Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-12-08 / 49. szám
fcármi máskép tanulni: nem érdemes a tanitói tisztes és szép nevezetre. Az ilyen inkább napszámosnak mint tanítónak van születve; az ilyennél a tanitás puszta kenyérkereséssé aljasul le annélkül, hogy háladatos tudna érette lenni. Azonban ilyen tán nincs is, közöttünk legalább akarom hinni, hogy egyetlen egy sincs. Isten is őrizzen a gonosz és rest szolgától, ki a reábízott talentomokat elássa vagy roszul sáfárkodik azokkal ! Tudtommal már 3-ik éve, hogy orbai egyházmegyénkben a tanitói értekezletek életbe vannak lépve. Néhányszor én is voltam szerencsés résztvenni bennök, épen azért bizton vélem állithatni, hogy egyházmegyénk fejlődő nemzedékének csak hasznát, csak előmenetelét eszközölték. Oh de a haszon nem annyira a jelen mint a jövendőé. Majd ha a mostani növendéksereg Isten akaratja szerint a felnőttek helyét elfoglalandja, csak akkor lehetséges az uj ég és uj föld, melyben lakozik az igazság, ismeret, vallásos szent érzelem, erény és világi boldogság. Tisztelt tanitói kar ! Tudom én, hogy önök világszerint nincsenek kellőleg jutalmazva. Avvagy ki tudná megjutalmazni a napot, hogy a gyönge növények millióit táplálja, élteti, erősíti, gyümölcsözésre érleli, — megjutalmazódik ez maga magában, midőn a melegebb évszakokban lepillantva a szép mindenségre, látja, hogy minden éled, virul sugarainak érintésére. Ilyformán vannak önök uraim ! Ha képzetekben előre látják növendékeikben a szerencsés családtagot, a boldog házastársat, a vallásos közönséget, a viruló gazdaságokat, a szép és boldog vidéket, a földön Istennek országát, és tudják, hogy mind ez nagyrészben önök buzgalma által történt: mondják meg uraim! hol van oly jutalom, mely egy ilyenkori gyönyörérzettel, lelki éldelettel felérne ?! Hogy pedig ezen még most szép álomkép valósuljon: lássunk munkához, lássunk növendékeink fejlesztéséhez. Az e célravezető tanitói értekezleteket látogassuk kitartó szorgalommal, mert itt a mulasztás bün, mondhatom, szentlélek elleni bün, — mert nemcsak önmagunk, hanem növendékeink szelleme ellen vétkezünk, elmulasztván az eszközöket tanulhatni és taníthatni. Bocsánat önöktől uraim ! kissé hosszas megnyitó értekezletemért ! Isten segedelme legyen velünk és munkáinkkal. Legyen anyaszentegyházunkkal és ennek buzgó világi valamint egyházi tagjaival. Legyen az ismeretszomjas fejlődő növendékekkel 1 Finta István, pávai pap. N.-SZALONTAI EGYHÁZM. TANÍTÓI KARÁNAK ÉRTEKEZLETE. , Mult october hó 31-én Sarkadon tartatott meg a nagy-szalontai egyházvidék tanitói karának évenként tartatni szokott értekezlete, egyházmegyénk esperese, n. t. Osváth Imre sarkadi lelkész űr elnöklete alatt. A szokott előzmények után n. t. elnök űr felhivá a jelenlevőket, hogy kiki, ha ezen alkalomra készitett volna a nevelés körébe vágó értekezést, — azt olvassa fel: de felszólítására néma hallgatás lön a válasz; mi annál meglepőbb volt, mivel ez még egy értekezlet alkalmával sem történt. Azonban véleményem szerint e hallgatásnak oka most sem a nevelés iránti meghűlésben, vagy a nevelés sáfárainak szakavatatlanságában, hanem — ki a néptanitóikar közérzületét ismeri és benne osztozik mint én, bátran kimondhatja hogy — a legközelebb kijött „Népiskolai rendtartásiak a néptanító testét és lelkét s apáitól öröklött szabadságvágyérzetét egyaránt ölő szigora felett keletkezett kedvetlenségben, mint az örökös rólunk és nélkülünki rendelkezés szörnyeteg szüleményében keresendő. E véleményem helyességét igazolni látszik az említett „Népiskolai rendtartás"nak, a hallgatást megszakasztó felolvastatása folytán keletkezett értekezleti jegyzőkönyv tartalma is, — mit azonban terjedelmes volta miatt itt nem közölhetek. Egyházmegyénkben tanitói gyámintézet is létezik négy év óta, melyet a régebben fenálló lelkészitől külön, s más személyek által kezeltetik. E gyámintézet érdekében tartatni szokott közgyűlés is, mint máskor, ugy most is az értekezlettel összkapcsolatban tartatott meg. Mely gyűlés főteendoje vala, az intézeti tisztviselöségnek az alapszabályok értelmében három évre történendő újra választása. Ez meg is történt a következő eredménynyel: Tiszteletbeli elnök lett közfelkiáltás utján borosjenöi Tisza Lajos ur ö nagysága mint az intézet egyik fögyámolitója s alapitója. Elnökül pedig t. Bor Áron sarkadi fötanitó és segédlelkész. Alelnökül Hajdú Ferenc okányi — Bizottmányi tagokul: Kerekgyártó Mihály geszti-, Miklósi Sándor, szalontai-, Somogyi József aradi-, Szabó József, n.-zeréndi. Pénztárnokul Balog István n.-zeréndi tanitó. Jegyzőül pedig közlő választatott el. Az értekezlet és vele összkapcsolatban tartott gyámintézeti gyűlés, — ugy mint kezdetett, — vallásos és nemzeti énekekkel lön befejezve. A gyámintézeti uj tisztviselöség névsorát azok kedveért tartottam szükségesnek közzé tenni, kik magokat intézetünk állal akár most, akár jövőben érdekelteknek tartják, s annak tisztviselŐségével magokat érintkezésbe tenni óhajtanák. Sarkad, nov. 30-án 1861. Nagy Lajos, sarkadi ref. tanitó. A MISKOLCI HELV. HITV. FÖGYMNASIUM TANULÓINAK LÉTSZÁMA. 185%-dík tanévben tett 225, a megelőző tanévit haladta 34-el. l859 /6 0 -dik tanévi létszám fölment 24.4 s igy növekedés volt 19.
