Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-11-03 / 44. szám

és tiszteletes állást biztosítani, mely tisztelet és tekintély megadásában jó példával mehetnének elöl a gyiilekezetekbeni egyházi és polgári elöljárók. 2-szor. A népiskola helyiségeit a célnak megfelelöleg tágas, száraz, világos, egészséges, csinos, és minden iskolai szerekkel és kellékekkel biró tantermekkel ellátva be-i endezni. 3-szor. Népiskolai, minden szükséges, célszerű, igazságot lehelő, tökéletes kézikönyvekről gondoskodni. Mely célra, ha nem találkoznak egyes gazdagok, kik jutalmakat tűzzenek és ösztönt nyújtsanak a tehetségnek ilyek írására: a nemzet tehetne alapítványokat; vagy megyénként alakulhatnának — a gazdasági,- lófuttatási- és egyéb egyletek példájára — népnevelési egyletek, melyek megyénként jutalmazásokkal serkenthetnék a nép nevelés ügyét, más pályázatok módjára dijakat tűzvén ki, nem mint a drámáknál egy két száz, hanem azok sokkal nagyobb fontosságukhoz képest ezer, söt több aranyból állókat, egyes absolute jeles népiskolai vezérkönyvek, vagy Edvi-Illés Pál-féle népnevelési encyclopaediákra, mit méltán és minden nagyítás nélkül megvárhatni oly nemzet fiaitól, kik egy akadémia palotájára százezreket ajándékoznak. Akadémia, lóverseny, népszínház, költemények, drámák, söt még más tudós és egyéb főbb iskolák is — ismét mondom — mind igen szép, hasznos, söt megengedem, szükséges dolgok is. . . de mindegyiknél elébbvaló a LEGSZÜKSÉGESEBB, mert mindenek alpja: a népnevelés. Amazok szerezhetnek szórakozást, dicsőséget, söt hasznot is a nemzetnek de j ó 11 é t e t — söt, mondhatjuk, létet — csak a népnevelés szerez, biztosit. Amazok csak elösegithetik, hogy beteljesedjék az — a mi a népnevelés nélkül elérhetlen, lehetlen, képtelen dolog, hogy t. i. „Magyarország lesz!" S igy minden áron csak a népnevelést pártolva rendezzük ! Ha az megvan, akkor bátran és nyilt homlokkal mondhatjuk: „Magyarország nem volt, hanem lesz."!! Ös Budavár, october hóban 1861. Schmidt István, népiskolai tanitó. -Oev— KÖNYVISMERTETÉS. IRODALMI ÚJDONSÁGOK. Ha Magyarországon az utolsó öt-hat év alatt annyi tudományos munka jelent volna meg, mint a hány naptár (köznyelven: kalendáriom) megjelent, bizton elmondhatnék : hogy Magyarország a komolyabb múzsa irányában is férfiasan rótta le tartozását, s a tudományosság terén is méltó versenytársa volt a haladó államoknak. No de e kevésbbé fontos téreni szorgalom sem volt eredménytelen, és haszonnélküli, mert mig egy részről ártatlanul mulattató szórakozást szerzett, más részről hasznos ismeretekkel gazdagitá az olvasót. Ez időben három különböző tartalmú naptár fekszik elöltünk: „Mult és Jelen" biztosítási és történelmi évkönyv Remellaylól: a „Teleki-Naptár" M o r z s á n y i Sándortól : — és a „Hétfejű Sárkány" Erdődtől. Mindezen naptárak a vállalkozó szellemű és hazafias érzelmű E n gel és M a n d e II o-nyomdában, s a tulajdonosok költségén jelentek meg. A „Mult és Jelen" a biztosítási ügy tüzetes ismertetésén kivül igen érdekes család- és hazatörténelmi adatokban bővelkedik, szépirodalmi részében pedig, oly müveket szolgáltat olvasmányul, melyek midőn gyönyörködtetnek, egyúttal nemesebb honfiúi érzelmeket is költenek. A „Teleki-Naptár" a feledhetlen ember és hazafi életrajzát, és gyászos kimultának, nem különben nagyszerű temetésének körülményes leírását tartalmazván— a legbecsesebb emléktárgyat szolgáltat azok számára, kik halhatatlan hazafiak emlékét kebleiken kivül adatrészletek bírásával is óhajtják örökíteni. A halhatatlanok a hagyomány kincsei ugyan, de a betűk meg segédeszközei a töténetrnek és hagyománynak. E pár íven is találtatik olyan adat, mit örömest elolvasunk oly férfiúról, ki becsülésünk és szeretetünk tárgya lön. A „Hétfejű Sárkány" a kacagó múzsa szülöttje — szeretetreméltó bohóc, ki sok bolondot mond, de egyszersmind sok igazat, játékszer a jóknak és becsületeseknek, ostor a gonoszoknak és gazoknak. — Olyan olvasmány, mi nem ér második kiadást, de az első kiadásban sem szolgáltat takarót a sajtosoknak. VA nemzeti mivelödés alapja.1

' Irta Karcsanyéki 6r„ Szeged, Burger Zsigmond tulajdona. 1861. 8-ad rét, 244 lap. Nemzeti nevelés és közoktatás. (Folytatás.) Ennélfogva minden nevelés előbb emberré, aztán polgárrá, végre szakegyénné képez, haugyan rang szerint vesszük az irányzatokat. Egyébkint egybeszövődve folyhat mindez irány a vallás-erkölcsi elemnek természetösen kiváló érvényösitésével, úgymint mellynek a jellemképzésre kitűnő befolyása van. Ez uton az igazán keresztény emberré nevelt gyermek egyszersmind jó hazafivá, böcsületös polgárrá és lelkiismeretös hivatalnokká, munkás és értelmes szakegyénné fog növeltetni, ki majdan a melly állásra jut, azt vallásos lelkiismeretlel betölteni igyekszik és semmit el nem mulaszt arra nézve, hogy a hivatal vagy bármi állapot benne alkalmas emberét nyerte legyen ; a mire pedig nem képes, ollyasra vállalkozni lelkismeretlenségnek tartja. Fölismert hivatásának valóban életét szentöli a jó keresztény lélek, melly nem lehet önérdek aljasult rabja. Latolgassuk már most e tekintetekhöz mérve a hurna-