Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-11-17 / 46. szám

PROTESTÁNS v SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 Hjkr. BUNSEN ES BAUER. VI. (B. M.) Az emberiség fejlődési folyamát csa-k a múltnak helyes, voltaképeni felfogása teszi érthetővé és a jövendőre nézve gyümölcsözővé. — Ez szintoly bizonyos, a minthogy kétségtelen tény az, hogy az emberiség kezdetleges állapotait, minthogy az irásmesterség ismerve nem volt, ugyanazon korbeliek nem jegyezhették, s igy mindaz, mit ama kezdetleges állapotokról későbbiek írásban hagytak, a nép ajkán élő szájhagyományból szedték, minélfogva azon, természet szerint, mind ama fogyatkozások tapasztalhatók, melyek a forrást, a szájhagyományt bé-Jyegzik. A mit a nép érdemesnek tartott emlékezetében megőrizni, természetesen mind olyasmi volt, mi feltűnésében a mindennapi élettől elütő s igy felfogása körét messze túlszárnyaló volt. A közember oly esetben nem szokta a tünemény közelfekvő okát kutatni, hanem helyes tapintattal mindenben a világ ügyeit intéző természetfeletti erő működését sejtvén, csodákat, természetfeletti dolgokat lát, hol a helyesen kutató ész okszerű fejleményt fedezne fel. — Innen van aztán az, hogy szájhagyomány nyomán készült minden előadások kivétel nélkül csodás, meseszerű dolgokat tartalmaznak, és a históriai itészet feladata épen abban áll, hogy a mesét a történelemtől megkülönböztetvén, a mesés formából a tényleges valóságot kiválaszsza, ezt természetes okaira visszavigye s ez uton az emberiség okszerű fejlésének menetét kimutassa. Azonban bármennyire igaz, hogy valódi történetírás amaz itészeti szigor alkalmazása nélkül nem képzelhető: [mégis annak öntudatós használata csak a legújabb korban és ugyanazon összehasonlitó módszer nyomán lett közönségessé, mely különösen az úgynevezett exact tudományoknak adott oly lendületet, mely addig alig sejtett eredményeket szült. Összehasonlítván ugyanis a történelmi kor előtti események elbeszéléseit különböző népeknél, nem kerülhette el a figyelmet az, hogy bármennyire különbözők is azok tárgyaik és azok részleteire nézve, abban mindannyian egyeznek, hogy a motivatióban mindenütt természetfeletti tényezők szerepelnek, melyek azon mértékben mindinkább gyérülnek, a mint közelebb jutunk a históriai időkhez; a miből aztán egyszerű a következtetés, hogy ama természetfelettiségek nem annyira a valóságban, mint inkább a szemlélők, vagy helyesebben az elbeszélők képzeletében léteztek. Ezek a történelmi elbeszélések észleléséből levont oly egyszerű tételek, melyeknek igazsága felett józanul vitatkozni sem lehet. Van azonban egy történelmi tér, a hol a természet és ész törvényeinek alkalmazását a vak buzgóság istentelenségnek tartja. — Hogy egy kocsirúd a nagy próféta iránti elérzékenyülésböl megszólaljon, hogy a holdkarika annak ruhaujjába belebújjék, nekünk a természet törvényeivel oly annyira ellenkezőnek látszik, hogy annak megtörténtét merő lehetetlenségnek s hivését képtelenségnek tartjuk; de a hivő muhamedanus nemcsak hogy megesküszik rá, hanem kész annak igazságát vérével is megpecsételni; sőt épen abban áll szerinte amaz események nagy vallásos becse, hogy az ember azokat, mint az Is