Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-08 / 36. szám

azaz, ha a 800,000 ág. hitvallásu beérné azzal: véghetetlenül nagyot vétkeznének az egyetemes­ség fogalma ellen, s hamar a legnagyobb szel­lemi és anyagi szegénység következnék be; mert autonomiánk csak arra szolgált volna, hogy meg­foszszuk magunkat mindentől, mi a hazai tudo­mány alapja, egyházunk disze, s a szellemi fej­lettség nagykorúsága. Ne méltóztassék tehát senkinek ez ünnepé­lyes pillanatban saját fijára gondolni, midőn ar­ról határozunk: mindenkire nézve kötelezett ta­nulás legyen-e a görög, vagy se; hanem pillant­sunk fel az egyetemesség fogalmára, bátoritson az idegen nemzetek példája, de kiváltkép saját mult igyekezetünk óvjon meg a visszaeséstől, — s a magyarországi ág. hitvallásu-utódok áldani fogják ez órát ! STATISTIKAI ADATOK A HEVES-NAGYKUNSÁGI EGY­HÁZMEGYÉRŐL, KISÉRÖ ÉSZREVÉTELEKKEL. (Vége). 10-ik rovat. Bekebelezés, t. i. a heves-nagykunsági egyházmegye egyházi testületébe való törvényes bevéte­tése a lelkészeknek, kántoroknak, tanároknak és tanítók­nak. Ennek a 4 osztályba sorozott egyházakhoz képest négyféle kiszabott taxája van. Az 1-sö osztálybeliek tar­toznak fizetni mind a bekebelezett, mind az egyház, külön­külön 10 frt 50 krt. — A 2-ik osztálybeliek 8 frt 40 krt. — A 3-dik osztálybeliek 4 frt 20 krt. — A 4-ik osztálybeliek 2 frt 10 krt. — Ezenkívül van még helyváltoztatási díj is, melynek a törvény szavai szerint akkor volna helye, mikor az egyházi személy kisebb jövedelmű hivatalból nagyobb jövedelműbe megy által akár helyben , akár más egyház­ban : de már a szokás ügy hozta be, hogy fizessen minden­ki , ha helye vagy helyzete akár jobbra, akár roszabbra, akár önkényt, akár kénytelenségből változik, mert az tevő­dik fel, hogy ha önkényt változtatta helyét, azért cseleked­te, inert jobbnak látta magára nézve. De ha kénytelen volt elmenni, akkor is jobb reá nézve, mert ellenségeitől sza­badult. Hanem ennek a helyváltoztatásnak díja csak 2 frt 10 kr., és így a legalsó fok, mind a változásra, mind az egyházra nézve. Ezen taxák eddig a tractus pénztárába folytak ; hanem 2 év óla, mióta t. i. a gyámintézet 30 évi vajúdás után egyházmegyénkben elvégre csakugyan meg­született, felerészben a gyámintézet, felerészben a tractus tőkéjéhez rendeltettek kapcsoltatni. — Én az egészet oda (t. i. a gyámintézetnek) óhajtanám adatni; még pedig azért, mivel felét úgyis egyházi személyek adják: a másik felét az illető egyházak adják ugyan, de mivel ezek is fel voltak szólítva a gyámintézetrei adakozásra, azonban csak keve­sen járultak ahoz , illőnek látnám, hogy legalább ily módon — közvetve — segélyt ők is nyujtanának. Bekebelezési cím alatt a múlt évben 34 frt 40 kr. jött be. A közelebbi 5 év alatt pedig évenkint középszámmal 40 frt. 11-ik rovat. Debreceni senior. A debreceni ref. főis­kola négy nevezett seniorai, kik egy idő óta 1 évig hivata­loskodnak, bocsátanak ugyan ki két innepen, karácsonkor és pünköstkor , mind az egyházakhoz, mind egyes tehető­sebb jóltevőkhöz, patronusokhoz, nyomtatott (úgynevezett) pátenseket (akadémiai költségre segélyt-kérő leveleket) : mindazáltal esperes úr illőnek látta e célra is rovatot nyit­ni. E célra gyűlt 19 frt 32 kr. E summába 6 egyház adott egyenkint 10 krt, 3 egyház semmit. 12-ik rovat. Alsó-vadászi égett egyház. Gyűlt 68 frt 33 kr. — Itt kitűnik Karcag 17 frttal. — T.-Földvár egye­nesen küldte el a ségedelmet. 13-ik rovat. Moldva-oláhországi missio. Erre gyűlt 30 frt 18 kr. Karcag itt is legkitűnőbb, 10 forinttal. Mező-Túr egyenesen Pestre küldötte: de mennyit, nem tudom. — Hanem engedtessék meg nekünk e részben szent Pállal kissé dicsekednünk. Mi kún-hegyesiek e célra — termé­szetesen nem persely-, hanem házankénti megkeresés ut­ján — 65 frt és 68 krt gyűjtöttünk; és így több mint két­annyiát annak, mint a mennyi a többi egyházak által espe­resi kézbe adatott, mely summa csak azért nincs behozva az esperesi táblázatba , mert mi azt még januárius havában beküldöttük egyenesen Pestre főtiszt. Török Pál úrhoz. Ha csak a mi superintendentiánkbeli egyházak ily mértékben adakoznának, úgy a pitesti templom alkalmasint nem so­kára felépülne. Hát a 4000 lelket számláló T.-Füred áldo­zott-e valamit e szent célra ? mert egy szomszédbeli fé­nyes kún egyházról fel se teszem, hogy ebben hátra­maradt volna. 14-ik rovat. Debreceni főiskolai táp-intézet (Alum­nium). E rovatot először most nyitotta meg a mi erélyes és buzgó esperesünk, miért a megelégített éhezők áldása szálljon fejére. — Volt t. i. ezelőtt a debreceni főiskolában űgymondott alumnium, melyben több mint 200 felsőbb sze­gény tanuló ifjú, — togatus,— és szintén 100 alsóbb (clas­sista) tanuló szolga, naponkint kenyeret és ebédet kapott, részszerint ingyen, részszerint igen csekély alumnium­fizetésért. Ezen alumnium számára a Debrecenhez közelebb eső nagyobb egyházak szoktak beküldeni bizonyos mennyi­ségű búzát, ki többet, ki kevesebbet. Ezen élelmezési rend­szer 1842-dik év novemberében megváltozván, attól fogva az egyházmegyék és egyes egyházak is annyira megszüntet­ték adakozásukat, hogy már 1843-ban életbeli segedelem (kivévén a debreceni egyházat) épen semmisem ment be. Pénz is e célra csupán 4 egyházból, u. m. a konyári, tépei, nánási és makóiból adatolt, összesen mintegy 80 váltó frt, és három, u. m. beregi, nagy-bányai és nagy-károlyi trac­tusból, összesen mintegy 180 vfrt, — amint ez egyházi jegyzökönyveinkben 1844-ik évről olvasható. — Ezt a di­vatból , fájdalom, kiment üdvös szokást kívánja hát esperes úr ismét életre hozni, még pedig úgy, hogy annak terhét ne csak a nagyobb, hanem a kisebb egyházak is hordoz­zák. Igen helyesen és méltányosan! mert nein csak a na­gyobb egyházakból vannak alumnusok, hanem a kisebbek-

Next

/
Thumbnails
Contents