Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-02-03 / 5. szám
sem jelent mást, mint: „ezen pohár vérem miatt jed édes Atyánk! hogy ez a kenyér, melyet vagy vérem által, a mely benne foglaltatik, az megtörünk, és a melyet, mint már sakramentomi uj-szövetség" (Herzog Art. Abendmahl). azaz: az kenyeret magunkhoz veszünk, oly elevenen érez-' uj-szövetséget közvetítő, tehát az uj-szövetségnek tesse velünk szent fiad testének megtöretését, mintegy alapját képezi, melyben az Isten Krisz- hogy lelkiképen az ő szent testével egyesittessünk, tus által az emberi nemmel áll, máskép mint a s mind boldog, mind boldogtalan állapotínkban régi szövetség, melyet Isten a zsidó néppel kötött azon indulat legyen bennünk, mely volt a Jézus 2 Mós. 24, 6 — 8. „ezen pohár uj-testamentom az Krisztusban. Araen. én véremben" jelenti az urnák vérét, mely a ke- Hasonlóképen vette a poharat is az Idvezitő, résztfán kiontatott, t. i. „Krisztus engesztelő ha- és hálákat adott. Szenteljük meg hát mi is az ő lálát." példája szerint e jelenvaló bort imádságunkkal, Könnyebb tájékozhatás végett ide iktatom s adjunk ezen pohár (poharakj fölött szívből liáaz illető hitfelekezetek azon consecrationalis for- Iákat ilyeténképen : rouláit, melyekkel az urvacsorája alkalmával a Oh megfoghatatlan jóságú szent Ur Isten! kenyeret és bort meg szokták szentelni. Áldjuk és felmagasztaljuk azon nagy szeretetedet, Az ág. hitv. követő evangélikusok dunántuli melynél fogva szent fiaddal mi érettünk vért onsuperintendentiája által 1831. kibocsátott Agen- tattál, lelki szomjuságunk megoltására, s bűneink dájában ezeket olvassuk: „A mi Urunk Jézus elmosására. Ennek emlékezetére szerzette, óh Krisztus azon az éjszakán, melyen elárultaték, Uram! a Te szent fiad, a sz. vacsorában a borral kezébe vevé a kenyeret, megáldá, megszegé és az élést. Szenteld meg azért e jelenvaló bort az '6 tanítványinak adá, ezt mondván: vegyétek és által, hogy az ezzel élés legyen valósággal a mi egyétek ez az én testem, mely ti érettetek ada- megszenteltetésiink eszköze, hogy Te hozzád szitik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Ha- ves megtérésre felindíttassunk, és ekképen bűsonlatosképen minekutána vacsorált volna, vevé neinkből megmosattatván, a Te szent fiad vére a poharat és hálákat adván, adá nékiek, ezt által megszerzett váltságban részesülhessünk, mondván: igyatok ebből mindnyájan; e pohár Amen. (Egyházi Beszédek és Imádságok a lelkiamaz uj-testamentom az én véremben, mely ti pásztornak kathedrai tanitásokoii kivüli vallásos érettetek és sokakért kiontatik bűnöknek bocsá- foglalatosságaiban, készítette Pap István, vámosi iratjára; ezt cselekedjétek, valamennyiszer ijand- ref. préd. Pápán. 1840.). játok, az én emlékezetemre. Osztás közben pedig Osztás közben a lelkész nem szokott monekép szól a lelkész: „Vegyétek és egyétek, ez a dani semmit. mi Urunk Jézus Krisztusnak szent teste, mely ti Nagyon egyez [egyébiránt Pap Istvánéval érettetek a halálra adatott. Ez erősítsen és tartson Ángyán János liturgiája, és a melyeta békésmeg titeket az igaz hitben, azzal megegyező bánáti helv. hitv. esperesség némely papjai haszjámbor istenes életben az örök üdvösségre. Ve- nálnak, hol az allocutioban e szavak fordulnak gyétek és igyátok, ez a mi Urunk Jézus Krisz- elő' : „Itt ugyanis a megtörettetett kenyér a tusnak szent vére, mely ti érettetek bűneitek Krisztusnak megtörettetett testét, a kiontatott bocsánatjára kiontatott. Ez erősítsen és tartson bor annak kiontatott vérét terjeszti a hivő emmeg stb.u (mint feljebb). bernek eleibe. — Maga pedig a Jézus a kenyeret A helv. hitvallású Pap István által Pápán a maga testének, a bort az ő vérének mondván, 1840-ben kijött Agendájában pedig ezeket talál- megerősíti a hivő embernek szivét a felől, hogy juk: „Szeretetnek Istene , könyörületességgel s mikor ő részesül a kenyérben és a borban, épen kegyelmességgel bővelkedő édes Atyánk! Áldott olyan, mintha részese volna a Krisztus azon teslegyen mind örökké a Te véghetetlen irgalmas- tének és vérének, melyekkel, a keresztfán álcloságod, melynél fogva hozzánk, emberekhez, visel- zott; minthogy ő annak az áldozatnak ereteto szereteted annyira vitt Tégedet, hogy sz. jét és hasznát, t. i. a bűnöknek bocsánatját oly fiadat a halálra adtad mi érettünk, kinek is szent bizonyosan meg fogja érezni, mint érzi a kenyérteste érettünk a keresztfán megtöretett. Cseleked- nek és bornak tápláló erejét.4 '
