Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-12-08 / 49. szám

megelőzése s az ezen „gyűlésről" valószínűleg közlendő nagy szavű közléseknek valódi értékökre szállítása végett megjegyzi, hogy e gyűlés alatt nem értendő egyéb, mint a patentálisok összejövetele, főnökük Kuzmányi, bécsi lanár alatt Ó 'Furán. E patentálisok összes száma 8, azaz nyolc szegény faluból, jobban mondva — jegyzi meg a pozsonyi újság — e faluk papjaiból áll. KÖNYVSZEMLE Többfelöl nyilvánult a kivánság, hogy adjunk időről időre oly könyvszemlét, mely a külföldi egyházi iro­dalom termékeit röviden, csak egy két vonással ismertesse: hogy e kívánatnak is, a mennyire a hely engedi, eleget te­gyünk, iparkodni fogunk válogatott egyházi munkák szem­léjét havonként egyszer adni. F. Robertson. Religiöse Reden. Mannheim bei Löffler 1861. Angolból. A legfelségesebb, mit ujabb időben az irodalom e szakban hozott, akár a gondolatok gazdagságát, akár az ékesszólás remekségét, akár végre a látkör tág voltát és tiszta humanisticus jellemét tekintjük. Vajha akadna , egy Dobos-féle toll, mely e beszédeket hazai nyelvünkre át­tenné. Merle d'A u b-ig né. Die lutherische und die re­formirte Kirche. Ihre wesentliche Verschiedenheit beiihrer Einheit. Ubersetzt von Dr. Fr. Merschmann. Berlin 1861. % Thl. Nem annyira tudományos előadása a két hitfelekezet váltanainak, mint inkább a kettőnek oly célból adott eleven gyönyörű jellemzése, hogy kitűnjék, miszerint azok egy­mást testvériesen kiegészítik. Keim Dr. Th. Prof. in Zürich, die menschliche Ent­wickelung Jesu Christi. Academische Antrittsrede am 17. Dec. 1860. Zürich 1860. Orelli, Füszli u. Co. 10 Sgr. A kor egyik jelentékenyebb vallásos kérdésének ki­elégítő szép megfejtése. Ajánlhatjuk. Sweto Pismo staroga i novoga uvita iz latinskoga s obzirom na maticne knjige izbist reno i ízt umaceno po Ivanu Matiju Skaricu. Szent biblia az ó- és újszövetség latinbóli fordítása Skaric Máté Iván jegyzeteivel. Skaric Mátéé az érdem, hogy a szláv irodalom ezen kitűnő és nagy gonddal kiállított munkával gazdagodott. Már érezhető vala hiánya egy illír-horvát, bibliafordítás­nak ; s midőn a mű megjelent, nemcsak Horvátországban fogadtatott nagy örömmel de az osztrák összállam több mint 60 megyéjéből történtek számos megrendelések. Nem említve szláv fö- és közrendű papokat, kiket a munka kö­zelről érdekelt, csak azt jegyezzük meg, hogy a magyar r. kath. clerus kitűnőségei, maga a bíboros főpap is, több példányra előfizettek. A munka tesz 70 füzetet, s minden füzet 6 ívből áll, ellátva a leggyönyörűbb rajzokkal. Nem hagyhatjuk emli­tetlenül a zágrábi egyházi lap : „Zagrebacki Katolicki List" szerkesztőségét, mint mely a nyomtatási gondokat átvé­vén,ügyekezett a korszakot képező munkát a lehető legdí­szesebben kiállítani. Ezen még csak alig 3*4 év óta fenn­álló folyóirat szerkesztősége ezen tette által minden iro­dalombarát háláját kiérdemelte. A fordításról azt jegyezzük meg: fordító nemcsak a la­tin szöveget tartá szemelölt, hanem hogy fordítása a mai tudo­mány színvonalán álljon, kelet szokásait, történelmét a leg­komolyabb tanulmány tárgyaivá tevé. A variansokat össze­hasonlítandó, Bécs könyvtárait átkutatá. Szakavatott kép­zettségéről s bő olvasottságáról, nagybecsű jegyzetei leg­hivebben tanűskodnak. Minden ily tudományos buzgalom tiszteletreméltó és Skaric úrnak fáradozásait nemcsak nemzete ösmerendi el; de a magyar haza sem fog késni, homlokára fűzni a babért. GYÁSZ II1R12K. Az isteni gondviselés egyes községek és gyülekeze­tek felvirágzását gyakran az által eszközli, hogy egyes személyeket ajándékoz nekik, kiknek becsülete, munkássá­ga, áldozatai s erényes példája ugy hatják át a községet, hogy minden lélek nyomdokukon indul s az ily szülemlett közösség alkotja meg a gyülekezet haladó és gyarapodó jóllétét. Egy ilyen egyéniség volt Liedemann Frigyes pesti nagy-kereskedő, ki folyó évi nov. 19-én, mint élte 71-dik évének előestélyén a jobb létre átszenderült s kiről jó lé­lekkel mondhatjuk el, hogy ö a'pesti ágostai hitv. egyházra nézve Istennek boldogságot árasztó követe volt. Boldogult atyja, az áldott emlékezetű János Sámuel, ezen egyháznak egyik alapitója s évek hosszú során át gondnoka volt. Fia Frigyes hivatalt az egyházban nem viselt, de ennek ügyei iránt oly folytonos érdekeltséggel viseltetett, hogy alig mult év, melyben tetemes áldozatai által példát ne nyújtott volna, hogyan kelljen az egyházat igazán és teltlegesen szeretni. Még emlékezetemben él ezen egyháznak azon szorult állapota, midőn 12000 forintra volt szüksége, hogy a különváló tót atyafiakat kielégítse, de különben is 42000 frtnyi adósság terhelvén a gyülekezetet, nem volt kilátás, hogyan legyen ama 12000 frt. fedezhető. Az egyik lel­készhez tervek nyújtattak be, melyek részint kölcsön, ré­szint aláírás, részint részvények, részint pedig kivetés ál­tal vélték a kivánt összeget előteremteni. ütt Rclormaíjí e PAPA

Next

/
Thumbnails
Contents