Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-02-03 / 5. szám

egyházfelekezet symbulikus könyveiből kimutatni, hogy a hittan egyéb tanairól az ág. és helv. hitv, egyház a legszorosabban egyétért; és igy elegendő leend csak azon pontokra irányozni, figyelmünket, melyek, mint a különbözés lényeges cikkei és a nem egyesülhetés alapjai gyanánt szoktak tekintetni. — Mint ilyenek fognak feltűnni „az urvacsoráróli, az előre elrendelésrőli" tan és az ág. hitvallást követőknél a „több szertartás." Hogy honunkban aránylag kevés nem magyarajku helv. hitvallású találtatik; ellenben az ág. hitvallásuak között — noha magyar is van, mégis túlnyomó a tót és a németajkú, — ennek, noha okai a történelembén kétségenkivill feltalálhatók — nem tulajdonitok oly erőt, hogy ezt is egyik meghasonlási sarkpontnak tekinthetnők. II. A róm. kath. és a görög egyház tanát az urvacsorájáról, mint célunkhoz épen nem tartozót ezúttal bátran mellőzhetem. Mind a mellett nem lesz felesleges azokat megemliteni, melyek az ujtestamentomban, az úrvacsora szereztetésérŐl t megírattak: „Es mikor ennének, vevé Jézus a Jkenyeret, és mikor háíakat adott volna, megszegé és adá az ö tanítványinak, s monda: vegyétek, egyétek, ez az én testem." Máté 26, 26. Hasonlóképen Márk 14, 22. Lukács hozzá teszi 22. 19. „Mely ti érettetek adatik." Pál 1 Kor. 11, 24. ;.Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre/' Minekutána vacsorálának, vette Jézus a poharat s hálákat adván, adta az ő tanítványinak Máté szerint 26, 28. e szókkal: „Igyatok ebből mindnyájan: mert ez az én vérem, mely uj-testamentomnak vére: mely sokaknak bűnök ,bocsánatjára kiontatik." Márk 14, 24. elhagyja e szókat: „bűnök bocsánatjára." Lukács 22, 20. hozzá teszi: „mely ti érettetek kiontatik;" és Pál 1 Kor. 11, 25. „E pohár amaz uj-testamentom, az én vérem által: ezt cselekedjétek, valamennyiszer iszszátok, az én emlékezetemre." Már most, ha felütjük az ág. hitvallásuak symbolikus könyveit, ott ezeket találjuk: „De #coena domini docent, quod corpus et sanguis Christi vere adsint et distribuantur vescentibus in coena domini, et improbant secus docentes." Aug. Conf. Art. 10. Ha ezzel még összevetjük a Luther által irt Schmalkaldi cikkek 6-ik pontját: De Sacramento Altaris és a Formula Concordiae 7-ik cikkét: De Coena Domini, akkor Luther nézete^szerint: „az Ur sz. vacsorája azon Sakramentom, melyben a kenyér s borban, kenyér s borral és kenyér s bor alatt, mint külső látható jelek vagy földi elemekben egyúttal velünk Krisztus valóságos teste és vére közöltetik, a hívőknek hitük erősítésére, a hitetleneknek Ítéletükre. Zioingli szerint „a kenyér és bor puszta külső jelek (mera symbola), melyek előnkbe terjesztik s emlékezetünkbe hozzák" ama láthatlan tárgyakat, u. m. „Krisztusnak1

'* a mennyekbe felvitetett s megdicsőitett ,testét és vérét1

és az ezekből eredő láthatlan táplálatot (Somossy: A hittan első vonásai). Kálvin azt tanítja, hogy az „iiri vacsorában részesülők, midőn a kenyeret és bort veszik, a láthátó jegyek által emlékeztetvén, lélekben az ö megdicsőült s mindenható üdvözítőjükhöz emelkednek, ki is az ő lelkének ereje által, az ő testével és vérével," vagy mindazzal, a mi a Krisztus és a mi az övé, „táplálja őket az örökéletre." Az ő nézete szerint tehát csak a hivő az, a ki a hit szárnyain az égbe emelkedvén, veszi lé-r lekkel „lelki éldeletiil (spirituális manducatio) a „Krisztus mennyben levő testét és vérét, vagy más kifejezéssel: az egész Krisztust," az alatt mig testi szájjal csak kenyeret és bort vesz. A hitlen pedig, ki lélekben is a földön marad, csak a puszta jegyekben részesül minden haszon nélkül (Somossy: A hittan első vonásai 353). Előbb, mintsem a két felekezet közti egyezést és különbséget e tárgyban érinteném, legyen szabad, elvonva attól, mit akarnék érvényre emelni, visszatérni maga üdvezitőnk saját szavaira, hol ezeket mondja szent vacsorája szereztetése alkalmával: toüto tioó est ró aájua „ez az én testem." Ezt csak n^ni lehetett másként, mint átvitt értelemben vennie! Ha pedig átvitt értelemben vette maga a szerző, nagyon kár volt e részben az orthodox lutheranismus részéről annyira a szó betű szerinti értelméhez ragaszkodni. Hasonlóképen a másik jel szereztetése : „TOUTO TQ 7tOT7]píOV Jj? XOAVÍj dta$7jX7] éqtV év TQ) épL(S acfj.arr' = „ezen pohár uj-testamentom az én véremben/' még Luther sajat magyarázata szerint