Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-12-01 / 48. szám

előbbi végzés megváltoztatására vonatkozó indítvány csak akkor tárgyaltathatik, ha előre bejelentetett: nem tit­kolhatom el, hogy részemről óhajtottam volna, ha il-y in­dítványnak nyoma sem volna egyházkerületünk jegyzö­könyvében. Utoljára hagytam, a mit f ö 1 e g s v o 11 a k é p e n el­mondani ohajtottam a közgyűlés és consistorium viszonyá­ról. A mult májusi közgyűlés egész általánosságban csak annyit fhatározott a consistoriumról , hogy „peres ügy ek"ben bíráskodik. — Én ezt igy részemről igen ru­gonyos kifejezésnek tartom, s méltónak vélem a figyelemre bővebben és szabatosabban meghatározni azt, hogy mik le­gyenek voltakép közgyűlési, mik consistorialis tárgyak? Talán minden peres kérdésnek nem szükség a consisto­rium ? Végül megemlitendőnek vélem, hogy a világi aljegy­zöség megürülvén : annak betöltése végett a szavazás el­rendeltetett. Egy gyűlési tag. A NAGYSAJÓI KÁPTALAN mult october hava 24-én tartott részletes zsinata folyamából kiemelendönek vélünk 3 pontot s az olvasó közönség elébe bocsátani, némi észre­vételünk kíséretében. 1) Olvastatván az ez évi közzsinati jegyzőkönyv azon pontja, hogy lélekszám szerinti egy osztrák krajcár évi fi­zetés mellett egy élő töke állíttassák egyházállamunk le­hető szükségletei fedezésére: ezen indítványt a r. zsinat örömmel tette magáévá, s meghatározta az érdekelt adó el­vállalását a m. egyházi fötanácscsal tudatni. Valóban csak a papság legyen nem tul (?!), hanem kellően buzgó, elöl— inenvén jó példával az elöljáróság, minden korszerű intéz­kedés megtermi gyümölcsét. A kölcsö-nmagtárak óriás eszméje mit nem képes csak egy pár évtized alatt egy­házállamunkban felmutatni. Miért hát a kivitelben mégis oly buzgalomnélküliség ? Mily kedves falat most a népnek, a hol fel Yan állva, hogy az uzsorások körmei közül meg­mentve, most kap egy pár véka, tán 6—8 frtos gabonát, melyért jövő öszszel tán 2'/s vékát fizet, meglehet 1 — 2 frt. árral s mégis a vagyonosodási cél is eléretik az egyházak részéről, s pedig kivált iskolájukat csak ez teheti kellő ki­vánt állásába. 2) Az érdekelt közzsinati jegyzőkönyvből örömmel értette a r. zsinat, hogy a vesztett dézma kárpótoltatása ügyében a közzsinat felirt urunk ö Felségéhez. Azonban még eddig a sikernek semmi nyoma sem látszván, megha­tározta a m. e. főtanácsot alázatos tisztelettel megkérni, hatályos munkásságát e tárgyban annyival inkább igénybe venni, mert a velünk egy jogon volt tizedbirtokos luth. papság már a tökét is még ez év elején kikapta, s mert e gyenge gabonatermő évben azt papjaink valóban nem nélkülözhetik. Az írás mondja: „zörgessetek s meg­adatik." Ha Vajda-Szt.-Iványon ezelőtt pár évvel tar­tott közzsinat a káptalant kérésével nem utasítja el, hanem ez ügyet felkarolva, urunk Ő Felségéhez felír,, dézma­kárpótlásaink ügyében tán más eredményt látánk! A 3-dik tárgy, miről szólni akarunk, szinte a közzsi­nati jegyzőkönyvből olvastatott azon indítvány, mely a successiot érdekli s véleményadás végett mint indítvány küldetett ki az egyházmegyékhez. A káptalan a successio valahárai eltörléséhez örömmel járul; söt kimondá, hogy a püspökségen kivül minden más hivatal legyen időszerű. És pedig a kozföjegyzö és esperes 6, az egyházmegyei jegyző s a székezö birák 3 évre választassanak. A n.-sajói és tekei káptalan, mig az első luth. egyházakat is számlált s az utóbbi még mint lutheránus 7 egyházból alkotott a ref. superintendentiához tartozott és a successiot nem ismerte kebelében. S a n.-sajói káptalan az 1848-ki rablások al­kalmából megmaradóit jegyzökönyveiből ugy találja, hogy a successiot csak az 1856-ban meghalt dékán Szabó And­drás élvezte. K o 1. Közi. A GÖMÖRI ÁG. HITV. ESPERESSÉG LELKÉSZI TA­NÁCSKOZMÁNYÁNAK PROGRAMMJA. 1. Ezen tanácskozmányok célja egyéb nem lehet, mint a lelkész szellemi és erkölcsi kimíveltetése, a lelkészi hivatal tekintélyének emelése, és az egyházak fölvirágozta­tásának lehető előmozdítása. 2. A tanácskozmányok mindig általánosak leendnek, s évenként egyszer fognak tartatni. 3. A tanácskozmány helye és ideje mindig a maga ta­nácskozmány által határoztatik meg, azonban nem fog tar­tatni soha az esperességi gyűlés helyén s előtte való nap, mivel a tanácskozmány sokkal több időt igényel, minisem annak az esperességi gyűlés alkalmával jutna. 4. Kezdetét veendi mindig istenitisztelettel, mely alka­lommal egy lelkész szónoklatot és imát tartand, másik pedig az oltári szertartást végezi. A szónoklatra nézve az önkénytes ajánlkozásnak adatik elsőség, s csak ha szaba­don senki sem ajánlkoznék, akkor van helye az elnök általi kijelölés és rendelkezésnek. 5. A tanácskozmányt isteni tisztelet végeztével az elnök nyitja meg. 6. A tanácskozmány fenemiitett célja, eszközöltetik jelesül A) A lelkészek szellemi és erkölcsi kimíveltetése: a. A lelkészi szakba vágó kitűnő könyvek és hírlapok megszerzése és olvasása által, nyelvrei tekintet nélkül. A lelkészek anyagi helyzete nem engedvén, hogy egyesek jelesebb irodalmi müveket szerezzenek maguknak, ezen a bajon a tanácskozmány akként segit, hogy a köny­vek és hírlapok megszerzéséhez minden lelkész évenként egy o. é. frttal járuland. Az ily módon egybegyűlt Összegen megszerzendő könyvek és hírlapok kiszemelése végett há­rom lelkész neveztetik ki, ezeknek ajánlatára kijelöli a ta­nácskozmány a megveendő könyveket és hírlapokat. A megszerzett könyvek egy pénz- és könyvtárnok által olvasás végett dékánalusonként fognak köröztetni, s ki ol­vastatván, az esperességi könyvtárak kiegészítésére fognak fordíttatni.

Next

/
Thumbnails
Contents