Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-01-27 / 4. szám

előre semmi nem közöltetik, és igy az ügyek érdemét nem ismeri, mire szüksége nincs is, miután jegyzökönyvet nem fogalmaz és a tanácskozásoknál szavazattal nem bir. Ezen csekély sulyu soraimból is látható, — ha szinte szántszándékkal, teljesen mellözém a protestáns egyház általánosan közérdekű, mielötti elintézésre váró, közösen tárgyalt és tárgyalandó ügyeit, — mily szép munkakör várakozik egyházmegyénk bizalommal megtisztelt férjfiaira. — Adja Isten! hogy a minden jóra, szépre, nemesre ké­szek, ugy kormányozhassák egyházmegyénk hajóját, hogy midöm hivataloskodásuk évei letelnek, mondhassuk: Dicső­ség Istennek!!! PRESBYTERIUM ALAKULÁSA VERŐCÉN. 1 Folyó 1861-ik évi január első napján, a közelebb tartolt tul a dunai e.-kerületi gyűlés határozata következ­tében „képviselet" alapján leendő egyházközségi hivatal­nokok választása alkalmával, a verőcei helv. hitv. anyaegy­ház összes tagjai, a proteslantismus érdeke- s ügyében magának igen sok érdemeket szerzett, Kossuth Lajos urat felkiáltás utján tiszteletbeli presbytere- s gondnokául választotta Nagy Mihály A PESTI ÁG. HITV. EGYHÁZMEGYE f. hó 24-kén tartott kis gyűlésén a bejött szavazatok szerint b. Podma­niczky Ármin esperességi felügyelőnek, tiszt. Blázy Lajos alesperesnek választattak meg. — Ugyan e gyűlésen az esperesség elfogadta, s a községekre kivetette a superin­tendentia által meghatározott adót. KÜLFÖLD. (B. M.) A „Religio" t. szerkesztője keményen tá­madott meg bennünket azért, hogy lapunk mult számában külföldi vallásmozgalmakról szólván, örömmel üdvözöltük róm. kath. testvéreinket Franciaországban, egy idő óta mind sűrűbben történt azon nyilatkozatok tekintetéből, melyek az egyházszerkezet demokraticusabb alapra fekteté­sét sürgetik, — s kárörömről, gyűlöletről, elszé­dítésről beszél, a mikre mi legtávolabbról sem gondoltunk. Kár, nagy kár volt oly igen megharagudni. Mi egy tett tapasztalatot közlöttünk, s e tapasz­talat nyomán a francia rom. kath. testvéreket üd­vözöltük; ha a „Religio" szerkesztőjénél ez nem tapasztalható, tehát őt nem üdvözöljük és — punctum. Mi azért senkinek egy rosz szót sem mondunk. Mire való volt tehát mindjárt a protestan­tismusnak neki esni s minket mintegy provocálni, hogy viszonzásul mi meg a rom. katholicismust támadjuk meg, a mi szerintünk csak annyi volna, mint amaz ismeretes magyar adomában: ha te vered az én zsidómat, én meg verem a te zsidó­dat. Hitviták által soha egy lélek nem lett meg­térítve, megbotránkozva pedig akármennyi. E tapasztalaton okulva mi ama sikamlós térre lépni soha nem fogunk; de azért tett tapasztalatinkat ezentúl is híven közölni meg nem szűnünk. Tesz­szttk ezt most részben épen a „Religio" nyomán. Néhány eszme a ,,Franciaország pápa nélkül" cimü röpiratból: „Az államfő átveszi a kultus vezetését közösen a nagy-patriarchával, kit 6 bibornok, és az egyházi ügyek ministere fog környezni. Nagy nemzeti zsinat fog összehi­vatni ; melyben nem csak a püspökök fognak részt venni, hanem az al-elerusnak szavazat-többség által megválasz­tandó képviselői is. Tíz senator, a törvényhozó testület tíz tagja, az államtanács öt tagja, a megsemmisítő törvényszék öt tagja, a nagy-patriarcha és a cultusminister fogják kép­viselni a kormányt ezen zsinatban, mely a Notre-Dame templomában tilend össze. A képviselők mindegyike, akár püspök, akár csak áldozár, kötelezi magát, hogy el nem fogja ismerni tekintélyét oly főpásztornak, kinek székhelye idegen hatalom uralma alatt van; kötelezi magát azon nyi­latkozatra: hogy a püspökök kinevezése ezután azon választó testülethez tartozik, mely minden polgári választásokkal meg van bízva. Egyszerű áldozárok ezután nem a püspök által neveztetnek ki, hanem általános szavazat erejénél fogva nyerendnek állomást. A püspökök többé nem folya­modnak a pápához canonszerü megerősítés végett. Az olasz születésű római püspök, a bibornokok által megválasztatva, nem fogja az egész egyházat képviselni. A cultus-költség­vetés meg fog vizsgáltatni, a különféle fokú áldozárok járandósága meg fog javíttatni. Az al-clerus ezután nem álland a püspöki uralom alatt, a zsinatok ismét vissza fognak állíttatni stb." — A „Gazetta de Liége" szerint, a romlottság és isten­telenség Piemontban isszonyu haladást tesz. A zuglapok gyalázatos dolgokat hirdetnek. Ma megtekintvén Turin egyik lapját, a „Gazetta del Popolo"-t, ezt olvasom benne: „Megfejtésül adjuk föl, mit jelentenek a következő betűk, melyek a Vatican kapuján láthatók: p. P. P. I. I. I. R. R. R. Egy valaki igy fejté meg: Olvastassék fölülről lefelé s viszont: Pius Proficiscatur Presbyter Italiae Italia Italiam Ruina Rex Rediet

Next

/
Thumbnails
Contents