven át kap naponta egy-egy pár cipót, melynek alapul az e végre adományo­zott töke kamatja szolgál, pótolva a tanoda közalapjából. Az ifjúság erkölcsi magaviseletét illetőleg örömmel említem meg, hogy az egész tanuló ifjúság jó magavisele­tével e lefolyt félévben a tanodai igazgatóság teljesen meg volt elégedve. Sőt örömmel és gyönyörrel tapasztalta külö­nösen a legfelső osztályban, hogy itt az ifjúi barátság az egymást munkásságra serkentő kölcsönös buzdításban nyi­latkozott, mi a legjelentékenyebb eszköz a tudományok be­csét még a gyengébbekkel is annyira megkedveltetni, hogy az reájok nézt valóságos életszükséggé váljék. Ez a valódi barátság, mely hogy intézetünk minden rétegeiben életre

Next

/
Thumbnails
Contents