Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-12-08 / 49. szám

186°/, tanévi létszám tett 256, növekedett 12-vel 186% tanévi létszám következőleg áll: Gymnasiumi I-sö osztály 86 ?? 11—dik „ 48 )•> V III-dik „ 38 IV-dik „ 36 •)} V-dik „ 31 Vl-dik „ 26 y> VlI-dik „ 18 it VlII-dik „ 19 Összesen 302 és igy e folyó tanévi létszám az előbbit haladja 46-tal. A gymnasiumot megelőzi egy három osztályú, három rendes tanárral ellátott elemi főiskola, mely fegyelmi és igazgatási tekintetben a gymnasiummal szoros kapcsolatban áll, ezen három osztályú elemi fiiskola növendékeinek létszáma az első tanév felében tesz 176, mely szám a gymnasiumbelivel együtt 478. Miskolc, dec. 1-én 1861. Pásztor Dániel, igazgató. jegyzet: Az elemi 1-sö osztály növendékei a tanév második felében még mindig szaporodnak, ugy hogy az évi rendes létszám fölmegy 200-ra. KÖNYVISMERTETÉS. Győri történelmi és régészeti füzetek. Simor János győri püspök ö méltósága kegyes pártolása mellett kiadják Ráth Károly és tdr. RómerFlóris magyar akad. tagok. I., II. és III. füzet. Győr, 1861. 8r. 288. 1. Az ,,Uj magyar rauzeum" megszűntével a fenncimzett füzetek lehetnek hajdanunk történeti és régészeti búváraira nézve azon ohajtott közlöny, mely által nemcsak kimeritö, és igy hosszabb munkálataikat, hanem apróbb, de azért egy vagy más tekintetben fontos cikkeiket, enyészettől méltán megóvandó adataikat közölhetik a nagy közönséggel. Köszönet tehát a győri egyházmegye mltgos főpapjának, hogy e szakközlönyt védszárnyai alá venni kegyeskedett, mi e vállalat tartóssága mellett annálinkább kezeskedik, mert férfiak állnak szerkesztökíil annak élén, a kik bebizonyították már kellő jártasságukat a választott téren s ha nem is voltak volna ez oldalról kedvezően ismeretesek hazaszerte, a jelen három füzet már eléggé tanusilaná szakképzettségűket. Történet és régészet levén e füzetek kitűzött tárgyai, a történeti szakot e cikkek képviselik : S e b e s i Ferencnek két budai követségét ismerteti Ráth Károly. Az egyiket 1655-ben II. Rákóczy György erdélyi fejedelem alatt, a másikat 1658-ban Rédey Ferenc szintén erdélyi fejedelem alatt végezte. Az amarról irt cikk a Magyar Tud. Akad. 1861. apr. 8-iki ülésében olvastatott fel. A követség tárgyain fölül adva van 193. 1. Sebesi rövid életrajza, 205. 1. pedig munkái felöl értesülünk, ezt olvasva: „Irataiból kitűnik, hogy három munkát és egy gyűjteményt hagyott hátra. Az elsőt konstantinápolyi kapikihasága alatt irta s mint maga saját naplójában emliti, mindent feljegyzett egy hosszú könyvben, a mit Stambulban látott, hallott, eljárását és az ünnepélyességeket. — Második munkáját egy veres tábláju könyvecskébe irá s mely az 1655-ik év őszén Potoczki Szaniszló lengyel föur és Károly Gusztáv svéd kiráyhoz tett követségének bő utivázlatát foglalta magában. Ez szinte lappang vagy elveszett. — En eddig még csak második munkájának töredékeit, magán- és uti naplóját, a budai basák, a tatár khán és kozák hetmannáli követi tárgyalásait, továbbá II. Rákóczy György, Rédey Ferenc, Barcsay Ákos és Kemény János erdélyi fejedelmek, a kozák hetman és Potoczki lengyel főúrnak 36. darab eredeti fontos, Erdély s igy hazánk történetébe mélyen bevágó, okmányokból álló gyűjteményét fedeztem föl. Ezekből az 1655-ik év april s május havában viselt budai követségét volt szerencsém jelenleg tárgyalni, a többi részt kevés kivétellel először Kazinczy Gábor tisztelt barátom- és tagtársammal együtt fogjuk e füzetekben a közönség elé terjeszteni." Mennyi érdekes adattal böviilend e szerint hazai történelmünk ! Nemzeti büszkeségünk, Mátyás világhírű könyvtárából egy, szüzhártyára irt codexet, mely a győri káptalan könyvtárában őriztetik, ir le Rómer, mely Blondus F oroliviensis Romae instauratae három könyvét tartalmazza. E munka, miként Blondusnak rövid életrajzából látjuk, többször adatott már ki sajtó utján, de azért becses ereklye maradand e kézirat mindenha. Az „Asszonyfai okmánytár" 1235-től 1592-ig Aszszonyfára, györinegyei helységre vonatkozó 63 okmányt hoz, néhányat kivonatilag, a nagyobb részt egész terjedelemben. Sok szól közöttök az asszonyfai szőlőkről, melyek 1357-ben már léteztek. A „Céhbeli szabályok" rovat a pozsonyi takácsok 1552-iki, a győri borbélyok 1593-iki s ugyancsak győri egyesült paizs- és nyeregyártó, varga, fegyvertisztitó (Schwertfeger) és lakatgyártó céh 1602-iki szabályait hozta. A pozsonyi takácsokéi és győri borbélyokéi magyarul irvák. A borbélyokéi közt megkapta figyelmemet az, hogy a ki mesterpróbát akart tenni, egyebek közt c ibakflast romot kelle csinálnia. E cibakflastrom, nevéből következtetve, nem honi találmány-e ? „Nemes Komornyik István holmijának összeírása," melyet 1597-ben a győri káptalan végeztetett, nemcsak magyar voltáért, hanem más tekintetekből is annyira érdekes, hogy jónak véltem azt mostani irmodorunkban e lap utján is közleni: „Egy kis vasas ládában az minemű marhák vannak: egy kis zöld iskatulában egy arany függő, aranyláncával együtt, melyen a négy szegleten négy vörös granátszem vagyon az közepiben egy öreg vörös kö, az függőnek alsórészén három gyöngyszem függ: ismeg egy simplex aranylánc vagyon; más kis zöld iskatulában negyvenhat simplex ezüstkapocs, két aranya.... ezüst gomb, hét