Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-22 / 38. szám

viselői. Egyszer a lakoma vége felé felállt az igen érdem­dús emberbarát, most mint vendégszerető házi ur, s ven­dégeihez a sok toastok közt ekképen köszöntebe : ,,Uraim ! minekelőtte én az emberiségnek már elhunyt baráti, hazánknak a már földben nyugvó bajnokai, a haza szent törvényeinek egykor bátor őrei s védői, — egyhá­zaink diszei, a szegénységnek gyámjai és a gondos csa­ládi fők emlékére poharat ürítenék, —figyelmeztetem önö­ket arra, hogy mi azoknak nyomdokait követhetjük, hacsak azokat követni akarjuk. De hogy megdicsőült eldödeinknek léptein haladhassunk, nem kell, nem szabad egy alkalmat sem elmulasztanunk, hol magunkat a jótevésben gyakorol­hatjuk. És íme én ezen fényes baráti összejövetelt is ily célra akarom használni. Midőn mi ... . de ne vegyék részemről öndicsek­vésnek .... mondom, midőn mi, e fényesen teritett asztal felett mulatunk, s gazdagon megvendégeltettünk és jóllak­tunk, emlékezzünk meg, kérem önöket, azokról, kik éhez­nek, s kiknek ily szerencse nem jutott osztályrészül. Mi­dőn mi itt a hangos zene mellett örömre ébreszietünk, em­lékezzünk meg az özvegyekről, elhagyottakról, kik tán kö­nyüiket árváik könnyűivel egybeolvasztják. Midőn itt, az evangyélmi gazdagnak sorsában részeltettünk, tekintsünk az evangyéliomban felhozott Lázárra, kinek sebeit az ebek nyalogatások által enyhítik, s őrizkedjünk, hogy ezektől az irgalomban meg ne szégyenittessünk." — Ezzel a tisztes aggastyán öltönye zsebébe nyúlt, s abból egy gondosan összetett ívet, és 4 darab 100-as bankjegyet kiemelt. ,,Uraim, ez egy aláírási ív 1" igy folytatá tovább, „szegények, özvegyek, árvák és ügyefogyottak számára. Ezen aláírási ívet én ezennel, e csekélységgel — mert ez csakugyan csekélység évi jövedelmemhez képest — meg­nyitom." És ezzel szomszédjának nyujtá a megnevezett ívet. Igaz, hogy ezen közbejött jelenet némileg megzavar­hatta a mulatságot, de factum, hogy az asztal körül kézről kézre járt ív egy pár ezer frtot hozott a szűkölködők sor­sának enyhítésére. Ajánlanánk a nemes egyházak minden híveinek, hogy ezen jelenetet, miniatűr-alakban lefestve, pénztárcáik homlokára tűznék, hogy ez ige, e kép láttára mindenütt és mindenkor hasonkörülmények közt telté vál­hatnék. III. Harmadik adakozási mód, — melyet, megvalljuk, szeretnénk a lehető általánosságra emelni — volna : az önkéntes, c?e több évre összegileg lekötelező adakozás. — Ilyenformán, péld.: A. lekötelezné magát tiz avagy több éyre, évenkinti 100 írttal, B. 50 frttal, C. 5 frttal, D. 50 krral, E. meg termesztménye bármely nemének rnérejével ... az e. e. e. gyámintézet gyámolitására. — Az ily ön­kéntesen adakozó híveknek eredeti kötelezvénye kezeltet­nék hon az egyházi archívumnak irományaival; ezen egy­házak kötelezvényeiből esperességi ügynökség által ösz­szeállitott summarium meg az esperességi e. e. e. gyámin­tézet ügynökségénél lenne leteendő. Évenként ezen egye­sülethez hozzájáruló tagok minden évben uj év ünnepén a szószékről megneveztetnének, s az összeg, melyet e • célra megajánlnának, ez alkalommal szintén köztudomásra juttatnék, — s ezen tagok az esperességi ügynökségnél is a fen ajánlott adománynyal együtt is be volnának je-lenten­dők. Ezen adakozási mód már csak azért is bír elönynyel a többi felett, mert erkölcsi kötelezettségen alapul. Mer­jük ajánlani. Végre következik az úgynevezett IV. Persely gyűjtési mód. Az ily perselyeknek a templom ajtajihoz kell illesztetniük, hogy a hívek fillérei­ket ezekbe téve, az egyházba behozott adórendszer mel­lett még mellékesen is járulhassanak az e. e. e. gyámin­tézet gyámolitásához. Ezek lennének csak cseppek az óce­ánba, oh ! bár csak ily óceánra nöhetné magát az e. e. e. gyámintézet is. Es te Isten ! ki áldásiddal követed a jóknak tervezé­seit, és megszégyeníted a gonoszaknak szándokait; oh vedd ótalmi kezeidbe ezen e. e. e. gyámintézetet is, hogy ez le­gyen biztos kikötője azoknak, kik a sors vészes tengerén hányatnak — vettetnek s elnyeíetéssel fenyegettetnek. Mint megáldád az angol bibliai-társulat felvirágzását, ugy hogy az most az egész világ népét bibliai szellemkincsekkel el­látja ; — mint támogatod erős kezeiddel a némethoni Gusz­táv-Adolf gyámintézetet, ugy hogy az az ügyefogyott egyházaknak ezereit segélyével támogathatja : ugy őrizd és gyámolitsd ezen mi intézetünket is, hogy az nekünk ál­talunk ha kell, a te dicsőségedre s a közemberiség javára, el­hagyatottságunkban segélyt és támaszt nyújthasson. Amen. Jegyzés. Az igy összegyűlt pénzek kezelését illető­leg ajánljuk a nemes egyházaknak az e. e. e. gyámintézet mozzanatainak olvasását, azon megjegyzéssel, hogy min­den egyház, ölében is két tagból álló ügynökséget állítson. Ezeknek teendője lesz, ezen célra a népet buzdítani, a pénzeket beszedni, a beszedett adományok legkisebbikét a számlakönyvbe beirni, s ezt azonnal a szószékről kihirdet­tetni, — továbbá kötelességek lenne a számadások revi­siója, s az esperességhez beszolgáltatandó pénzek iránt ma­gukat, mindig az esperességi gyűlést megelőző napon, az esperességi ügynökséggel érintkezésbe tenni. Minekutána mind a nemes egyházakra mind pedig az e. e. e. gyámintézetre Istennek különös áldását még egyszer kikérnök, — magunkat, de különösen az e. e. e. gyámintézetet a nemes egyházak jó indulatiba ajánljuk, és maradunk a nemes egyházaknak e téren lekötelezett szolgái Az ügynökség nevében közli Brocken Lajos, komlós-keresztesi lelkész, mint e. e. e. gyámintézeti ügynök. JOsw ISKOLAÜGY. A SZATMÁR-NÉMETI GYMNASIUMRÓL VALAMI. Szatmár, sept. 9. 1861. Tegnap volt a tanárválasztás nálunk, s kitűnő szava­zattöbbséggel elválasztatott a szép reményekre jogosító

Next

/
Thumbnails
Contents