Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-12-01 / 48. szám
zékekről mondott szavait érintetlen hagyni 19. §. 1. „Gépies érzékek (sensus mechanici). Ide tartoznak szoros értelemben a tapintás és bőr-érzéklés", a mit szerző eddig mondott, igy illustrálja : „minthogy ezek által lelkünk a dolgokról ugy szerez előterjesztést, hogy ezekben és ezeken sajátlag semmi lényeges változás nem történik, ezenkívül azok közvetlenül hatnak és pedig külső szerveinkre", tehát gépies név oka : mert változás nem történik, mert közvetlenül hatnak. Már ennél mégis világosabb a következő indokolás: „ezen érzékek hatékonyságát azért nevezzük géplegesnek, mert nyomást s a tárgy közvetlen érintését igényli" Greguss. Tapaszt, lélektan 34. §. Észrevételbe lehetne még tenni a szent, vagy vallásos érzelemnek 111. §. szerző által egyedül csak a nyomor, szenvedés és fájdalom utjáni behozatását; továbbá hogy az erkölcsi érzelem teljesen szó nélkül marad s kihagyatik, és hogy a 113. §. végén nem tant, hanem értekezést olvashatunk stb.; de nem célja ismertetésemnek e különben becses mü bírálatát hozni, a mondottak csak mellékes érintések valának. Bárcsak a komolyabb tudományok iránti kedv és buzgalom gazdagítanák e téren irodalmunkat jobbnál jobb müvekkel, hogy a rendezgetések korszaka után a fundamentomok lerakásának ideje, diadalát minél előbb ünnepelhetné. „Der Mensch hat auch das Streben und folglich das Vermögen, nicht bloss das Bestehende aufzufassen und nach Gattungen und Arten zu ordnen, sondern auch die letzten Gründe dessen, was ist, aufzufinden, d. h. Vernunft. Diese Gründe fmden sich nie durch Beobachtung in Aussendigen, man mag die Erforschung der Natúr auch noch so weit fortsetzen; durch diese findet man höchstens, nur die höchsten Gründe einzelner Erscheinungen, aber nie die letzten Gründe des Systems der Erscheinungen oder des Bestehenden. — Der Mensch findet sie alsó nur in sich selbst, d. h. in seinem Geiste und in dem der geistigen Natúr des Menschen ursprünglich eingepílanzten Gesetzen, die alle Operation des Geistes begleiten." Lehrbuch für den ersten Unterricht in der Philosophie von August Matthiá 25. §. Bárcsak legalább minden lelkész és tanitó mint népnevelők íróasztalán a biblia és káté mellett a tapasztalati lélektani művek egy-egy példányát is minél előbb láthatnánk. Kis Gábor. BELFÖLD. PÓTLÉK TUDÓSÍTÁS. A DUNAMELLÉKI H. H. UTOLSÓ EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉSRŐL. Mióta a képviselet ev. egyházunkban életbeléptettetett: méltán tekinthetjük közgyűléseinket nemcsak legfőbb közigazgatási hatóságnak, de egyszersmind az egyház élete és szelleme legbiztosabb hévméröinek. — Hogy ezen minőségükben mindinkább nagyobb érdekeltséget keltenek, s a közfigyelmet felfokozzák: ezen üdvös eredményt, azt hiszem, mindnyájan örömest reméljük és várjuk a képviselettől , — s el fogunk követni mindent, hogy ebbeli reményeink s várakozásaink meg ne hiusuljanak. Ezen tekintetből igen nagy súlyt fektetek részemről a közgyűlési tudósításokra. — Igaz ugyan, hogy a jegyzökönyvek kinyomatnak és minden gyülekezetnek megküldetnek : de nem is említve azt, hogy azok, rendeltetésűkhez képest, tárgyilagosan szerkesztve, igen sok tanúságos és érdekes vitát mellőzni kénytelenek, s a felmerült és függőben maradt kérdéseket nem Mustrálhatják: legjobb esetben sem örvendhetnek oly olvasóközönségnek, mint p. o. csak az egyházi lap is. Ennek előrebocsátása után meg fogja nekem engedni a t. szerkesztőség, hogy egyházkerületünk mult october hó 27 s több napjain tartott közgyűlésére visszaemlékezve, az arról közlött jeles szerkezetű tudósítás pótlékául én is elmondhassam igénytelen észrevételeimet. Nem lehet hallgatással mellőznöm legelsőbben is azon fájdalmas tapasztalásomat, hogy a gyűlés első napjai most is — mint rendesen — áradozó szónoklatok által vétettek igénybe; az utolsó napokon aztán, mikor a végzendők összehalmozódtak , ugyancsak összeolvadt a lelkesültek száma. — Tudom én, hogy a közgyűlésre nem hallgatni, hanem tanácskozni járunk; de azt is látom és tudom, hogy igen nagy része elmaradhatna szónoklatainknak, annyival is inkább, mert később tanácskozó is alig akad. — Vagy ám szónokoljunk , ha épen meg kell lenni, csakhogy akkor várjuk végét is a gyűlésnek és pedig mindannyian. Lehetetlen e pontnál különösen ki nem emelnem szeretve tisztelt mindkét elnökünknek példás kitartó buzgalmát, midőn különösen főgondnok gróf Ráday Gedeon ő mltga részéről beteges állapotban valóságos áldozat volt a minden ülésbeni pontos megjelenés és végig kitartás. Sok vitára és némi keserűségre adott alkalmat e gyűlésen nt. Tatay András pénztárnok urnák azon indítványa, hogy a népiskolai kézikönyvek előállítására a többi testvéregyházkerületekkel közösen megkezdett intézkedéseket egyházkerületünk a maga részéről szüntesse meg. Az indítvány azzal indokoltatott, hogy eddigelé kevés a siker—,a kiadás pedig sok, söt megemlittetett még az is, hogy az együttműködés eentralisatióra vezet.— A közgyűlés igen nagy többsége sokkal emelkedettebb szempontból fogta fel és nézi ez ügyet, sokkal szebb és édesebb reményeket táplál e közös működésnek jövendőjéről, mint melyből az indítvány tétetett, — s azt elvetve, továbbra is folytattatni határozta az egyetértő intézkedéseket. Lelkesen szóltak különösen e tárgyban az egyházmegyék képviselői ; — s bizton hihetjük, hogy odahaza is elkövetnek mindent a körlelkészek, — gyorsan kiosztják a már megjelent erkölcsi olvasókönyveket, csakhogy a pénztárt illető aggodalmak eloszlattassanak. Nem vagyok ugyan az indítványozás szabadságának ellensége; de mikor határozat van arra, hogy valamely